Fénykiállításon a Hupikék törpikék
A budapesti Füvészkertben elevenednek meg a híres rajzfilmfigurák, gyerekek és felnőttek legnagyobb örömére.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Vitatom dr. Bodolai László „Találkoztam boldog cigányokkal is” című – Ügyvédvilág IV. évfolyam I. számában megjelent – cikkében kifejtett álláspontját, mely szerint a cigánybűnözéssel kapcsolatos politikai korrektségnek „álcázott” vita „álvita” lenne. Sajnálatos módon a szerző tényleg nem veszi komolyan a politikai korrektséget írásában. Már a cikk címe is értelmezhetetlen számomra, az illusztrációként megjelenített fényképek viszont kizárólag negatív, és dehonesztáló képek a cigányságról. A „Barnállik a PKKB folyosója” kifejezés sérti a romák emberi méltóságát, és ez még akkor is így van,…
Vitatom dr. Bodolai László „Találkoztam boldog cigányokkal is” című – Ügyvédvilág IV. évfolyam I. számában megjelent – cikkében kifejtett álláspontját, mely szerint a cigánybűnözéssel kapcsolatos politikai korrektségnek „álcázott” vita „álvita” lenne. Sajnálatos módon a szerző tényleg nem veszi komolyan a politikai korrektséget írásában.
Már a cikk címe is értelmezhetetlen számomra, az illusztrációként megjelenített fényképek viszont kizárólag negatív, és dehonesztáló képek a cigányságról. A „Barnállik a PKKB folyosója” kifejezés sérti a romák emberi méltóságát, és ez még akkor is így van, ha kollégám nem a saját véleményét fogalmazza meg, hanem a „magyar valóság szomorú szegletét idézi”. A szerző kifogásolja a rendőrség fellépésének hiányát egy két évvel ezelőtti eseményen, melyet „romamars”-nak nevez. Az erődemonstrációt természetesen én is láttam hazai videómegosztó oldalakon, ugyanakkor kétséget kizáróan nem merném állítani, hogy azon csak romák vettek volna részt. Felhívnám a kollégám figyelmét a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. 7. § (1) bekezdésére, mely kimondja, hogy „Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez való tartozás vállalása, és kinyilvánítása az egyén kizárólagos, és elidegeníthetetlen joga”.
Az sem szerencsés, hogy Marián Cosma kézilabdázó meggyilkolása kapcsán a szerző prejudikál, és bűnszervezetet vizionál, amikor még a nyomozást sem zárták le. A bűncselekmény minősítésére kívülállóként javaslatot tenni a büntetőeljárásnak ebben a szakaszában merészségnek tűnik. Emlékezzünk vissza Simon Tibor labdarúgó ugyancsak megrázó halálesetére, amikor a Fővárosi Bíróság – hatályon kívül helyezett első fokú ítéletet követően – végül halált okozó testi sértésben, és garázdaságban találta bűnösnek az elkövetőket.
Meggyőződésem, hogy „cigánybűnözés” nem létezik, mivel kollektív bűnösség nincsen, csak az egyén tartozik felelősséggel tetteiért. A probléma valódi okait feltárni nem feladatom, de gyakorló jogászként megszólalni, a társadalomban már amúgy is erősödő előítéletekkel szemben, kötelességemnek éreztem.
Dr. Gerő Tamás ügyvéd
A Jogászokkal a Demokratikus Jogállamért Egyesület alelnöke
A kép forrása: Internetdetektív „Prímáspárbajt vívnak a Margitszigeten” című cikke (http://www.internetdetektiv.hu)
A budapesti Füvészkertben elevenednek meg a híres rajzfilmfigurák, gyerekek és felnőttek legnagyobb örömére.
Az állami ellátásból érkező pácienseknek mások az elvárásaik a magánpraxissal szemben. Vélt vagy valós elégedetlenségeik egyre több panasszal járnak.
Szemészeti elváltozások szinte mindenkit érintenek életük során. Lézeres látásjavító beavatkozásokkal sok gond orvosolható, ám azok kizárólag magánfinanszírozásban érhetők el.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!