Életmód

2013. május 23.

II. Móri német nyelvű jogásztalálkozó

 

Fenyves Péter Polgármester köszöntőjét és a házigazda dr. Bednár András bevezetőjét követően elsőként Adalbert Bicserdy az Osztrák Nagykövetség tanácsosa és konzulja szólt a rendezvény résztvevőihez.

2013. május 23.

Perjátszók az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán

A Perjátszó Kör 2005-ben alakult, s még ma is az alapító oktató, Kisteleki Károly, az Egyetemes Állam- és Jogtörténeti Tanszék adjunktusa vezeti. Számos tárgyalást játszottak el a színpadon, így többek között a nürnbergi pert, Jeanne D’Arc és Danton perét, de a Salemi boszorkányok ellen is emeltek már vádat a joghallgatók. Ez év áprilisában, a fővárosban rendezték meg a XXIX. Országos Tudományos Diákköri Konferenciát. Az ünnepélyes megnyitó után közvetlenül a Perjátszó Kör díszelőadása, Jean Calas pere következett. Bár az eljárás a XVIII. századi francia büntetőper szabályai szerint folyt, napjainkban is nagyon aktuális kérdéseket feszegetett: egyrészről a halálbüntetéssel, másrészről pedig a bírói tévedéssel kapcsolatos problémák kerültek ismét terítékre ott a Díszteremben. A XVIII. században nagy port kavart fel Jean Calas toulouse-i polgár pere, akit ártatlanul kivégeztek. Az ítélet szerint Jean Calas megölte a saját gyermekét, mert a fiú elhagyta a család protestáns hitét. A vád alapja mindössze az utcán összecsődült tömeg pletykálkodása volt. Az a hiedelem élt ugyanis a köztudatban, hogy a protestánsoknak meg kell ölniük vagy öletniük hitehagyott gyermeküket. Később persze kiderült, hogy az apa ártatlan, és a fiú valójában öngyilkos…

2013. május 23.

Keresztkérdés

Tíz év után ismét közszemlére teszik a katolikus egyház legvitatottabb ereklyéjét Olaszországban. A torinói lepel hitelességét évtizedek óta vizsgálják a tudomány legkülönfélébb eszközeivel, perdöntő eredmény azonban még nem született. Közel négy és fél méter hosszú, 1,1 méter széles; lenvászonból készült, és hosszú évszázadokon keresztül ellenállt a történelem viharainak. Arról, a torinói Keresztelő Szent János székesegyházban őrzött lepelről van szó, mely a keresztény hagyomány szerint Jézus Krisztus – egyetlen máig fennmaradt – egész alakos képmását örökíti meg. Az elméletnek legalább annyi a híve, mint az ellenfele, ám egy dolog nem kétséges: bármikorra datálható is a szövetdarab, létrejöttének körülményei felettébb különlegesek lehettek. Középkori hamisítvány? Torinóban idén április 10. és május 23. között ismét közszemlére bocsátják a leplet. A kiállítás azért megy eseményszámba, mert az egyház az utóbbi évszázadban csak néhány alkalommal engedte meg, hogy az érdeklődők személyesen is leróhassák tiszteletüket az ereklye előtt. Amikor 1933-ban – a megváltás XX. századi jubileuma alkalmából – először mutatták meg a széles nyilvánosságnak, több millióan voltak kíváncsiak rá; hasonló nagyságú tömeg fejezte ki érdeklődését 1978-ban, majd a 2000-es jubileumi esztendőben. Most is hatalmas áradatra számítanak, ezért…

2013. május 23.

Lényeges, hogy a tárgyalótermen kívül is tiszteljük egymást

Dr. Szalay Péter ügyvéd, alkotmányjogi szakértő Mind az általános, mind a középiskolában meghatározó hatással voltak rám magyartanáraim, kora gyermekkoromtól kezdve a legtartalmasabban olvasással tudom eltölteni a szabadidőmet. Azóta is olvasok buszon, villamoson, vonaton, tárgyalásra vagy ítéletre várakozva, de két ügyfél között az irodában is, mert otthon csak a gyerekek nyugovóra térte után nyílik erre alkalmam. Egyaránt szeretem a klasszikusokat, a moderneket, a régieket és a kortárs szerzőket, ebben a vonatkozásban is mindenevő vagyok. Szeretek a kertben ténykedni, élvezem a vetemény gondozását, a fűnyírást, a virágokat a sziklakertben, és nagyon szeretek főzni is – a kertben bográcsban, de a konyhában a sparherten is. Szeretem az állatokat, vannak kutyáink, teknőceink és akváriumi halaink, és a legnagyobb élmények közé tartozik, ha lovagolhatok egyet. A gyerekekkel minden nyáron körbebiciklizzük a csodálatos Balatont, ahol egyébként olykor vitorlázom is. Télen síelünk, ha tehetjük, a kisebbeket már a nagyfiam tanította és képzi tovább, nekem a kevésbé fárasztó oldala jut néhány éve. Szeretünk kirándulni a hegyekben. Ha egyedül csinálok magamnak programot, akkor horgászom: a horogkötés, a szerelékkészítés, a csali és az egyéb eszközök előkészítése döntően más, mint amit…

2013. május 23.

Az AGROBANK-per – más megvilágításban

A folyóirat két folytatásban is foglalkozott az 1994–’98 közötti időben lezajlott büntetőüggyel. Minthogy abban az időben én voltam a fővárosi főügyész, s ezt az ügyet – szakmai érdeklődésből is, jelentősége miatt is – szinte kezdettől fogva személyesen és közvetlenül figyelemmel kísértem, sőt, a büntetőjogi megítélését az Ügyvédvilágban megjelent cikkek elolvasása után is helyesnek tartom, úgy gondolom, talán nem felesleges néhány más szempontot is szóba hozni. Dr. Bócz Endre 1960-ban szerzett diplomát az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán. 1961. február 28-ától 2000. április 30-áig a Fővárosi Főügyészségen fogalmazó, ügyész, csoport- majd osztályvezető, 1978. február 1-jétől a főügyész általános felügyeleti és polgári jogi, majd 1979. február 1-jétől büntetőügyekben illetékes helyettese, 1990. január 5-étől fővárosi főügyész. A jogi tudomány kandidátusa (1976), egyetemi docens (1984), a Rendőrtiszti Főiskolán 1998-tól főiskolai tanár, 2002-ig tanszékvezető. 1997-től a Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán a Bűnügyi Tudományok Intézetének igazgatója. Számos szakcikk, tanulmány és szakkönyv szerzője, illetve szerkesztője. A történet – rövidre fogva – a következő volt: az Antall-kormány a privatizáció elősegítése érdekében létrehozott egy sajátos hitel-konstrukciót, az ún. E(gzisztencia)-hitelt, tudva, hogy a potenciális magyar vállalkozóknak,…

2013. május 23.

Az ügyvédnek az irodája is a tükörképe

Jól megközelíthető, mégis csendes, zöldövezeti környék, ahol nem kell negyven percig körözni, hogy az ügyfél parkolót találjon – dr. Bebesi Erika irodavezető ügyvéd szerint ez volt a legfontosabb szempont az önálló ügyvédi irodának használt ideális ingatlan megtalálásakor. Az ügyvédnek az irodája is egyfajta önkifejezés, névjegy, amely sokat elárul tulajdonosáról és egyben megmutatja, hogy az ügyvéd hogyan viszonyul saját munkájához és az ügyfeleihez. Ahogyan az ügyfélkör kialakítását sem lehet elég korán elkezdeni, a megfelelő iroda kiválasztását és kialakítását is érdemes jó előre előkészíteni, akár már a szakvizsga előtti időszakban. Dr. Bebesi Erika1980-ban született Budapesten. A PPKE Bölcsészettudományi Karának történelem–művészettörténet szakán tanult, majd jogi doktorátusát a PPKE Jog és Államtudományi Karán szerezte meg. Több neves budapesti ügyvédi irodában dolgozott, mielőtt idén márciusban testvérével közösen megnyitották a Bebesi Ügyvédi Irodát. Főbb szakterületei: kereskedelmi jog, társasági jog, szellemi alkotások joga, védjegyjog, ingatlanjog – főként divat-és designcégekhez kapcsolódóan. Kedvenc divatmárkái: OUI, Oscar de la Renta. Kedvenc óramárkái a Doxa és a Longines. Hobbijai: agarazás, yacht és tenger. Dr. Bebesi Zsuzsanna1977-ben született Budapesten. 2000-ben diplomázott a PPKE BTK történelem-angol irodalom szakán, bölcsésztanulmányaival párhuzamosan folytatta jogi tanulmányait.…

2013. május 23.

„Mindig a győzelemre kell játszani”

Minden sportágban a győzelemre játszanak – mondja az ötszörös világbajnok kenus, gyakorló szegedi ügyvédből egyik pillanatra a másikra a honatyává előlépett Bohács Zsolt. A fideszes képviselő erős riválissal, a szocialista Botka Zsolttal szemben diadalmaskodott egyéniben. Élete egyik legnagyobb szakmai kihívásának tartja, hogy részt vehet az új Alkotmány előkészítésében. Jóllehet a konyhában a felesége a mesterséf, lánya szerint ő készíti a világ legjobb tejbegrízét. És örül, hogy képviselővé választása után hirtelen nem kerültek elő a semmiből régi barátok, szomszédok, iskolatársak. Ön bő egy évtizeden át sikeres sportoló volt, világ- és Európa-bajnokként a legjobb kenusok közt tartják ma is számon. Az tehát kétségtelen, hogy tud és akar küzdeni, hiszen bizonyította. Ám emellett lassan másfél évtizede praktizáló ügyvéd is Szegeden, kiegyensúlyozott családi életet él. Miért volt szüksége arra, hogy most a nagypolitikába is beszálljon, netán lerombolja a nimbuszát? Netán úri huncutságból? Természetesen nem erről van szó. Sportolóként és ügyvédként is régóta benne vagyok a szegedi közéletben, egész egyszerűen úgy éreztem, jó lenne más módon is tenni a városiak érdekében – kezdi a beszélgetést Bohács Zsolt, akivel, más időpont nem lévén, egy hétfői szavazónap…

2013. május 23.

Beszélgetés Dr. Udvaros Judit ügyvéddel, Európa jogi szakjogásszal, mediátorral

Dr. Udvaros Judit1958-ban született Kalocsán. A Szegedi József Attila Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott, majd 2005-ben posztgraduális képzés keretében Európa jogi szakjogászi oklevelet szerzett. Pályafutását jogtanácsosként kezdte a Posta Beruházó- és Tervező Intézetben, majd ügyészként folytatta először kerületi ügyészségen, majd a Fővárosi Ügyészségen. 1993-tól a Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészsége Magánjogi és Közigazgatási Jogi Főosztályán ügyész, 1998–2000. között osztályvezető ügyész. 2000-től ügyvéd, 2001-ben alapította meg saját egyéni ügyvédi praxisát. Szakterülete a gazdasági jog, vagyonjog, csődjog, ingatlanjog, közigazgatási jog, családjog, orvosi műhibák, EU-jog, követelésbehajtás, jogvitás, peres eljárások. Kiképzett mediátor. Folyékonyan beszél németül és angolul. Számos belföldi és külföldi (Németország, Svájc, Franciaország) szakmai konferencián, tanulmányúton vett részt, előadásokat tart, több mint 25 tanulmány és publikáció szerzője. Tagja a Magyar–Német Jogász Egyesületnek és az Országos Mediációs Egyesületnek. Nagy operarajongó. Szeret utazni, kirándulni. Golfozik és step aerobikra jár. Imádja az űrhajós filmeket. Kedvence a Star Trek. 20 éve vegetariánus. Kedvenc étele a töltött paprika paradicsomszósszal. Budapesten a Bel Canto, a Kaltenberg Söröző és a Govinda indiai étterem a kedvence. Nem vezet autót. A tömegközlekedést veszi igénybe. Fia utolsó éves szociológus hallgató. Németországot a második…

2013. május 23.

Hideg háború – A sarkvidék, mint a klímaváltozás és energiaválság kulcsa II.

Napjainkra az Északi-sark vált a globális felmelegedéssel és a föld energiaforrásainak apadásával szembesülő emberiség jövőjének egyik legfontosabb kérdőjelévé. Sorozatunk első részében a sarkköri jég elolvadásának következményeit vettük számba, most pedig a térség kiaknázatlan energiaforrásaiért vívott nemzetközi küzdelem állásáról számolunk be.

2013. május 23.

Tradíció új köntösben

A londoni központú Clifford Chance Ügyvédi Iroda és magyarországi partnerei közös döntése eredményeképpen a Köves Clifford Chance Ügyvédi Iroda 2009. július 30-ával kivált a cég nemzetközi hálózatából, s mostantól Lakatos, Köves és Társai Ügyvédi Iroda néven önállóan, de a Clifford Chance hálózatával a „Best Friends” kapcsolatot fenntartva folytatja tevékenységét. A döntésről az iroda legújabb és legfiatalabb partnerét, dr. Ungár Attilát kérdeztük. Az átalakulás híre meglepetésként érte a szakmát. Önök hogy látják, valóban váratlan volt vagy csupán egy új tendencia részeként ez a következő, logikus lépés az iroda és az Önök által kinevelt, új jogászgeneráció életében? A ’90-es évek elején a magyarországi gazdasági átalakulás és privatizációs hullám hatalmas munkamennyiséget generált, a külföldi befektetőknek tevékenységükhöz magas szintű jogi szolgáltatásra, a már kidolgozott nemzetközi ügyvédi know-how-ra, munkamódszerekre, technikákra volt szükségük. E vállalatok igénye hívta életre a globális jogi tanácsadók hazai irodáit. Ekkoriban teljesen más volt az ügyvédi szakma felépítése: az akkor meglévő irodák, ügyvédi munkaközösségek többsége kis létszámmal, leginkább egyéni ügyfelekkel foglalkozott, és sok helyen a munkatársak nem is beszéltek megfelelően idegen nyelveket. A húsz évvel ezelőtti magyar ügyvédi társadalom nem ismerte, nem…