Télből a tavaszba: Irány Ciprus

Mediterrán sziget szépséges tájakkal, mesés sziklabarlangokkal, gazdag történelmi múlttal és hagyománnyal.

A sziget természeti szépsége, kulturális sokszínűsége felfedezésre csábít. Annak is, aki még nem járt e területileg Ázsiához, politikai, közigazgatási és kulturális szempontból Európához tartozó országban, ám annak is, aki egy izzasztó nyári hetet már eltöltött valamelyik homokos tengerpartján. Mert ugyan vonzó 40 °C-os melegben megmártózni a 28–30 °C-os tenger hűsítő habjaiban, de annyival nehezebb a forróságban ókori romok között csodás színes mozaikokat felfedezni. vagy különleges sziklabarlangokhoz kirándulni.

Ayia Napa homokos tengerpartján (Fotó: Falus Tamás)

Éppen ezért érdemes Ciprust a magyar télben felfedezni, hogy az ottani tavaszba érkezve, könnyed öltözetben élhessük át az aktív pihenés örömét. És talán még a fürdőzésről sem kell lemondanunk. Hiszen ottjártunkkor, 2019 novemberében még be sem fejeződött a fürdőszezon. A különösen forró nyárban a víz hőfoka olykor 30 °C fölé emelkedett, mely csak lassan hűlt, így a még mindig 25 fokos vízben a turisták élvezték a hasonlóan meleg levegőben a tenger és a napfény örömeit. Ha e hőfokok a tél hónapjaiban mérséklődnek is öt-hat fokot, az idő még mindig kellemes.

A Nissi Beach parkjában (Fotó: Falus Tamás)

Az ország leghíresebb, homokos tengerpartja a dél-keleten fekvő Ayia Napa még ekkor is vonzó lehet, együtt a közeli Protarasszal, igaz üzleteik és éttermeik többsége már téli álmát alussza. A promenád azonban egész évben nyitva, csakúgy, mint a térség legszebb szállodája és parkja, a Nissi Beach, nem is szólva a szépséges fehér sziklákról, a hullámok vájta sziklabarlangokról.

A szerelmesek hídja (Fotó: Falus Tamás)                            

A lyukas sziklát, a tenger felett átívelő sziklaboltívet újabban már csak a szerelmesek hídjának nevezik, és a nászutasok télen-nyáron át is sétálnak a tetején. (Átgyalogolva nem olyan félelmetes, mint oldalról tekinteni a sziklára.)

A két homokos tengerpart között, az ország délkeleti csücskében fekszik a Greko-fok természetvédelmi parkja hatalmas, tengerbe omló szikláival. Itt találjuk a tengerre néző kis Agia Anargiri-kápolnát, melynek közelében titokzatos lépcsősor vezet meredeken lefelé, szinte a tengerbe, egy bámulatos képződményhez.

Barlang az Agia Anargiri-kápolna alatt (Fotó: Falus Tamás)

A természet által a sziklába vájt barlangból mesés a kilátás a tengerre. Az óriáskövekbe csapódó hullámok zaja akár nyugalmat is áraszthat, de sok-sok évezreddel ezelőtt nem lehetett könnyű itt élni annak, aki ezt a helyet találta biztonságosnak. Nekünk, turistáknak is igencsak a lábunk elé kell néznünk, hogy ne csússzunk meg a nedves köveken…

Afrodité sziklái, naplemente után (Fotó: Falus Tamás)               

A Földközi-tenger harmadik legnagyobb szigetét a mitológia Afrodité istennő szülőhelyének tekinti, a legenda szerint a szerelem és szépség istennője Páfosz városának közelében bukkant elő a habokból. Afrodité sziklái – ahol a szájhagyomány szerint megjelent –, egy kavicsos tengerparti szakasz közvetlen közelében magasodnak. Mivel a part mentén autóút vezet, alatta, egy szűk gyalogos alagúton keresztül juthatunk el a közelébe. Hogy azután lehessen fotózni napfelkeltében és naplementében, világosban és alkonyatkor.

A páfoszi mozaikok kiváló minőségben maradtak az utókorra (Fotó: Falus Tamás)

Páfosz már a sziget nyugati oldalán fekszik, a tenger partján. A kisváros az UNESCO Világörökség része, hiszen Afrodité kultusza az időszámítás előtti századoktól vonzotta ide az embereket: villák, templomok, színházak, erődök, falak épültek, s a római, ókeresztény, bizánci, korok emlékei mind megtalálhatók. A város „Rózsadombján” feltárt, tengerre néző főnemesi villák egykori padlózatán kiváló minőségben maradtak fenn a színes mozaikok, melyek történetét kis táblákon olvasva akár órákig is elmerenghetünk, mit ábrázolnak a mesteri művek.

Az agora oszlopai a páfoszi múzeumparkban (Fotó: Falus Tamás)

A mozaikok mellett szinte egy egész város maradványai tárulnak elénk a római kortól egészen a késő középkorig. A régészek és történelemkedvelők álma ebben a régészeti múzeumban és parkban sétálni.

Kourion színháza (fotó: Falus Tamás)                        

De élmény eljutni a Páfosz és Limaszol között fekvő Kourion parkjába is, ahol több hektáron terül el egy még ma is részben feltárandó egykori görög, majd római város. Viszonylag jó állapotban maradt meg a nyilvános fürdő. A színház ugyan elpusztult, de nézőterét rekonstruálták, s ma úgy láthatjuk hatalmas nézőterét, ahogy az itt élők több ezer évvel ezelőtt.

Lefkara faluban gazdag a kínálat csipketerítőkből (Fotó: Falus Tamás)

Több helyes kis falu is felkerült a turisták térképére, melyek közül a leghíresebb talán Lefkara település a Troodos-hegységben, Larnaka és Limassol között. Hímzőasszonyai, kézművesei messze földön híresek, de ha nem akarunk vásárolni, elég, ha a település szép házacskái között, kis sikátorokban sétálunk. Állítólag Leonardo de Vinci is járt a faluban, és az egyik itteni csipkemintázat ihlette meg őt. Az utolsó vacsora alkotásakor az asztalterítő mintázatában az lefkarai mintázatukat vélik felfedezni a helybéli asszonyok.

Hajóroncs a nyugati part közelében (Fotó: Falus Tamás)

Dzsiptúrán is részt vehetünk a sziget északnyugati részén. Az Akamas-félsziget felé tartva érdekes látvány egy albán társaság nyolc éve zátonyra futott hajóroncsa. Nem emelik ki, nehogy a munkálatok során megzavarják a teknősöket. Ugyanis a zöld és cserepes teknősök költő helye május végétől augusztusig néhány kilométerrel feljebb a Lara-öbölben van, mely már része a félsziget nemzeti parkjának.

Mezetálak az asztalon (Fotó: Falus Tamás)

Cipruson nem nehéz színvonalas éttermekre bukkannunk, melyekben számunkra kulcsszó lehet a „meze” szó. Ha ennyit mondunk, a pincérek már szinte tudják, mire vágyunk: ciprusi íz- és fogáskavalkádra, hogy kipróbáljuk a lehető legtöbb helyi ételféleséget. Apróbb-nagyobb tálakban kapunk ízelítőt sok-sok fogásból, hogy megkóstolhassuk a mediterrán gasztronómia javát, ízletes közel-keleti fűszerekkel. A mártogatós szószokat pitával ehetjük, majd jön a friss saláta olívabogyókkal, melyeket követhetnek a többnyire grillezett húsok: bárány, birka, sertés és csirke. Köretként érkezik hozzá a kiváló helyi burgonya, sülve-főve. A kleftikó kemencében, öt-hat óra alatt vajpuhára sütött, olívában pácolt birka. Nem maradhat el a grillezett vagy sült halloumi sem, a kecske- és birkatejből készült helyi sajt. Aki inkább a tenger gyümölcseit szereti, az válassza a halmezét: rákokkal, kagylókkal, a legkülönfélébb sült tengeri halakkal.

Hangulatos öböl, Páfosztól északra (Fotó: Falus Tamás)

Hosszasan lehetne írni a Magyarország területének tizedén elhelyezkedő Ciprus bonyolult történelméről, arról, hogy a múlt század második felében miként harcolta ki a britektől függetlenségét, és vált köztársasággá, hogyan és miért foglalták el a törökök a sziget északi részét, mi ma a britek szerepe, de ez legyen más cikkek, tanulmányok, könyvek feladata. Itt és most a sok fénykép között elég csak annyit írnunk, hogy egy békés szigetet ismerhet meg az ide látogató, páratlanul gazdag történelmi, kulturális múlttal, a természet szépséges ajándékaival, az itt élők kedvességével.

*

Írásunk az Aegean Airlines görög légitársaság és a Ciprusi Köztársaság Turisztikai Minisztériuma közreműködésével készült.

Kapcsolódó cikkek: