Ügyvédnő a közéletben


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Dr. Takátsné dr. Tenki Mária ügyvéd 1975-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Sárváron és Körmenden volt ügyvédjelölt. 1976 óta él Szombathelyen. 1978 óta ügyvéd, férjével dr. Takáts Jenő ügyvéddel közösen vezetik irodájukat. 1984–1988 az Országos Ügyvédi Tanács Elnökségének tagja. 2004-től a Magyar Ügyvédnők Egyesületének szombathelyi csoport alapítója és vezetője. 19 éve tagja a Zonta Nemzetközi Clubnak. 2006 óta a szombathelyi belváros önkormányzati képviselője, számos civil szervezet támogatója. A klasszikus ügyvédkedés híve. Számos hazai és nemzetközi konferencián vesz…

Dr. Takátsné dr. Tenki Mária ügyvéd
1975-ben diplomázott a Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Sárváron és Körmenden volt ügyvédjelölt. 1976 óta él Szombathelyen. 1978 óta ügyvéd, férjével dr. Takáts Jenő ügyvéddel közösen vezetik irodájukat. 1984–1988 az Országos Ügyvédi Tanács Elnökségének tagja. 2004-től a Magyar Ügyvédnők Egyesületének szombathelyi csoport alapítója és vezetője. 19 éve tagja a Zonta Nemzetközi Clubnak. 2006 óta a szombathelyi belváros önkormányzati képviselője, számos civil szervezet támogatója. A klasszikus ügyvédkedés híve. Számos hazai és nemzetközi konferencián vesz részt.
Szabadidejében férjével közösségi, zenei rendezvényeket látogatnak, barátokkal közös programokat szerveznek. Szereti az állatokat, van egy 7 hónapos Dominó nevű foxterrierjük és egy 12 éves perzsacicájuk. Társalgási szinten beszél angolul.

Honnan ez az indíttatás, hogy tegyen a nők érdekében?

Elsődlegesen pszichológusnak készültem, de végül is egy kis fenntartással a jogi pályát választottam. Mindig is a humán tantárgyak érdekeltek, de akkoriban az ELTE-en csak pszichológia-történelem szak volt. A szüleim azonban jobbnak látták, ha ott helyben végezném el az egyetemet, így kerültem a Pécsi Állam- és Jogtudományi Egyetemre, ahol 1975-ben szereztem diplomát. 1974-ben az akkori belügyminiszter arról tartott előadást az egyetemen, hogy mi az oka annak, hogy a legkiválóbb hallgatók az ügyvédi hivatást választják a bírói és az ügyészi pálya helyett. Ezen elgondolkoztam, és ekkor döntöttem az ügyvédi pálya mellett, főként a kar szakmai színvonala, etikája és az ügyvédség tradíciói miatt.

Nem bántam meg a választást. Autodidakta módon a pszichológiával is foglalkoztam. Nagyon jó szakkönyvek vannak ma Magyarországon, melyeket szívesen olvasok.

Akkoriban nagyon nehéz lett volna bejutni a Baranyai Ügyvédi Kamarába, ehhez nagy protekció kellett volna. Adódott egy ismeretség dr. Prugberger Tamás személyében, aki szombathelyi volt, tanított az egyetemen, az ő ajánlása folytán sikerült 1975–1976-ban Sárváron, majd ezután 1978-ig Körmenden ügyvédjelölti gyakorlatot folytatni. Már ügyvédjelöltként bekapcsolódtam az akkori Jogász Szövetség munkájába.

1978-ban, amikor bejegyeztek ügyvédként, az országban a legfiatalabb ügyvéd voltam. Sokat dolgoztam a Jogász Szövetség megyei elnökségében. Nagyon sok csatát kellett vívnom, hogy elnyerjem az elismertséget és elfogadjanak ügyvédként.

1984–1988 között az Országos Ügyvédi Tanács elnökségének tagja voltam, ahol dr. Rőder Edit kolleganőmmel ketten képviseltük a hölgyeket. Ezalatt a 4 év alatt sokat utaztam Budapestre az elnökségi ülésekre, ami nagy élmény volt számomra, mert olyan, a tradíciókat és az ügyvédi kari értékeket őrző kollegákkal tudtam találkozni és beszélgetni, akik meghatározták a további ügyvédi szemléletemet. Mint a szivacs próbáltam magamba szívni a karnak a szemléletét, az ügyvédi munkának, etikának és magatartásnak az igényességét. Végső soron meg is találtam azokat a személyeket, akiktől ezt a szakmát elsajátíthattam.

A férjét tartja a legfőbb principálisának.

A legfőbb principálisom 1983 végén történt házasságkötésünk óta dr. Takáts Jenő ügyvéd, aki annak idején még dr. Bálint Ákos György ügyvédjelöltje, Beck Salamon egyik kedvenc tanítványa volt. A szakmai azonosság, az azonos szemlélet volt az, ami társként összehozott minket. Az édesapja által Szombathelyen alapított ügyvédi iroda jövőre lesz 100 éves.

1985-ben megszületett Eszter nevű gyermekünk. A gyermeknevelés és az ügyvédi munka mellett a Zonta nemzetközi női civil szervezet alapító tagja lettem 1990-ben.

1991-ben a férjemmel, az Ügyvédi Munkaközösségből kilépve, saját ügyvédi irodát alapítottunk és együtt dolgozunk. A férjem már 53 éve ügyvéd, de még a mai napig ügyvédi gyakorlatot folytat.

1995-től osztrák tiszteletbeli konzul volt Szombathelyen, 7 évre vállalta ezt a tisztséget. Ebben a munkájában is sokat segítettem, osztrák állampolgárok kerestek meg minket jogi és egyéb segítségért. Ekkor történt a több magyar gyermek halálát eredményező deutschlandsbergi autóbuszbaleset is Ausztriában. A szülőknek osztrák kapcsolatainkkal nyújtottunk segítséget.

Közös gyermekünk, dr. Takáts Eszter folytatja a családi tradíciót, tavaly végzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán. Dr. Tordai Ildikó évfolyamtársam ügyvédi irodájában tölti ügyvédjelölti gyakorlatát, társasági szakjogász képzésre jár Budapestre, főként a társasági jog, cégjog és a munkajog érdekli. Úgy látszik, hogy nőként megérezte azt, hogy a klasszikus ügyvédkedés sokkal nagyobb erőfeszítést, felkészültséget és több energiát igényel, mint a szakosodott női ügyvédi tevékenység. 10 évig díjugrató lovasként sportolt, ami napi szinten igényelte a segítségemet, de ez nagyon jó személyiségfejlesztő volt számára.

A nők közéletiségének kérdése mindig is érdekelte, számos civil és nemzetközi szervezet tagja, a Magyar Ügyvédnők Egyesülete Vas Megyei Csoportjának vezetője, Szombathely belváros önkormányzati képviselője. Milyen további célkitűzései vannak rövidebb és hosszabb távon?

A Zonta Club Szombathely elsőként alakult meg a volt kelet-európai tömb országaiban. Itt megtanultam hogyan kell civil szervezeteket korszerűen, jól mozgósítva, szervezetten működtetni. Ez a szervezet hasonló, mint a Rotary vagy a Lions Club, csak kizárólag női tagokkal, már 72 országban működik. A Zonta Club tagjai különböző hivatásúak, a nők politikai, gazdasági jogaival, az elesettek védelmével foglalkozik és arra törekszik, hogy tagjai magas színvonalon végezzék a munkájukat.

A nők közéletiségének kérdése mindig érdekelt, mindig kerestem annak lehetőségét, hogy milyen módon lehet a nőknek nagyobb esélyt és hangsúlyt adni társadalmi szinten.

2003. év végén olvastam dr. Szűcs Andrea, a Magyar Ügyvédnők Egyesülete elnökének a felhívását, hogy szeretné, ha az egyesülethez vidéki ügyvédnők is csatlakoznának. Elsőként jelentkeztem nála és 2004 januárjában, dr. Velekei Ildikó kolleganővel együtt, megszerveztük a szombathelyi csoportot.

Jelenleg 17 tagunk van, fő célunk az, hogy a szakmai színvonalunkat, etikánkat fejlesszük az ügyvédi hivatásunk gyakorlásában. Havonta az ügyvédi kamara helységében minden második csütörtökön tartjuk összejövetelünket. Közösen döntjük el azt, hogy milyen témában és kit hívunk meg előadó vendégként. A tagok közül önkéntes témafelelős vállalja a vendég meghívását, az összejövetellel kapcsolatos egyéb szervezést, a beszélgetés vezetését.

Különböző szakmai előadók voltak már nálunk, munkajog, cégjog, ingatlan-nyilvántartás, öröklési jog, családjog, informatika, igazságügyi pszichológia és egyéb témakörben beszélgettünk vendégeinkkel.

A közeljövőben egy közjegyzőt hívunk meg, hogy az új fizetési meghagyásos eljárásban mielőbb problémamentesen tudjunk dolgozni. Szeretnénk meghívni a Vas megyében dolgozó 13 ügyvédjelölt nőt egy beszélgetésre az ügyvédi munka nehézségeiről, tapasztalatairól, etikájáról és szépségeiről. Biztatni fogjuk őket, vágjanak bele úgy ebbe a pályába, hogy bátran legyenek anyák, specializálódjanak valamilyen szakterületre és vigyék tovább az ügyvédi kar hagyományait.

Tervünk még az, hogy a családjogi európai közösségi jogról beszélgessünk a burgenlandi ügyvédnőkkel együtt.

A Zonta Club tagjaként 2009 tavaszán meghívtam a burgenlandi családon belüli erőszak intézmény vezetőjét és az oberwarti rendőrség illetékesét, valamint a helyi érintett hatóságok képviselőit a távoltartás ausztriai 7 éves gyakorlatának bemutatására. Közös célunk, hogy fellépjünk a családon belüli erőszak ellen, hiszen most októberben lépett hatályba a távoltartásról szóló jogszabály. Az osztrák szakemberek arra biztattak minket, hogy bátran vágjunk bele az alkalmazásba, mert hosszú távon jól fog működni. Ausztriában külön hivatalokat szerveztek tartományonként a feladat ellátására, pszichológusokkal és szociális munkásokkal, családgondozói központokkal. Nálunk a meglévő hatóságok igyekeznek majd eleget tenni a beérkezett kérelmeknek, nem áll rendelkezésre külön szervezet tárgyi és személyi feltételekkel. Mindenképpen egy nagy előrelépés a családvédelemben, hogy egyáltalán a távoltartás intézménye nálunk is bevezetésre került. Erről jövő év elején újabb fórumot szervezek, a Magyar Ügyvédnők Egyesületének a helyi csoportját is meghívom, hogy ők is mondják el véleményüket ebben a témában.

2006-tól a helyi közéletben, mint a belváros önkormányzati képviselője, is részt veszek, figyelemmel kísérem a nők helyzetét. Mindig igyekszem arra irányítani a munkámat, hogy a közéleti tevékenységemmel helyzetbe hozzam a nőket, és a nőknek legyen esélye a közéleti munkára. Ennek érdekében 2008 tavaszán elmentem Ausztriába a parlamenti elnöknőhöz egy beszélgetésre, ahol arról esett szó, hogy Ausztria az EU tagországok közül a második helyen áll a nők közéleti szerepvállalásában (külön nőügyi miniszterük van), míg Magyarország hátulról a második helyezett. A szombathelyi önkormányzatnál például 29 képviselő közül csak kettő nő. A Vas Megyei Ügyvédi Kamara tagságának 49%-a nő és 51%-a férfi, de a vezetésben messze nincs a nőknek ilyen arányú képviselete. Ez az egész országra érvényes. Dr. Szűcs Andrea kolleganőnek és nekem is célkitűzésünk, hogy országos szinten is segítsük azt, hogy a nők a képviseleti vezető testületekben nagyobb arányban kapjanak esélyt a részvételre.

Az elmúlt évben az egyik helyi külföldi tulajdonú cégtől elbocsátott nőknek, a szenvedélybetegeket gondozó Hársfa-ház lakóinak ingyenes jogi tanácsadást tartottam. A legutóbbi közgyűlésen javasoltam, hogy mentálegészségügyi központot hozzon létre a város.

A közelmúltban Linzben voltam a Zonta Club szakmai konferenciáján, ahol 200 nő volt jelen a németországi, ausztriai, olaszországi clubokból. A konferencia szervezői mindig gondoskodnak arról, hogy külön asztalokhoz ültessék a jogászokat, külön az építészeket, külön a tudományos munka területén dolgozó nőket, ezzel is segítve azt, hogy saját szakmai körünkben ismerkedjünk és fölvegyük egymással a kapcsolatot.

Szombathelyen több női civilszervezettel vagyok kapcsolatban. Pro bono tevékenységet végeztem a 42 védőnő által alapított Szombathelyiek Egészségéért Egyesület létrehozásában.

A Fekete István állatvédő szervezettel szombathelyi állatmenhely létrehozásán dolgozom.

Milyen tanácsot adna azoknak a nőknek, akik a család mellett karriert is szeretnének?

Ezek a közéleti munkák nagyon sok időt és energiát igényelnek, ezért el kellett érni egy olyan korszakot, amikor a gyerek már önálló. A célom az, hogy azt a tudást és tapasztalatot, amit az ügyvédi munka során összegyűjtöttem, a közéletben felhasználjam. Ha valaki személyiségében predesztinált erre és kedve is van hozzá, akkor biztatom, hogy tegyen azért, hogy a nők helyzetbe kerüljenek, mert nőként le vagyunk maradva és nagyon fontos az érdekérvényesítésünk és a döntésekben való képviseletünk. Szeretném arra bátorítani a nőket, hogy aktívan vegyenek részt a civil szervezetekben és építsenek közösségeket, hiszen nagyon sok tehetséges ügyvédnő van.

A nők többre képesek! Nyugaton sokkal jobban helyzetben vannak, felismerték azt, hogy a társadalom jó működésének a feltétele az is, hogy a nők, akik sok tapasztalattal rendelkeznek a társadalom alapsejtje, a család működése terén, sokat tudnak tenni a jó társadalmi közérzetért. A társadalom morális válsága, a családok gazdasági nehézségei veszélyeztetik a családok egyensúlyát, ezért van szükség arra, hogy a nők a tapasztalataikkal segítsék a jó állami és önkormányzati döntéseket, a családok megfelelő létezésének feltételeit. Ez az én ars poetica-m.

Dr. Pál Edith


Kapcsolódó cikkek

2023. január 27.

Egy asztalnál Bálint Andrással és Jordán Tamással

Mintha együtt ülnénk a Rózsavölgyi Szalon kávéházi asztalánál a két színészóriással, úgy telik el másfél óra, ahogy hallgatjuk őket a mindennapokról, a művészetről – az életről.

2023. január 25.

Mit tehetünk, ha kikerül rólunk egy nem kívánt kép a netre?

A gyakorlatban még mindig kevesen tudják, milyen következményekkel jár másokról fotót készíteni vagy megosztani azt az interneten. Általános vélemény, hogy a saját magunk által készített fotóval azt csinálunk, amit akarunk. Ez azonban nem is lehetne messzebb az igazságtól – mondja a szakértő, aki szerint a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt edukálni szükséges a fényképekhez fűződő jogaikról és kötelességeikről.