Szeretik, vagy nem szeretik a turistákat?

Van olyan település, ahol belépődíjat szednek a turizmus mérséklésére, akad, ahol az airbnb rövidtávú lakáskiadás rendszerét korlátozzák.

Turistaszezonban százmilliók kelnek útra, hogy megismerjenek idegen tájakat, városokat, kultúrákat, élvezzék a pihenést tengerpartokon vagy a hegyekben. A sok turista azonban olykor már a helybéliek mindennapi életvitelét akadályozza, sőt saját magának is megnehezíti a kényelmes pihenést vagy a városlátogatást.

Élhetetlenné válnak a csodaszép görög szigetek (Fotó: Pixabay.com)

Görög aggályok

A görög Szantorini szigetének szépségéről ódákat zengenek azok, akik már jártak ott, de arról is beszámolnak, hogy kilátópontjaihoz sorba kell állni, és a fehér házakkal övezett szűk kis utcákon szinte egymás lábára lépnek a turisták. Amikor itt kiköt egy-egy luxusóceánjáró, a kis szigetet percek alatt ellepik a kíváncsi érdeklődők. A 20 ezer állandó lakó nyaranta, nap közben szinte ki sem tud mozdulni otthonából.

Szantorinit 2023-ban 3,5 millió turista lepte el, döntően a meleg évszakokban. A helyieknek már kezd elege lenni abból, hogy az egykoron érintetlen strandokhoz már el sem lehet jutni, nincs szabad parkolóhely, az üzletekben az árak az egekig szöktek. Már apartmant sem tudnak vásárolni, mert pénzt nem sajnálva megveszik előlük a módos külföldi vállalkozók, vagy magánemberek. A helybéliek azt követelik a sziget vezetésétől, hogy valamilyen módon próbálja mérsékelni a lakhelyüket elárasztó turisták számát, különösen azokét, akik hajóval érkezve, egyetlen napra özönlik el a kis szigetet.

Egyre inkább hasonló helyzet alakul ki más görög szigeteken is, ahol emiatt a vízhiány és az akadozó áramellátás is gondot okozhat. Naxos, Mykonos, Kythnos, Paros, Sifnos – sorolják a szakemberek az e szempontból veszélyeztetett szigeteket.

Spanyol tiltakozások

Népszerű európai városok lakói az elmúlt hónapokban utcára is vonultak, hogy tiltakozzanak a túlturizmusnak nevezett jelenség ellen. Barcelonában, Amszterdamban, Malagán, Mallorcán, a Kanári-szigetek mind a hét szigetén egyaránt azt követelték a helyi és az országos vezetéstől, hogy rendszabályok bevezetésével tegyék élhetőbbé településüket.

A helyzet azért is bonyolult, mert ugyanakkor sokak megélhetését épp a turisták jelenléte és pénzköltése jelenti. (Spanyolországot 2023-ban 85 millió turista kereste fel – az első helyezett, 100 millió turistát fogadó Franciaországot követve –, és ezzel 92 milliárd dolláros bevételt könyvelhetett el.)

Tenerife nehezen megközelíthető hegyi falucskáját sok turista akarja látni (Fotó: Falus Tamás)

Masca lépett

Tenerifén népszerű kirándulóhely a sziget északnyugati részén, a vulkanikus Teno-hegységben fekvő Masca kis hegyi falu, mely szurdokjáról nevezetes. Az Atlanti-óceán felől csak nehéz, többórás túra során érhető el. Gyakoriak a balesetek, mert az útnak nekivágók többnyire felkészületlenek, és nem megfelelő ruházattal indulnak el. Járművel keskeny, egysávos, nehezen megközelíthető a 650 méter magasan fekvő település. (Lefelé az út másik útvonalon, szintén egy sávon vezet.)

A helyi vezetés 2024. július 19-étől új rendszerrel rukkolt elő: a látogatóknak online kell regisztrálniuk, emellett 30 eurós belépődíjat is fizetniük kell. Ezenkívül napi 275 főre korlátozták azoknak a kirándulóknak a számát, akik meglátogathatják a falut. Az ígéretek szerint a bevételt teljes egészében a környezet védelmére fordítják.

A legforgalmasabbnak ítélt napokon akár 10 euró is lehet a velencei belépő ára (Fotó: Pixabay.com)

Velence bevált kísérlete folytatódik

Velence – kísérletképpen – 2024. április 25-étől tette fizetőssé a városlátogatást a 14 éven felüliek számára, hétvégente és ünnepnapokon reggel fél 9 és délután 4 óra között. Az 5 eurós belépőt azoknak kell leszurkolniuk, akik nem rendelkeznek szobafoglalással. Három hónap elteltével vonta meg az első mérleget a város polgármestere: eszerint addig 485 ezren fizettek a belépésért, mely összesen 2,25 millió eurót hozott. (A rendszer bevezetése 3 millió eurót kóstált.) Luigi Brugnaro polgármester az MTI tájékoztatása szerint azt is elárulta, hogy a fizetős napokon átlagban több mint 16 ezer turista érkezett, a legtöbben szombatonként. A napidíj mellett a Velencébe érkezőknek regisztrálniuk is kell magukat az erre fenntartott internetes portálon; a regisztrációk száma több mint 3,6 millió volt.

A város vezetése a fizetős rendszerrel a tömegturizmust akarja mérsékelni, de felső létszámot egyelőre nem szabott. A turisták érdeklődése azonban egyelőre nem csökken. A kísérlet tovább folytatódik, és a majdani nyereséget a település fejlesztésére szeretnék fordítani. Napidíjat egyelőre nem emelnek, de idővel 5 euró helyett 10 eurót fizettetnének azokkal, akik az utolsó pillanatban regisztrálnak, és szurkolják le a belépőt. Ellenben a tervek szerint 2025-től 3 eurós díjra köteleznék azokat is, akik a városban foglalnak szállást. A legforgalmasabbnak ítélt napokon pedig 10 euróra növelnék a napidíj árát.

Barcelona kedvelt sétálóutcája, a La Rambla (Fotó: Falus Tamás)

Példák Barcelonától New Yorkon át – Terézvárosig

Számos város az airbnb bérlakáskiadó rendszerben látja a tömegturizmus fellendülését, egyben a lakhatás megnehezülését. Lisszabonban és Berlinben már szigorítottak a rövidtávú lakáskiadás rendszerén. A tervek szerint Barcelonában néhány éven belül visszavonják a rövid távra bérbeadásra jóváhagyott lakások engedélyét. Első lépésként a meglévőkét nem hosszabbítják meg.

A katalán fővárosban 2011-ben vezették be az airbnb-k engedélyezési eljárását, de kérdés, hogy az airbnb megszüntetése elveszi-e a turisták kedvét attól, hogy a városba látogassanak. Az viszont tény, hogy az elmúlt tíz évben Barcelonában a lakásbérleti díjak 68 százalékkal nőttek, s a lakások ára is több mint egyharmadával emelkedett.

New Yorkban 2023 szeptembere óta csak 30 napnál hosszabb tartózkodásra foglalhatók airbnb-típusú szálláshelyek. A szállásadók számára csak akkor lehet ennél rövidebb távra engedélyezni a bérbeadást, ha a vendéglátók életvitelszerűen maguk is az ingatlanban laknak.

Barcelona példáját Budapesten is követnék, legalábbis a főváros VI. kerületének ez a szándéka.

A terézvárosi önkormányzat ugyanis bejelentette: 2024. szeptember első két hetében ügydöntő szavazást tartanak a rövidtávú lakáskiadásról. A kerület lakói erre a kérdésre válaszolhatnak: „Egyetért azzal, hogy a VI. kerületben tiltsuk meg a társasházi lakások kiadását airbnb-típusú szálláshelyként?” Közleménye szerint az önkormányzatnak elvileg van lehetősége arra, hogy korlátozza, hány napra adható ki egy évben egy szálláshely, de jogi eszköze nincsen, hogy ellenőrizze a napok számát. Ezért a szavazáson arról voksolhat minden 16 éven felüli, a kerületben élő állampolgár, hogy teljesen betiltsák-e az airbnb-t, vagy maradjon minden a régiben. Terézvárosban 2226 legális magán- és egyéb szálláshely működik, ami a teljes lakásállomány 7,6 százaléka.

Barcelonától New Yorkon át Terézvárosig a szigorítások vélhetően nem a turistaáradatot fogják mérsékelni, legfeljebb a lakásárak mérséklődésére és a lakásállomány jobb kihasználására lehetnek jótékony hatással.

---