Szívószál kákából


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Növényből gyárt minőségi szívószálat egy Vietnámban élő magyar vállalkozó, akinek termékére igencsak szükség lehet, hiszen 2021-ben már az Európai Unió, így Magyarország is megtiltja az egyszer használatos műanyagok forgalmazását.

Csak Magyarországon 2019-ig a vendéglátóhelyek évente 500 millió műanyag szívószálat használtak fel; ennyivel két és félszer lehetne körbetekerni a Földet. A Felelős Gasztrohős Alapítvány számításai ezek, az pedig már környezetvédelmi szakemberek becslése, hogy az összes tengeri hulladék 85 százaléka műanyag. Márpedig az bekerül az állatok szervezetébe, a műanyagban lévő kémiai anyagoknak pedig káros a hatásuk. A táplálékláncban ezek az anyagok könnyen eljutnak az emberi szervezetbe, és egészségkárosodást okozhatnak. Az eldobott műanyagok egyéb jelentős környezeti károkkal is járnak. Mindezekért döntött úgy az Európai Unió, hogy 2021-től betiltja többek között az egyszer használatos műanyag-evőeszközök, -tányérok, -szívószálak, -fülpiszkálók használatát. A magyar parlament is csatlakozik e jogalkotói folyamathoz, idén meghozandó tiltó rendelkezése 2021 júliusától lesz érvényes.

Természetes szívószál Saigonból

A kisebb-nagyobb gyártók szerte a világon gondolkodnak, kísérleteznek, mivel és miként váltsák ki a műanyagot. Sőt, cselekednek is. Így tesz egy magyar vállalkozó is – Vietnámban.

Simon Dávid közgazdász, vállalkozó, feltaláló

Simon Dávid Vietnámban indította el vállalkozását (Fotók forrása: Simon Dávid)

A Saigonban élő magyar közgazdász, Simon Dávid úgy döntött, hogy vállalkozást indít, és természetes, növényi anyagból készülő szívószálak gyártásába fog. Tudja, hogy a műanyagból készülő, elhajított, használt szívószálak, együtt a többi evőeszközzel, már szinte beborítják a világot, károsítják a természetet. Azt is nap mint nap tapasztalja, hogy a trópusi éghajlatú, páradús levegőjű Vietnámban – melyet szerencsére alig érintett a koronavírus-járvány – szinte minden ital fogyasztásának nélkülözhetetlen kelléke a szívószál. Amit aztán naponta milliószámra el is dobnak.

De miért ne lehetne környezetbarát szívószálat készíteni éppen abban az országban, ahol nagy mennyiségben honos a trópusi káka, ez a sásféle vízinövény? – gondolkodott a magyar fiatalember. E növény begyűjtése nem jár természetpusztítással, biológiailag könnyen lebomlik, felveszi a versenyt bambusszal, a náddal vagy épp a rozsdamentes acéllal, melyekkel a műanyag-szívószálat próbálják kiváltani.

Szívószálgyártás Vietnámban

Munkát tud adni a helybélieknek

Bevallása szerint elsősorban a természet iránti szeretete késztette arra, hogy ha már vállalkozásba fog, akkor olyan tevékenységbe kezd, amely hasznos mindenki számára. YNI Vietnam Co. Ltd. néven 2019-ben ezért hívta életre cégét. „Ennek a terméknek az a szépsége, hogy a lehető legkisebb az ökológiai lábnyoma – magyarázza. – Az a néhány ezer család, amely Saigon közelében is ősidők óta termeszti sós iszaptalajon a kákát, tudja, hogyan kell e növényt ültetni, fenntartani, betakarítani, újratelepíteni. Évszázadok óta használják például szőnyegek, táskák, koporsók készítésére.”

A világgyalogló

Simon Dávid nevét különben ismerhetik a figyelmes újság- és blogolvasók: tíz évvel ezelőtt ő volt az, aki úgy döntött, Budapestről indulva, öt év alatt körbegyalogolja a Földet. Négy év után, több tucat országot bejárva, élményeket, tapasztalatokat gyűjtve, Nepáltól Peruig megannyi népet megismerve, be kellett látnia: vannak a világon olyan, polgárháború sújtotta övezetek, amelyeken még járművel is életveszélyes az átkelés, nemhogy gyalogosan. Így aztán a Föld háromnegyedét bebarangolva tért vissza Budapestre, szülővárosába. Egy idő után azonban szíve visszahúzta abba az országba, ahol útja során a legjobban érezte magát, ahol talán a legjobban megszerette az embereket.

Szívószálgyártás Vietnámban

A gyártási folyamat fontos eleme a növények tisztítása, szárítása

Büszkén említi, hogy csak helybélieket foglalkoztat a különböző termelési folyamatokban, s ezzel hozzájárulhat ahhoz, hogy az ott élő vidéki emberek ne költözzenek a nagyvárosba munkát keresni, amit oly sokan kénytelenek megtenni. Kákaarató helyiekkel gyűjti be a vízinövényt, és Saigon határában létesített üzemében gyártja különleges szívószálát. Az aratás rendben zajlik, a gyártás már folyik. (Mindez ezen a videón látható.) Az energiaszükséglet nagy részét napenergiából tudja fedezni.

„A szívószál-gyártási folyamat lényeges eleme a növények tisztítása és szárítása. Számos apró részletet figyelembe kell venni a folyamat során, de ezek legyenek az én gyártási titkaim” – mondja sejtelmesen.

Piacképes, zöld termék

Most már legfőképp az a feladat, hogy környezetbarát termékére nemcsak Vietnámban, hanem határain túl, így Magyarországon, Európa többi országában vagy épp Japánban, érdeklődőkre és vevőkre találjon. Ehhez számtalan tárgyaláson, megannyi jogi és gazdasági akadályt kell legyőznie, mely sokszor nehezebb, mint maga a gyártási folyamat. Vietnámot 2019 júniusa óta szabadkereskedelmi megállapodást köti az EU-hoz, és egy speciális kereskedelmi megállapodás az Egyesült Államokhoz, mely könnyebbséget jelent, hogy zöld gyártmányával betörhessen e piacokra. Legfőbb feladatának most azt tekinti, hogy megtalálja azokat az üzleti partnereket, akik az egyes országokban rendelkeznek jogi és kereskedelmi ismeretekkel, kapcsolatrendszerrel ahhoz, hogy terméke eljuthasson a végfelhasználókhoz.

Szívószálak természetes anyagból

A környezetbarát termék

Dávid nagy kedvvel és energiával dolgozik, a helybéliek tisztelik, megbecsülik, ahogy ő is őket. „A világ legjobb minőségű természetes szívószálát tudom előállítani – állítja határozottan. – Tizenkét–tizenöt hónapig eltartható, szállítható, tárolható, felhasználását követően pedig könnyen lebomlik.”

Szerinte ezen a kákán nem lehet csomót keresni…


Kapcsolódó cikkek

2024. március 22.

Bécs egyre közelebb

Legalábbis vasúton, hiszen két és fél óra alatt lehet eljutni Budapestről az osztrák fővárosba egy magántársasággal, hamarosan naponta négyszer is.