Növényevők


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A hiperbio, zsír-, színezék-, adalék- és tartósítószer-mentes ételek, italok virágkorukat élik. Emellett a vegetarianizmus, amit évtizedekkel ezelőtt hóbortos különcségnek tartottak, mára teljesen elfogadottá vált. Magára valamit is adó étterem már a salátákon és rántott zöldségeken kívül is kínál húsmentes ételeket. Sőt, országszerte számos vega étterem is található, több cég házhoz szállítással is foglalkozik.


Az Egészség-vár Alapítvány alelnöke gyerekkora óta vegetáriánus, jelenleg második gyermekét várja. – A gyerekorvosunk és a szülészorvosom is tudták, hogy vegetáriánusok vagyunk, és semmi aggályuk nem volt. Két és fél éves az első gyermekem, és eddig egyszer kellett orvoshoz mennünk egy elhúzódó köhögés miatt. A legtöbb gabona és hüvelyes, amit fogyasztunk, biotermesztésű, és sok zöldféle is a saját kertünkből kerül az asztalra. Igyekszem megbízható helyről vásárolni az alapanyagokat, helyi termelőktől.

– Várandósság esetén a feltétel az, hogy ne a fogantatás után vagy alatt kezdjék az új étrend bevezetését. Gyermekeknél pedig az egyéni adottságok alapján, az energiaszükséglet, a mozgékonyság, az életkor és a nem függvényében kell az étrendet beállítani, figyelmet fordítva a létfontosságú aminosavak, a vas, a B12 és a D vitamin bevitelére – mondja Kovács Katalin gyermekorvos.

A vegan táplálkozásról készült kutatások is azt mutatják, hogy még a legszigorúbb vegetáriánus diéta is teljes értékű lehet kellő odafigyeléssel, változatos, gazdag étrenddel. Érvelnek a vegák. Szerintük a legfontosabb az, hogy sokféle gabonát, zöldséget, hüvelyest és gyümölcsöt kell fogyasztani. Ami vegetáriánus szempontból a fehérjéket illeti, nemcsak a tejtermékek, de a növények is kiváló forrásai lehetnek, így például a szójabab (a tofu is), a mandula, a kesudió. A hüvelyesek (lencse és babfélék), az olajos magvak (dió, mogyoró), a teljeskiőrlésű lisztek (zab, búza) pedig egymással társítva szintén kiváló fehérjeforrások. Az egy étkezésen belül elfogyasztott rizs és lencse, vagy lencse és burgonya, vagy kukorica és zöldbab, esetleg bab és paradicsom párosítása biztosítja a szervezet számára az összes esszenciális fehérjét. Egy 60 kg-os ember számára például 100 gramm szója már fedezi a napi fehérjeszükségletét. A vegetáriánus életmód nagyon hatásos néhány népbetegség kezelésében és megelőzésében. Sikeresnek bizonyult a II-es típusú diabetes, a különféle szív-és érrendszeri megbetegedések kezelésében és előremutató az arthritis, valamint a menopauza tüneteinek kezelésében is – sorolják a pozitívumokat.

Erdélyi-Sipos Aliz dietetikus kissé árnyalja a képet. A vegetarianizmus nem csak egy táplálkozási típus, hanem egy életmód. Attól, hogy valaki divatból nem eszik például húst, még nem lesz vegetáriánus, mert az ennél jóval többről szól. Például a sok mozgásról, relaxálásról, valamint arról is, hogy alkoholt és kávét nem fogyasztanak és nem is dohányoznak. Tehát ha valaki ugyan húst nem eszik, mert azt hiszi, akkor egészségesebb lesz, de közben dohányzik és mondjuk sok csokit eszik, pótolván a magától megvont húsféleségeket, akkor sokkal többet árt magának. Az tény, hogy általában a vegetáriánus életmódot folytatók között kevesebb az elhízott, a magas vérnyomással küszködő, a szív- és érrendszeri-, valamint a daganatos beteg és a 2-es típusú cukorbetegség is.

A szemivegetáriánusok halat és csirkehúst, tejet, tejtermékeket, tojást időnként fogyasztanak. Az ovo- lacto nevű irányzat hódolói pedig tojást és tejet esznek alkalmanként. A legszigorúbb étkezési szabályok szerint a vegánok élnek, akik semmilyen állati eredetűt nem fogyasztanak. Az ilyen táplálkozásnak meglehetnek a negatív hatásai is, de lehet, hogy csak húsz-harminc évvel később. Esszenciális aminosavak bevételére szüksége van a szervezetnek, mert azt nem tudja önmaga előállítani. Ezek a teljes értékű fehérjék növényi eredetű táplálékokban nincsenek meg. Persze lehet teljes értékűen táplálkozni vegaként is, de meg kell tanulni a párosításokat. Például a teljes kiőrlésű gabonákat olajos magvakkal és hüvelyesekkel célszerű fogyasztani, amelyekből például lencsefasírozottat lehet készíteni. A vas szintén nagyon fontos elem, növényi és állati eredetű termékek vastartalma között az a különbség, hogy a csak állati eredetű élelmiszerekből sokkal jobban felszívódik, míg a növényi eredetűekből csupán 1-3 százalékban. A vashiánytól fáradtak leszünk, évekkel később pedig vérszegénység is kialakulhat. A kalcium a csontok miatt elengedhetetlen, legfontosabb kalciumforrás a tej és tejtermékek. A növények nagy része kevés kalciumot tartalmaz, viszont a vegán étrend gazdag a kalciumfelszívódást gátló anyagokban Hosszú távon fellépő hiánya csontritkulást eredményezhet. Erdélyi-Sipos Aliz gyerekeknek, időseknek és terheseknek nem ajánlja a vegetárius táplálkozás szigorúbb változatait. De hozzáteszi: a sok hús fogyasztása sem egészséges. Azt mondják a szakértők: testkilogrammonként 0,8–1 gramm

– Mára megdőlt az a nézet, miszerint a vegetarianizmus egészségre kockázatos, sőt ennek ellenkezője igazolódott a civilizációs betegségek megelőzése tekintetében. Az elhízás, az időskori cukorbaj, az elsavasodással és purinbevitellel összefüggő problémák, az allergiák, bélbetegségek, daganatok, valamint szív- és érrendszeri betegségek elkerülésében a növényi alapú étrend szerepe kiemelkedő – magyarázza az Egészség-Vár alapítvány munkatársa.

A vegetáriánusok többségét az állatok szenvedésének, halálának látványa terelte a húsmentes életmód felé. Emellett gyakori a spirituális, vallási, az ökológiai vagy az egészségügyi ok is. Sokszor szellemi vezetők példáját követik, vagy rádöbbennek: nem etikus húst fogyasztani. Többségében a hús káros hatásai, kisebb részben pedig kifejezetten a nagyüzemi állattenyésztésben használt anyagok miatt hozzák meg ezt a döntést. A többség fokozatos átállásról számol be, amelyet gyakran egy új baráti kör vagy egy új családtag megjelenése indít el. A magyar vegák számát nehéz megbecsülni is: százezren is lehetnek. Vannak, akik csak heti egy-két alkalommal fogyasztanak szárnyast vagy halféleségeket, őket a félvegetáriánusok közé lehet sorolni, vannak, akik tojást és tejtermékeket is csak ritkán esznek, de vannak, akik csak a húst vonják meg maguktól. Washingtoni kutatók szerint a vegetáriánusok körében több a nő és magasabb az altruizmusra való hajlam, azaz az átlagosnál jobban motiválja őket, hogy másokon segítsenek.


 

Az étcsokiban és a kakaóban található egyik anyag egereknél hasonlóan erősítette az izmokat, mint az edzés – derül ki egy amerikai kutatásból.

Az egyik csoportban lévő egerek naponta kétszer kaptak epikatehint, azaz egy kakaóban lévő flavonoidot, míg a másik csoport eközben taposómalomban „edzett” napi 30 percet. Az epikatehinnel etetett állatok ugyanolyan teljesítményt értek el a 15 napos kúra végére, mint a tréningezők. A vegyület növelte a sejteket energiával ellátó sejtszervecskék, a mitokondriumok számát az izomsejtekben, hasonlóan ahhoz, ahogyan a tréningezés teszi. Ahogy öregszünk, vázizmainkban csökken a mitokondriumok száma, ami befolyásolja fizikai teljesítményünket, az izmok energiatermelését és teherbírását is. Az epikatehinról szerzett ismereteinket – azt, ahogyan növeli a mitokondriumok számát – alkalmazhatjuk arra is, hogy az izmok öregedéséből származó hatásokat mérsékeljük – magyarázta a kutatásvezető. Ráadásul azok a középkorú egerek, amelyek a mostani vizsgálatban egyszerre „edzettek” és kaptak epikatehint, még jobb fizikai állapotban fejezték be a kísérletet, mint amelyeknél csak az egyik módszert alkalmazták.


 

A korán kelő emberek karcsúbbak, boldogabbak és egészségesebbek, mint későn fekvő, sokáig alvó társaik – idézte egy szeptemberi felmérés eredményét a The Daily Telegraph brit napilap hírportálja. A vizsgálatban 1068 felnőttet kérdeztek meg étkezési és alvási szokásairól, valamint kedélyállapotáról és egészségéről. A korán kelők átlagosan reggel 6 óra 58 perckor kezdték a napot, míg a „bagoly típusúak” – akik éjszaka sokáig fennmaradnak – csaknem két órával később, 8 óra 54 perckor. A hétvégeken mindkét csoport tagjai egy órával hosszabb alvással ajándékozták meg magukat. Joerg Huber kutatásvezető elmondta, hogy a korán kelők átlagosan jobb egészségnek örvendenek, bevallásuk alapján boldogabbak is, ráadásul testtömegindexük is alacsonyabb. A Brit Pszichológiai Társaság konferenciáján ismertetett tanulmány eredménye Huber szerint arra utal, hogy a mai hektikus életben állandóságot jelent, ha valakinek megszabott a napirendje, például a gyerekeket időre iskolába kell vinni. Lehetséges, hogy a korán kelők egyszerűen jobban alkalmazkodtak ehhez az iparosodott világhoz, mint a későn ébredők.

Krausz Viktória


Kapcsolódó cikkek

2024. március 22.

Bécs egyre közelebb

Legalábbis vasúton, hiszen két és fél óra alatt lehet eljutni Budapestről az osztrák fővárosba egy magántársasággal, hamarosan naponta négyszer is.