Támadnak a törpesünök!

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A megszokott háziállat-párost – kutya-macska – a divatos háztartásokban mára felváltja a nyúl, a sün, a malac, illetve a leguán és a szakállas agáma. Ezek az utóbbi évek legnépszerűbb házi kedvencei. De persze még mindig az ebek és a cicák uralják a magyar lakásokat. Előbbiből kb. kettő, utóbbiból hárommillió él hazánkban.

A Felelős Állattartók Egyesülete a kulturált kutya- és macskatartás népszerűsítéséért jött létre. A gazdikat próbálják „nevelni”: tanfolyamokat szerveznek, kutyaiskolát üzemeltetnek, nevelési tanácsadással foglalkoznak, kutyaterápiát alkalmaznak és bemutatókat is tartanak óvodákban, iskolákban. Az Egyesület elnöke szerint az a legnagyobb probléma, hogy a rendszerváltás óta sem alakult még ki nálunk a felelős állattartás, sokan megvesznek egy kutyát vagy macskát, csak hogy legyen, de nem helyesen foglalkoznak vele. Az össze-visszaszaporítás eredményezi például azt a több százezer kóborkutyát, amely az utcákon országszerte megtalálható. Pirka Ildikó az állam szerepét is erősítené: az oktatási rendszerbe is be kellene építeni a háziállat-tartást, hogy már minél fiatalabb korban megtanulják a felelős állattartás alapjait. „A kutyatartók hetven százaléka nem tud bánni kedvencével, azt hiszi, azzal tesz jót, ha halálra kényezteti. Ezzel szemben az állatot, még a legkisebb ölebet is, nevelni kell. Az jó, ha családtagnak tekintjük és a lakásban tartással sincs elvileg probléma, de az tény, hogy nem mindegyik négylábúnak való a négy fal közötti élet. Nem csak fajtától és mérettől függ, hogy melyik kutya érzi jól magát a lakásban, hanem a kutya egyéniségétől és a gazda időbeosztásától is. Az biztos, hogy mindegyik eb szeret a szabadban lenni, és amelyik kertben él, azt is el kell vinni sétálni, hogy megismerje a környezetét, találkozzon más kutyákkal is, különben agresszív lesz, szökdösni fog. A megfelelő szocializáció ugyanolyan fontos, mint az emberek esetében.” Az sem mindegy, mivel etetjük őket. A házikoszt-maradék nem éppen a legmegfelelőbb számukra. A szakember szerint az ivartalanítás is nagyon fontos és a közhiedelemmel szemben: nem káros és nem is fáj az állatnak, ráadásul betegségmegelőző hatása is van és az állat viselkedésére is pozitívan hat. „Két–három éve még nagyon csúnyán néztek rám, amikor az ivartalanítást népszerűsítettem, mára szerencsére egyre többen tudják, hogy az állat érdeke is ezt kívánja, és nem úri szeszélyről van szó. A kutyaiskolába már az ebek fele ivartalanítva érkezik. A megfelelő méretű kennelben tartás és a kellően hosszú láncon való tartás sem feltétlenül rossz, de persze nem egyfolytában.” Ésszerűen kell megválasztani, hogy milyen kutyust vegyünk vagy fogadjunk örökbe. Nem szabad elfelejteni, hogy a kicsi megnő, érdemes a gazdi temperamentumához, életkorához illőt választani és szakember tanácsát kérni.

Az Illatos úti állategészségügyi szolgálat a tévhittel szemben nem menhely, hanem az agglomeráció járványügyi bástyája, azaz karantént rendelhetnek el és az elhullott állatokat szedik össze, de kötelesek minden négylábút átvenni, amelyet Budapestről visznek hozzájuk. Évente több mint háromezer állat fordul ott meg, a 94 férőhelyen jelenleg 140–150 állat osztozik, amelynek csupán egy-két százaléka macska, a nagy többség kutya. „Leginkább a nyaralási szezonban, télen pedig a síelési idényben zsúfoltak a ketrecek, mert sokan úgy gondolják, az a legegyszerűbb, ha nálunk leadják kedvenceiket, amíg ők nyaralnak-telelnek. Ez felelőtlenség, ugyanis mi nem ezért működünk, de persze nem hagyunk egy állatot sem az út szélén” – magyarázza Hunya Éva szolgálatvezető. „Az ebadótól is sokan megijedtek, akkor is megugrott a hozzánk érkező állatok száma. Sokan olyan trükkökhöz folyamodnak, hogy azt állítják, találták az állatot, de persze hamar bebizonyosodik, hogy saját, megunt ebről van szó.” Az a szabály, hogy aki az Illatos úton lead állatot, az nem fogadhat örökbe tőlük. Minden befogadott állatot 14 napos karanténba helyeznek megfigyelés céljából, megvizsgálják, például van-e fertőző betegsége. Évente kb. száz állatot kénytelenek túlaltatni helyhiány miatt, de idén még egy ilyen esetre sem volt szükség. A szakember kiemeli az ivartalanítás fontosságát, szerinte tévhit, hogy cicák esetében meg kell várni a fialást. Valamint fontos a chipelés, amely szintén az állat érdeke. „Az állat befogó autóinkon már van chip leolvasó, úgyhogy akár haza is tudjuk vinni az elkóborolt és megtalált kedvenceket. Két tűz közé keveredünk időnként: szidnak és sintérnek tartanak minket, ugyanakkor azért könyörögnek, hogy tüntessük el a kóbor állatokat. Nyugat-Európában kiváltság hobbiállatot örökbe fogadni: hónapokat kell rá várni és komoly környezettanulmányi szempontoknak kell megfelelni. Az Illatos úton az örökbefogadási procedúra ötezer forint, oltással és chippel rendelkezik az innen elvitt állat, s e mellett féregtelenítve, ivartalanítva is van.

Dr. Bíró Zoltán állatorvos tapasztalatai szerint egyre több a szezonális panasz, azaz nyáron és ősszel sok allergiás állat fordul meg a rendelőben. „A levegő szennyezettsége miatt egyre több négylábú is szenved, érzékenyek a parlagfűre és a pollenekre. Az allergiás állatok sokat vakaróznak, nem tudnak aludni, számukra diétát és tápokat javasolunk, súlyosabb esetben vérvétel után gyulladáscsökkentőt is adunk.” Életkorfüggő betegségek a nőgyógyászati daganatok, a húgyúti és prosztata bajok. Ahogy az embernél, úgy a háziállatoknál sem mindegy, mit esznek. Egyes kutya- és macska tápokban olyan sok a mesterséges anyag, hogy egy idő után ellenreakciót vált ki a szervezetben és allergia is kialakulhat, ezért fontos a jó minőségű táp.

A szakirodalom szerint egzotikus állatnak minősül minden hobbiállat, ami nem kutya, macska, ló vagy csirke. Így a hüllők, a madarak, a kisemlősök is egzotikusnak számítanak, amelyekből érezhetően sokkal több van az utóbbi évtizedben. Ráadásul egzotikus állatokkal már egyetemi képzésen is foglalkoznak.

Egy kifejezetten ilyen állatok kezelésére szakosodott rendelőben azt mondják: tengerimalac helyett sokan ma már patkányt tartanak, de divatos az ausztrál erszényes, a cukormókus is. A ’90-es években elterjedt leguán helyett, amely túl agresszív, ma már a jóval kisebb szakállas agámát tartják inkább, de gyakoriak a gekkók, a teknősök és a papagájok is. A népszerűségi listán azonban a nyulak állnak az első helyen. „Nagy sláger a lógófülű, kosorrú törpenyúl, sokan macska helyett választják” – indokolja az Exo-pet egyik állatorvosa. A törpesünök az elmúlt két évben terjedtek el, ma már valóban háziállatként is tartják őket.

Az állatorvos szerint a legtöbb betegség tartástechnológiai hibából ered, azaz nem eléggé felelősek a hazai állattartók. „Sokan nem tájékozódnak vásárlás előtt, ezért rosszul táplálják az állatokat, túletetik őket. Például a sünök rovarokkal táplálkoznak, de mivel nincs nekik rovartáp, alacsony kalóriás macskatáppal kellene etetni őket, néha kaphatnak egy kis gyümölcsöt vagy zöldséget, de nagyon nem jó, ha elhíznak.” A rossz magvak és a szárazkenyér a nyuszikat teheti tönkre, amely mivel legelő állat, nem jó, ha salátát kap, akkor inkább répát javasol a szakember, de a legfontosabb számára a széna és a jó minőségű nyúltáp. Minden háziállat folyamatos odafigyelést igényel, de sajnos sok gazdi egy idő után „ellustul” és nem a megfelelő minőségű és mennyiségű eledelt adja a kedvencének, nem viszi le sétálni, amely számos betegséget is okozhat.

Krausz Viktória

---

 

Augusztus 1-jén lépett hatályba

a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról szóló 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelet legújabb módosítása, amely leginkább az ebtartókat érinti.

Az új előírások szerint kistestű ebeknek (20 kg-ig) legalább tíz, közepes testűeknek
(20–40 kg) 15, nagytestűeknek 20 négyzetméter területet kell biztosítani. Változnak a kikötve tartás szabályai is: kistestű ebet legalább négy, közepes testűt hat, nagytestűt nyolc méteres eszközzel (lánc, kötél stb.) szabad csak megkötve tartani. Fülcsonkítás nem, csak farokkurtítás végezhető esztétikai szempontból, és az is csak az állat hét napos koráig. Szintén újdonság, hogy az eb (valamint a macska és görény) kölyköket nyolchetes korukig kötelező anyjukkal tartani. A jogszabályváltozás leglényegesebb pontja, hogy 2013. január 1-jétől a négy hónaposnál idősebb ebek már csak elektronikus transzponderrel (chippel) megjelölve tarthatók. A chippel történő megjelöléséért legfeljebb 3500 Ft kérhető, amely magában foglalja a transzponder és a beültetés árát és az országos eb-adatbázisba való regisztráció díját is.

---

 

Para Kovács Imre újságíró

két nyulat tart Bojtos nevű ebe mellett egy erdő közeli kisházban. A Facebookon mindennap közzéteszi reggeli sétájukat.

„Amíg a Moszkva térnél laktam, nem akartam állatot, elköltözve onnan és meggyőzve a feleségemet, aki nem olyan nagy állatbarát, lett egy kosorrú, lógó fülű nyuszink három éve, a József. Szempont volt, hogy csöndes és viszonylag szobatiszta legyen. Majd kapott egy párt, Erzsébetet, a holland típusú tapsifülest, akiről csak később derült ki, hogy lány, így viszont ivartalanítani kellett Józsefet. Aztán a szomszédok találtak egy kutyát, az akkor hároméves Bojtost, egy puli-veszti és egyéb genetikai állománnyal bíró keverékebet, aki szintén nálunk kötött ki” – meséli. Neki köszönhető, hogy Para Kovács Imrének bizonyos rendszer állt be az életébe. „Magamtól nem sétálgatnék a februári mínusz húszban, de úgy gondolom, a napi két séta minden kutyának kijár. Amikor először álltunk Bojtossal kettesben a semmi közepén, a fagyban, úgy éreztem, meg kell örökítenem a pillanatot. Mára pedig sorozattá váltak a »jó« reggelt fotók. A példaképem egyébként Kiszel Tünde: szeretnék egy naptárat készíteni, én és a kutya címmel.”

Paránál a vombat egy régi mánia. „Szerintem minden plüssállatot a vombatról mintáztak. Amikor megérkezett a budapesti állatkertbe, rohantam, hogy láthassam. Azóta pedig már meghívtak egy hivatalos vombat simogatásra is. Nagy kedvenceim a törpesünök és a törpemalacok is, de helyhiány miatt egyelőre biztosan nem bővül az állatfarmunk. Ha egyszer majd mégis, akkor inkább az Illatos útról hozok kutyákat.”

---

 

A Magyar Törpesün Tenyésztők és Tartók Egyesületének 12 regisztrált tenyésztője és tíz állattartó tagja van. De már az ezret is elérheti a száma azon háztartásoknak, ahol törpesün lakik. Előnyük, hogy egyedül lehet hagyni őket, nem igényelnek sétáltatást. Éjszakai állatok, egy délutáni hazajövetelre is be lehet állítani őket. Éjjel zajosak, jobb nem egy légtérben aludni velük. Két négyzetméteres ketrecben vagy terráriumban célszerű tartani őket, macskaalommal vagy forgáccsal kibélelve. Megelégszenek egy wc papír gurigával, egy csörgő labdával és egy futókerékkel. Fontos, hogy laktózérzékenyek, ezért semmilyen tejterméket ne adjunk nekik. Rovarevők, apró szemű macska vagy kutyatápot, lárvákat, lisztkukacot fogyasztanak, néha egy kis zöldséget, gyümölcsöt, főtt, nem fűszerezett csirkehúst szívesen fogadnak. A leggyakoribb típusú törpesün az afrikai fehér hasú, amely nem hibernálódik, tehát nem alszik téli álmot.

---