Bejelentkezés Hírlevél

Életmód

2013. május 23.

Valami tényleg nem stimmel!

Meglepetten olvastam az ÜgyvédVilág 2010. novemberi számában Dr. Telek Zoltán „Valami nem stimmel” c. cikkét a magyarországi bírósági végrehajtásról. Húsz éve gyakorló végrehajtóként enyhén szólva elcsodálkoztam a cikk tartalmán, de egyszeri egyéni véleménynek tartva napirendre tértem fölötte. Ugyanez a cikk decemberben megjelent a Pesti Ügyvédben, a Jogi Fórumban, és végső meglepetésként a Víz, gáz, fűtéstechnika című épületgépészeti szaklapban. Ez volt az a pont, ahol – a cikk általánosításai kapcsán – úgy éreztem, reagálni kell. De előbb feltenném a kérdést: Lesz még lejjebb, Telek Úr? Jövő hónapban a baromfitenyésztők lapjában fogja megjelentetni írását?

2013. május 23.

Mitől kóser a kóser?

Jászberényben és Kiskunmajsán tavaly készültek el Európa első kóser vágóhídjai. Nagy üzlet a libamájat Magyarországon előállítani és Izraelben eladni, ugyanis a közel-keleti államban tiltott a libatömés. A két vágóhidat júliusban az izraeli rabbinátus, valamint Metzger főrabbi is ellenőrizte, s mindent megfelelőnek találtak. Megvizsgálták, hogy a hőfok megfelelő-e, a feldolgozás, a kivéreztetés és a csomagolás helyesen történik, a nem kóser húsokra nem kerül-e kóser pecsét stb. Öt-hat sakter levágott egy hét alatt húszezer csirkét és Angliába, valamint Franciaországba adták el a húsukat. Ám az izraeli állatorvosi engedély megérkezése után már a libák vágása is elkezdődhetett a közelmúltban. A kóserség hagyományáról és eljárási metódusáról Köves Slomó, az Egységes Magyarországi Izraelita Hitközség vezető rabbija mesélt. Hitközségük a kóserság tekintetében az egyik legszigorúbbnak számít. – A kóser étkezés a zsidó élet mindennapjainak nagyon meghatározó eleme. Számukra nem mindegy, hogyan és mit étkeznek, ugyanis ezek mind folyamatosan emlékeztetik őket az Örökkévalóval való kapcsolatra. „Azzá válunk, amit eszünk” – tartja a mondás, és erre már sokan a vallástól függetlenül is rájöttek szerte a világon, így ma már nem csak zsidók között népszerűek a kóser ételek. A…

2013. május 23.

Jól kifőzték!

A második Országos Háztartástan verseny döntőjét rendezték március közepén a budapesti Bárczi Gusztáv Óvoda Általános Iskola és Készségfejlesztő Speciális Szakiskolában. A megmérettetés résztvevői azok a 18–19 éves középsúlyos értelmi fogyatékos fiatalok voltak, akik az egységes írásbeli elődöntőn a legjobb eredményt érték el. Tíz város 13 intézményéből 72 tanuló jelentkezett, közülük 26 jutott a döntőbe, ahol elméleti és gyakorlati feladatokban is össze kellett mérniük tudásukat, ügyességüket. A verseny egyenrangú az ép tanulók számára évente rendezett Országos Középiskolai Tanulmányi Versennyel (OKTV). A megnyitón Benke László mesterszakács is jelen volt, ajándékot is osztott a gyerekeknek. Benke László A Magyarok Asztala című könyvét az évezred gasztronómiai kódexévé választották, a világ 3. legnagyobb könyve: becsukva 1 méter × 70 cm, súlya 99,5 kg, vadcseresznye fából faragott tok védi, szürkemarha bőrbe van kötve, a címe pedig 14 karátos aranyból díszeleg a borítón. A Parlamentben kiállított műnek 148 írója van, Gribek Lajos végezte a kutatómunka nagy részét. A 800 oldalas alkotás 1000 év étkezési kultúráját tartalmazza, a magyarok italai, ételei és étkezési szokásai mellett 14 népcsoport szokásai is megismerhetőek belőle, de a magyar éttermi zene kialakulása, valamint…

2013. május 23.

„Mindig igyekszem megtalálni a helyes mértéket”

„A megbízatásom a mai nappal véget ért. Az elmúlt évek értékelése nem az én feladatom. Köszönöm mindenkinek a segítségét (…) Köszönöm a vitákat, a kritikákat, mert ezek segítették munkámat. Ha a viták során bárkit megsértettem, most elnézést kérek. Megkövetem a nézőket, hogy nem tudtam többet tenni (…)” – e szavakkal búcsúzott tavaly októberben kollégáitól, egyben a Magyar Televízió Közalapítvány kuratóriumának élén betöltött nyolcévnyi elnökségétől Czeglédi László. Gondolatai jól jellemzik a mindenkori ambícióját kellő szakmai alázattal kiteljesítő, negyven éve praktizáló ügyvédet. Kuriozitása szervező egyéniségéből fakad: nemcsak az ügyvédek előkelő top százas listájának szereplője, de ott bábáskodott a Duna TV megalapításánál. Most épp a legendás Eötvös Klub újranyitásán munkálkodik, ahol egyetemi évei alatt egyszer már volt igazgató. Egy finn ismeretségből következett az első kelet-közép-európai Lions Klub megszervezése, s bár hivatalosan nyugdíjas, folyvást tanul. Az ELTE-re 57 éves koráig járt, begyűjtve néhány oklevelet. A rendszerváltás utáni államfőkkel tegező viszonyban lévő, kétgyermekes ügyvéd jövőre újra szeretne beszállni a média világába. Örökmozgó önmegvalósításához ügyvéd felesége jelenti a biztos hátországot: belvárosi irodájukat az ő vigyázó keze igazgatja leginkább.

2013. május 23.

Egy segítő szempont

Hazánkban kb. 64 ezer látássérült ember él, ötödük vak. Évente 4–6 ezerrel nő a látássérültek száma, általában cukorbetegség vagy egyéb idegsorvadásból fakadó betegség miatt. A 2007-ben alakult Szempont Alapítvány 24 munkatársa többségében a felnőttkorban látássérültté váltakkal foglalkozik. Olyan alapvető képességekre tanítják őket, mint a hosszú fehér bot használata, a kávéfőzés, vagy éppen a közlekedés és a számítógép használata. „Ne bánjunk értelmi fogyatékosként a látássérülttel, hiszen nem az, először kérdezzük meg, hogyan segíthetünk, ha nem akarja, ne erőltessük, soha ne a botot tartó kezét fogjuk meg, hagyjuk, hogy ő karoljon belénk.” – Önállósodásra próbáljuk tanítani a klienseinket – mondja Kónya Kata, az elemi rehabilitációs részleg szakmai vezetője. – A felnőtt korban látássérültté váltakkal gyorsabb, hatékonyabb a munka, hiszen vannak tapasztalataik, élményeik, így a mozdulatsoroknak a megváltozott módon való elvégzését kell megtanítanunk. Viszont lelkileg labilisabbak. A vele született vakoknak alapfogalmakat kell tanítani. Nem tudják, milyen például egy busz vagy hogy néz ki egy kotyogós kávéfőző, nem beszélve a mozgólépcsőről. Az iskoláknak is nagy a felelősségük. Kérdés, hogy egy Petőfi vers, illetve a kosárfonás megtanítása a fontosabb, vagy pedig, hogy önállóan tudjon közlekedni,…

2013. május 23.

„Az ítélkezésnek sokkal átláthatóbbnak kellene lennie”

Magyarország közepesen korruptnak minősíthető, a hazai korrupció legfőbb oka a gazdasági és a politikai elit összefonódása. Az igazságszolgáltatást tekintve gondot jelent, hogy a bíróságok működése nem kellően átlátható, nincs objektív mércéje az ítélkezés minőségének. Az ügyvédek a közbeszerzések és a lobbitevékenység kapcsán lehetnek érintettek a korrupcióval, amely ellen csak akkor lehet érdemben felvenni a harcot, ha előbb átláthatóvá teszik a pártfinanszírozást és a közbeszerzéseket.

2013. május 23.

Védjegyet sérthet az online hirdetés

Jogilag az online kulcsszavas hirdetések nemcsak Ausztriában, hanem az egész EU-ban vitatottak. A kérdés: vajon a védjegyeket mint kulcsszavakat, illetve a versenytársak cégneveit szabad-e használni? Ha a hirdető által lefoglalt szlogen csupán általános fogalmat jelöl, akkor a kulcsszavas reklám hirdetési módszere nem problémás. Más a helyzet azonban, ha a megjelölés védjegyoltalom alatt áll – világít rá a kulcsszavas hirdetések problémájára Torsten Braner, az e|n|w|c Natlacen Walderdorff Cancola nemzetközi ügyvédi iroda közösségi jogásza.

2013. május 23.

A bankárperek tanulságai

Korábbi számainkban Damoklész kardja címen több részből álló sorozatot indítottunk. Ezekben a cikkekben a bankárperek kapcsán felmerült perek jogi és gazdasági kérdéseit igyekeztünk főleg a védelem oldaláról megvilágítani. Ezekre az írásokra reagált az előző számban dr. Bócz Endre volt főügyész, aki az elemzett témák közül az Agrobank ellen indult büntetőeljárással kapcsolatban kívánt nyilatkozni. A nyugalmazott fővárosi főügyész cikkében természetesen a vád szempontjai kerültek előtérbe, hiszen az Agrobankkal szemben indult eljárás alatt ő volt hivatalban. Bócz Endre írásából kiderül, hogy a vád akkori szempontjaival ma is egyetért, és az „Ügyvédvilágban megjelent cikkek elolvasása után is helyesnek” tartja a vád büntetőjogi megítélését. Reagálásában sajnálkozásának adott hangot, mivel a vádlottak jogerős elítélése és a büntetések letöltése után is erősen él még a „meghurcolt bankárok” mítosza, akiknek „videofelvételekkel illusztrált legendája” leginkább csak a „védelem (hézagos és kérdőjeles) verziójában” jelenik meg. A vád érvelése ugyanakkor a formál logika szabályainak alkalmazásában merült ki, mert a jogszabály általánossága és a jogeset egyedisége közötti ellentmondást ezzel a formális bűncselekmény-felfogással nem oldhatjuk fel. Finszter Géza szerint „a törvénykezésnek nálunk visszatérő fogyatékossága éppen az, hogy túlságosan bezárkózik a bűncselekmény formális…

2013. május 23.

A doktor úr Katmanduból jelenti

Bölcsésznek, aztán rendezőnek készült a Varsói Szerződés „utolsó” katonája, végül ügyvéd és közíró lett belőle. Kalandvágya ma is hajtja, szenvedélyes utazó, s ha belecsöppen egy nepáli királyellenes felkelésbe, beül egy internet-kávézóba, s küldi is a cikket a magyar sajtónak. És ehhez, ha kell, kegyes csalással parlamenti belépőt szerez a katmandui törvényhozásba. A médiajogász párhuzamos életeket él, pontosabban: képtelen egyetlen dologgal foglalkozni. Csak a halak miatt horgonyoz le; ma is szenvedéllyel ír elemzéseket vagy filmkritikát. Nemsokára hatósági vizsgát tett pilóta lesz, hároméves lányával együtt pedig orgonálni tanul. Sikeres pályáját a szerencsének és a régi barátok felbukkanásának (is) köszönheti, de persze mindez „nem jöhetett volna létre” nélküle. Kivételes eset, amikor egy lap a saját munkatársát interjúvolja, de Bodolai László tényleg „megér egy misét”.

2013. május 23.

Vadászvizsga

Dr. Baradlait a mongóliai farkaskaland után többször hívták vadászni, ezért elhatározta, hogy megszerzi az ehhez szükséges engedélyeket. Utánanézett az interneten, bejelentkezett az illetékes vadászkamaránál, ahol megkérdezték, tanfolyamra akar-e járni. Baradlai úgy gondolta, csak meg tud tanulni egy római jog tankönyvnél kevesebb tananyagot, kissé mosolyogva visszautasította a drága lehetőséget. Később döbbent rá, hogy mekkora hibát követett el ezzel.