Ügyvédek eseti választottbíráskodása


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A választottbírói eljárás 1994-ig önálló fejezetként szerepelt a Polgári Perrendtartásban addig, amíg hatályba nem lépett a tárgykört önállóan szabályozó 1994. évi LXXI. törvény. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnökségi tagjai közül többen érzékeltük, hogy a választottbíráskodás egyik népszerű, de Magyarországon kevéssé ismert formája, az eseti választottbíráskodás számos kihasználatlan lehetőséget nyújthat az ügyfelek és sok ügyvéd számára, és ehhez garanciális okokból egy mintaszabályzat készítésével érdemes lenne segítséget nyújtani.

Köteles Györggyel, ifj. Kárpáti Lászlóval és Kiss Pállal hozzáfogtunk és javaslatunkkal egyetértve az előterjesztést több hónapos előkészítő munka után az Ügyvédi Kamara elnöksége elfogadta, és alkalmazásra ajánlotta az ügyvédek részére.

Sokan tudják, de nem mindenki, hogy a(z eseti) választottbíróságot a törvény szerint alávetés esetén akkor lehet igénybe venni, ha legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy, és a jogvita ezen tevékenységével kapcsolatos. Az alávetést már a szerződésben fel lehet tüntetni (lényeges, hogy a szöveg pontos legyen, az ajánlott alávetési minta a Budapesti Ügyvédi Kamara honlapján – http://www.bpugyvedikamara.hu/files/28/28000.pdf – megtalálható), de utóbb, a jogvita felmerülésekor is lehetséges a felek erre vonatkozó megegyezése esetén azt eseti választottbíráskodás útján eldönteni.

Számos tévhit fűződik az eseti választottbíráskodáshoz, még az állami bíróságok részéről is. A választottbírósági ítéletek érvénytelenségének megállapítását kivételes esetekben ugyanis állami bíróságtól lehet kérni, és ilyen kérelmek olykor meg is jelennek a bíróságon. Többször előfordult már, hogy ilyen esetben a bíróság tévesen az ügyvédi kamarától kérte meg a választottbírósági iratokat, az ítéletet, miközben a kamarának fogalma sincs és nem is lehet, hogy melyik ügyvéd milyen eseti választottbírósági ügyben működött közre bíróként. A kamara válaszlevelében ilyenkor arról tájékoztatja a megkereső állami bíróságot, hogy a kamarában semmilyen irat és semmilyen információ a konkrét ügyekkel kapcsolatban nincs, és javasolni csak azt tudja, hogy a bíróság a kifogásolt ítéletet hozó eseti választottbíróság tanácselnökét keresse meg, ugyanis az iratmegőrzés az eseti választottbíróság tanácselnökének a feladata. A kamara közreműködése tehát a mintaszabályzat elfogadásával befejeződött, így már a választottbírósági keresetet sem a kamarához, hanem a felperes által jelölt választottbíróhoz kell benyújtani, szemben a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő állandó választottbíróság mintaszabályzatában írtakkal, ahol iktatják, nyilvántartják és megőrzik az iratokat.

Fontos megemlíteni, hogy noha számos ügyben nyújtottak már be választottbírósági ítélet érvénytelenítése iránti keresetet, azonban a kollegáktól nyert információm szerint csak egynek adott helyt a bíróság egy általános szerződési feltételekhez kapcsolódó ügy során, mert az általános szerződési feltételei kialakításakor a figyelemfelhívással kapcsolatos többletkövetelményeket, az alávetési nyilatkozatot az ÁSZF-be iktató cég nem tartotta be.

A 14 év alatt lefolytatott nagyszámú eljárás sikere is igazolja, hogy az eseti választottbíráskodásnak komoly létjogosultsága van, és a mintaszabályzat bevált a gyakorlatban. Az eseti választottbíróságok ítéleteit a bankok inkaszó alapjául is elfogadják, az eseti választottbírói ítélet alapján az állami végrehajtás is kezdeményezhető teljesítés hiányában. Utóbb az internetszolgáltatók is készítettek hasonló mintaszabályzatot az eseti választottbíráskodásra.

Az eljárások megindításakor jogi képviselőként érdekelt kollegák közül sokan fordulnak tanácsért hozzám, gyakran kényelemből is, az egyébként nem túl terjedelmes választottbírósági törvény, vagy a mintaszabályzat elolvasása helyett az eseti választott bírósággal kapcsolatos ügyekben. Ugyanakkor viszont a bíróként eljáró kollegák odafigyelése és bírókénti eljárásuk, az eseti választottbíráskodás szakmai színvonala nem ritkán kiemelkedő, gyakran meghaladja az állami bíróságokét. A bíróként felkért kollégák a szakma jeles képviselői, de ettől függetlenül is szakmai kihívásnak tekintik a felkérést, bizonyítandó, hogy megfelelnek erre a szerepre is, és nemritkán sokkal lelkiismeretesebben viszonyulnak egy-egy ügyhöz, mint ahogy néhol az állami bíróságokon megszokhattuk. Tapasztalataim szerint a visszacsatolás a másik oldalról is működik, azok, akik már többször voltak választottbírák, ezt követően másképp viszonyulnak a rendes bírósági eljárásokhoz is. Ennek oka nyilvánvalóan az, hogy, akik a bírói szerepet is megélték, jobban átérzik a tárgyalásvezetés nehézségét, az elnökként eljáró bíró felelősségét, ezért ezt követően másképpen, több empátiával járnak el jogi képviselőként az állami bíróságok előtt is.

A Budapesti Ügyvédi Kamara Elnöksége utoljára idén februárban módosította a mintaszabályzatot, hozzáigazítva a gyakorlathoz, és a 2008. Eln. 470/3/1 számú határozatával el is fogadta. A Mintaszabályzat a BÜK honlapján megtekinthető és letölthető.

Az eseti választottbíróság tanácsban és egyes bíróként is eljárhat a felek megállapodásának függvényében. Mint szó volt róla, az alávetés lehetséges a szerződés megkötésekor, de utólag, a jogvita felmerülésekor is. A bírák elleni esetleges kizárási indítványokat a tanács további két tagja, ha a határozatukat valamelyik fél nem fogadja el, akkor a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke dönti el. Ezen határozatokkal szemben a rendes bírósághoz lehet fordulni.

A tárgyalás általában az eseti választottbíróság elnökének, vagy valamelyik bírónak az irodájában zajlik. Az elnököt ugyanolyan jogok illetik meg, mint az állami bíróságon eljáró bírókat, iratokat kérhet be a különböző hatóságoktól, szakértőket vehet igénybe szükség esetén. Nem kialakult a gyakorlat, hogy az ítéleteket ügyvédi pecséttel, vagy anélkül írják alá, mindkét megoldás szokásos, de a pecsét léte nem érvényességi követelmény.

Az eseti választottbíráskodási ügyekről a dolog természeténél fogva statisztika nem áll rendelkezésre, de tapasztalataim szerint a legbonyolultabb jogviták is 1-2 éven belül befejeződnek. A választottbíráskodás eseti formája egyébként csak első hallásra szokatlan, az ENSZ által kibocsátott UNCITRAL választottbírósági mintaszabályzat is kifejezetten az eseti választottbíráskodáshoz készült. A választottbíráskodás eseti formájának Magyarországon is komoly hagyományai vannak, gyökerei a céhes időkből erednek, amikor egy-egy jogvitát az adott céh keretein belül döntöttek el a nagy tapasztalattal bíró mesterek. Meggyőződésem, hogy semmivel nem járnak rosszabbul ma sem azok a felek, akik nem az állami bíróságtól, és nem az állandó választottbíróságok egyikétől, hanem az ügyvédek, mint bírák közreműködésével esetenként felálló eseti választottbíróságtól várják jogvitájuk gyors és olcsó eldöntését.

dr. Bodolai László


 

Dr. Kovács Kázmér

az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát cum laude minősítéssel 1972-ben. 1974-ben kitüntetéssel teszi le az ügyvédi vizsgát, azóta a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, 1992 óta a Kovács Kázmér Ügyvédi Iroda vezetője, 2006 óta a Magyar Ügyvédi Kamara elnökhelyettese.

Számos cikket és tanulmányt jelentetett meg folyóiratokban, 1996-ban adta ki a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó az általa írt Autós jogi kézikönyvet. Több ízben felkért tagja volt az Ügyvédi Kamara képviseletében az Igazságügyi Minisztérium által létrehozott különböző eseti kodifikációs bizottságoknak. Jelenleg is tagja az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium Jogi Szakvizsga Bizottságának és az ELTE Állam- és Jogtudományi Kara Záróvizsga Bizottságának. A Budapesti Ügyvédi Kamara által támogatott eseti választottbíráskodás esetére ajánlott eseti választottbíráskodási Mintaszabályzat egyik megalkotója.

1992 óta a Magyar Autóklub Jogi Bizottságának elnöke, 1997 óta a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének alelnöke, a Panaszbizottság Elnöke.

Munkája elismeréseként 1998-ban Eötvös Károly díjjal, 2000-ben a Kíváló Ügyvédi Munkáért járó díjjal tüntették ki. 2007-ben több évtizedes ügyvédi munkája, jogi érdek-képviseleti és felvilágosító, valamint szakmai közéleti tevékenysége elismeréseként a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztje kitüntetést adományozta neki.


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.