Beszédhiba vagy beszédfogyatékosság?
Számos szakma képviselőinek – ide tartoznak például a jogászok is – a beszéd a kenyerük. Mégis akad beszédhibás ügyvéd, selypítő bemondó, hadaró, pösze riporter. Pedig ezek a beszédhibák már gyerekkorban érzékelhetőek, és ha akkor elkezdenek foglalkozni velük, felnőttkorra akár el is múlhatnak. Legtöbbünknek van emléke a logopédusról. Az óvodában sokan részt vettünk ilyen foglalkozásokon. Manapság is alapellátási feladat a logopédia, az óvodában elvileg hetente kétszer kellene hogy legyen logopédusi foglalkozás, de mivel kevés a szakember, így ez csak kevés helyen valósul meg, noha a beszédhibás gyerekek száma egyre nő. Csabay Katalin, a Beszédvizsgáló Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ igazgatója úgy véli: a hétköznapokban sokan összekeverik a beszédhibát a beszédfogyatékossággal. Gyógyítható-e a pöszeség, a hadarás, mitől lesz valaki diszlexiás? Beszédhibával már az ókorban is foglalkoznak, igaz, akkor még nem professzionális szinten. A híres görög szónok, Démoszthenész dadogását úgy próbálta „gyógyítani”, hogy követ tett a nyelve alá. A 19. század vége óta vannak szakképzett logopédusok. Roboz József, Kanizsai Dezső és Montágh Imre neve sokaknak ismerős lehet. A Beszédvizsgáló a Fővárosi Beszédjavító Intézet tagintézményeként 1981-ben jött létre, Meixner Ildikó…