Törvényszegő turisták

A turisták olykor nemcsak bátrak, vakmerők, csínytevők, de a törvényeket sem tartják be külföldi nyaralásuk során.

Olaszország – Szigorodó jogszabály

Az egyik legutóbbi műemlékrongálás 2024 augusztusában történt, Pompejiben. Egy brit turista a feltárt világhírű ókori romváros, Pompeji Vesta-szűzek házának (Casa delle Vestali) bejárati ajtaja mellett, a vörös színű freskóba véste családtagjai nevének kezdőbetűit, valamint látogatása napját is: 07/08/24. A CNN tudósítása szerint biztonsági személyzet lefülelte a kárt okozót, és értesítette a rendőrséget. A férfi elnézést kért a történtekért, de a rongálásért a felelősséget viselnie kell. Éspedig a bíróság előtt, mivel ügyét a Torre Annuziata-i helyi bíróság már vizsgálja is. Büntetése pedig súlyos lehet.

Egy 2024 januárjában szigorított jogszabály szerint a kulturális vagy táji örökség elpusztítására vagy megrongálására irányuló cselekmények miatt az elkövető 20 ezer és 60 ezer euró közötti pénzbírsággal sújtható Olaszországban, de a cselekedet súlyosabb esetben akár öt évig terjedő börtönnel is fenyeget. Egy enyhébb büntetés is 10 ezer és 40 ezer euró közötti bírsággal járhat.

Júniusban egy kazahsztáni turistát kaptak rajta, amint szintén Pompejiben, az ugyancsak freskókkal díszített híres Ceii-házba (Casa dei Ceii) faragta nevének monogramját. 2022 augusztusában egy ausztrál döntött úgy, hogy gyaloglás helyett inkább segédmotoros kerékpárjával járja körbe Pompeji romjait…

A királynak minden szabad volt?

Úgy tűnik vannak turisták, akik ellenállhatatlan késztetést éreznek, hogy nevüket valamilyen módon fennhagyják az utókornak. Különösen akkor, ha olyan épületek között járnak, melyek már túlélték az évezredeket. Pompeji is ilyen, a világ egyik leghíresebb települése, mely i. sz. 79-ben, a Vezúv augusztus 24-ei kitörése után pusztult el. A szakavatott feltárási munkák csak ezerkilencszáz évvel később kezdődtek el. (Pompeji drámája és legújabbkori virágzása címmel írtunk a feltárt városról és látványosságairól.) Az ókori helyszínen a szervezetlen és alkalmi ásatások (inkább ásások) már az 1700-as években megkezdődtek. Akkoriban még az számított enyhe károkozásnak, ha az arra járók az ókori falakba faragták nevük kezdőbetűit. Inkább az volt a jellemzőbb, hogy a felkutatott, kiásott tárgyakat elvitték (ellopták) az ókori romváros területéről. És minek volt tekinthető Bourbon Károly spanyol – egyben nápolyi és szicíliai – király parancsa, aki a feltárt kincseket a helyszínről Nápolyba szállíttatta, hogy azok egy részét elajándékozza Európa uralkodóinak?

Minden műemlék veszélyben!

Valójában minden műemlék veszélyben van. Éppen egy évvel előzte meg a kazahsztáni rongáló tettét egy bristoli turista cselekedete, aki a római Colosseum falába véste barátnője és saját nevét. Szintén 2023-ban, szeptemberben egy német turista rongálta meg a firenzei Neptun-kutat. Felmászott rá, hogy barátaival lefotóztassa magát, de eközben letört egy darabot a római istent ábrázoló műemlékből.

Másfajta kárt okozott egy spanyol férfi, aki több ezer éves, Spanyolország örökségi listáján szereplő barlangfestményeket rongált meg: vizet öntött rájuk, hogy jobb fényképeket készíthessen róluk. Saját magát buktatta le 2024 tavaszán, amikor a felvételeket megosztotta a közösségi médiában. A festmények azért rongálódtak meg, mert vízben oldódó sókat tartalmazó mészkőre készültek.

És még hosszasan lehetne sorolni. Rómában, a híres Spanyol lépcsőn 2022-ben egy hónapon belül előbb egy szaúdi turista bérelt Maseratival hajtott le, majd két amerikai turista lelökte a lépcsősoron robogóját. Mindkét eset után jelentős károk keletkeztek.

Velencében jellemző, hogy turisták fürdőznek a csatornákban. Díszletvárosként, Disney-vidámparkként tekintenek a településre, s úgy viselkednek, mintha az egyben tengerpart is lenne. Akadt turista, aki vízitaxit, sőt vaporettót (vízibuszt) lopott. Két ausztrál pedig a Canal Grandén szörfözött.

Vakmerő turisták a tiltó tábla ellenére sétálnak ki Írországban a lenyűgöző Moher-sziklák (Cliffs of Moher) széléig (Fotó: Falus Tamás)

Pszichológia és alkohol

De vajon miért viselkednek egyes turisták másként, mint odahaza? Miért engednek meg maguknak többet, mint odahaza? Miért hagyják figyelmen kívül az esetleges figyelmeztető, tiltó táblákat? Miért hajlandók veszélyeztetni testi épségüket? Miért cselekednek akár úgy is, hogy az gyakran már nem csínytevésnek, hanem törvénytelenségnek, bűncselekménynek számít a meglátogatott országban? Sőt, akár saját hazájukban is?

Ennek részben pszichológiai oka vannak – világítanak rá a szakemberek. Ha a turista társaságban van, barátaival ismerőseivel, hajlamos több mindent megengedni magának, akár kockázatot is vállalva. Csoportban sokakat elkaphat a lelkesedés, a kivagyiság érzése, a bizonyítási vágy a bátorságról. Gyakran úgy gondolja, hogy külföldön nem érvényesek rá hazájának törvényei, de a meglátogatott hely szabályai sem, mivel azokat általában nem is ismeri. Vagy ha vannak is általános szabályok, azokat nem hajlandó tudomásul venni. Lehetne azzal védekezni, hogy a turista a megszokottól eltérő vidék mellett más kultúrával, vallással, hagyománnyal is találkozik, de ez nem lehet indok. Egyrészt vannak általános emberi viselkedési normák, másrészt egy valódi turista, ha új országot keres fel, utazása előtt tájékozódik (vagy tájékozódni illene) mindezekről.

Nyaralás idején nagy szerepet játszik az alkohol és hatása is. Vannak, akik szabadságuk idején engedhetik meg maguknak, hogy igyanak, hogy az átlagosnál több alkoholt fogyasszanak. Részben azért is, mert az alkohol a meglátogatott országban olcsóbb, mint hazájukban. Ez különösen igaz a brit és az ír turistákra. (Erről a Budapest belső kerületeiben élők is sokat tudnának mesélni.) Érdekes megállapítást tesz Javier Labourt klinikai pszichoterapeuta és egyben lelkes utazó a BBC e témát körüljáró írásában. Szerinte számos tényező befolyásolhatja a turisták rendhagyó viselkedését. Bár egyre több ember számára válik könnyebbé az utazás, érzelmileg nem mindenki áll készen a komfortzónáján kívül eső hatásokra, ami szintén egyfajta magyarázat lehet az antiszociális viselkedésre.

A turistáskodásra vállalkozó embereknek azonban fel kell ismerniük, hogy az utazás egyfajta kiváltság. Egy idegen ország, idegen hely felkeresése azt jelenti, hogy valaki más otthonába látogatunk, ahol megfontoltan és tisztelettel kell kommunikálni az ott élő emberekkel, tisztelni kell szokásaikat, törvényeiket.

---