Találkoztam boldog emberekkel is


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vitatom dr. Bodolai László „Találkoztam boldog cigányokkal is” című – Ügyvédvilág IV. évfolyam I. számában megjelent – cikkében kifejtett álláspontját, mely szerint a cigánybűnözéssel kapcsolatos politikai korrektségnek „álcázott” vita „álvita” lenne. Sajnálatos módon a szerző tényleg nem veszi komolyan a politikai korrektséget írásában. Már a cikk címe is értelmezhetetlen számomra, az illusztrációként megjelenített fényképek viszont kizárólag negatív, és dehonesztáló képek a cigányságról. A „Barnállik a PKKB folyosója” kifejezés sérti a romák emberi méltóságát, és ez még akkor is így van,…

Vitatom dr. Bodolai László „Találkoztam boldog cigányokkal is” című – Ügyvédvilág IV. évfolyam I. számában megjelent – cikkében kifejtett álláspontját, mely szerint a cigánybűnözéssel kapcsolatos politikai korrektségnek „álcázott” vita „álvita” lenne. Sajnálatos módon a szerző tényleg nem veszi komolyan a politikai korrektséget írásában.

Már a cikk címe is értelmezhetetlen számomra, az illusztrációként megjelenített fényképek viszont kizárólag negatív, és dehonesztáló képek a cigányságról. A „Barnállik a PKKB folyosója” kifejezés sérti a romák emberi méltóságát, és ez még akkor is így van, ha kollégám nem a saját véleményét fogalmazza meg, hanem a „magyar valóság szomorú szegletét idézi”. A szerző kifogásolja a rendőrség fellépésének hiányát egy két évvel ezelőtti eseményen, melyet „romamars”-nak nevez. Az erődemonstrációt természetesen én is láttam hazai videómegosztó oldalakon, ugyanakkor kétséget kizáróan nem merném állítani, hogy azon csak romák vettek volna részt. Felhívnám a kollégám figyelmét a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. tv. 7. § (1) bekezdésére, mely kimondja, hogy „Valamely nemzeti, etnikai csoporthoz, kisebbséghez való tartozás vállalása, és kinyilvánítása az egyén kizárólagos, és elidegeníthetetlen joga”.

Az sem szerencsés, hogy Marián Cosma kézilabdázó meggyilkolása kapcsán a szerző prejudikál, és bűnszervezetet vizionál, amikor még a nyomozást sem zárták le. A bűncselekmény minősítésére kívülállóként javaslatot tenni a büntetőeljárásnak ebben a szakaszában merészségnek tűnik. Emlékezzünk vissza Simon Tibor labdarúgó ugyancsak megrázó halálesetére, amikor a Fővárosi Bíróság – hatályon kívül helyezett első fokú ítéletet követően – végül halált okozó testi sértésben, és garázdaságban találta bűnösnek az elkövetőket.

Meggyőződésem, hogy „cigánybűnözés” nem létezik, mivel kollektív bűnösség nincsen, csak az egyén tartozik felelősséggel tetteiért. A probléma valódi okait feltárni nem feladatom, de gyakorló jogászként megszólalni, a társadalomban már amúgy is erősödő előítéletekkel szemben, kötelességemnek éreztem.

Dr. Gerő Tamás ügyvéd
A Jogászokkal a Demokratikus Jogállamért Egyesület alelnöke

 

A kép forrása: Internetdetektív „Prímáspárbajt vívnak a Margitszigeten” című cikke (http://www.internetdetektiv.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. november 29.

A jog a magánegészségügyben

Az állami ellátásból érkező pácienseknek mások az elvárásaik a magánpraxissal szemben. Vélt vagy valós elégedetlenségeik egyre több panasszal járnak.

2024. november 22.

Középpontban a lézeres látásjavító műtétek

Szemészeti elváltozások szinte mindenkit érintenek életük során. Lézeres látásjavító beavatkozásokkal sok gond orvosolható, ám azok kizárólag magánfinanszírozásban érhetők el.