Új gondolkodásmódra van szükség

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A régi világ lassan történelem lesz, és egy új világ vára arra, hogy létrehozzuk – hangoztatja mély meggyőződéssel László Ervin, a nemzetközi hírű tudományfilozófus.

A mai világban a legtöbb ember sajnos nem rendelkezik jövőképpel, ha pedig igen, akkor többnyire a válságra és a szétesésre fókuszál, nem a fenntartható életre. Holott a fenntartható világ megteremtésének esélyei soha nem voltak olyan jók, mint ma – állítja László Ervin. Minderről a XII. Magyar Fenntarthatósági Csúcs konferencián, 2021 novemberében beszélt a világ egyik leghíresebb magyar gondolkodója, e konferencia egyik alapítója és fővédnöke, akit 2020-ban a világ leginspirálóbb emberei közé választott az OOOM magazin.

Globális válság globális lehetőség – A paradigmaváltás már lehetséges és sokkal fontosabb, mint valaha! című előadásának középpontjában egy újfajta gondolkodásmód kialakításának, és ebből következően a fenntartható fejlődés megvalósításának esélyei álltak.

Radikális lépések

Mint megállapította, a nemzetközi közösség már ráébredt a globális fenntarthatóság tényére, s a globális válság kezelésére kezd összpontosítani. Ezt igazolják az ENSZ nemzetközi éghajlat-változási konferenciáinak, így a COP26 éghajlati célkitűzései, az iparosodott nemzetek klubja, a G20-ak állásfoglalásai. Csak e célok megvalósítása adhat esélyt a bolygón jelenleg élő, csaknem nyolcmilliárd ember túlélésére.

(Fotók: Pixabay)

 Jónak ítéli, hogy végre konszenzus van kialakulóban a megvalósítás szükségességéről, de ez még nem elég, radikálisabb lépésekre van szükség – figyelmeztet. „A diktatúrák megismétlődése és a nacionalista társadalmakban a hatalom alkalmazásának következetesen hierarchikus módja ellenére is, az emberiség általános rendszere demokratikus. Végső soron az emberek döntenek – fogalmazza. – Megválasztják politikai vezetőiket, és elfogadják vagy elutasítják az üzleti vállalkozások által a piacon elhelyezett szolgáltatásokat és termékeket. A kérdés az, hogy mit tesznek, és mit lehet tenni annak érdekében, hogy biztosítsák a bolygó lakossága jelentős részének elkötelezettségét és együttműködését a fenntartható feltételek megteremtését célzó projektek érdekében. Jelenleg az emberek elkötelezettsége a helyi szinteken befolyásolja és irányítja az ott érintett tudósok és humanisták, valamint néhány tudatos és felelős média figyelmét, de nem a mainstream média, nem a globális üzlet, és nem a mainstream politika figyelmét. Amíg az emberek kritikus tömegei nem fogják támogatni a globális fenntarthatósági projekteket, Damoklész kardja ott lebeg a fejük felett! Az emberi közösség továbbra is ki lesz téve válságnak és szétesésnek.”

A kritikus tömeg szíve és esze

Hogyan lehetne az emberiség jelentős részét bevonni a globális fenntarthatósági projektek támogatásába? – teszi fel a kérdést László Ervin, majd meg is válaszolja: „Az ilyen projektek szükségességének tudatosításához el kell érni a kritikus tömeg szívét és eszét.” A többség gondolkodásmódja azonban jelenleg blokkolja az utat – utal a nehézségekre a tudós. Úgy látja, hogy az uralkodó mentalitás nem alkalmas arra, hogy aktívan támogassa a globális fenntarthatóság elérésére irányuló törekvéseket. Az elsősorban a lakosság gazdagabb rétegeinek rövidtávú érdekeire összpontosít. A tudós abban látja a kiutat, hogy ezt az uralkodó mentalitást meg kell haladni: „Új paradigmára van szükségünk mind a gondolkodásban, mind a cselekvésben.”

A ma uralkodó paradigma – nézetek, fogalmak rendszere, közös gondolkodásmód – öröksége a newtoni és darwini világnézetnek, melynek részeként az emberek elkülönülnek egymástól és a körülöttük lévő világtól – vezeti le a filozófus. Ebben biztosítaniuk kell a saját érdekeik érvényesítését, mert csak a legalkalmasabbak élnek túl. Ez arra készteti a közösségek egyes tagjait, hogy csak a saját érdekeikre összpontosítsanak, kizárva bárki és bármi más érdekeit. „Van azonban egy másik világnézet a láthatáron, egy másik paradigma a gondolkodás és az élet számára” – hívja fel a figyelmet László Ervin. Ez a paradigma nem tart fenn elkülönülést másoktól, valamint az emberek és a természet között, éppen ellenkezőleg! „Az emberek egymással és a természettel való lényegi egységéről beszél, valójában a bolygó egységéről… A modern társadalmakban jelenleg uralkodó paradigma az embereket önzővé és zárttá teszi a tágabb emberi érdeklődésre számot tartó projektektől. Ezt egy időszerűbb és tudományosan megalapozottabb paradigmával kell helyettesíteni” – hangsúlyozza.

Megjegyzi, hogy ezt a váltást nem lehet sem parancsokkal, sem kizárólag a pénz erejével előidézni. Nem jöhet felülről, csak alulról, közvetlenül az emberektől. Tudatos és felelősségteljes emberektől, akik maguk lehetnek azok a változások, amelyeket látni akarnak a világban. „Ez a legjobb és talán az egyetlen módja annak, hogy jelentős változást hozzunk létre a kritikus tömeg gondolkodásában.”

A sok széttöredezett és töredezést okozó paradigmáról át kell térnünk egy holisztikus és teljességet elősegítő paradigmára – vallja. „Egy jobb paradigma fényében már nem mi magunk és a saját érdekeink lesznek az első helyen. Egészben fogunk gondolkodni, egymással összefüggő és integrált rendszerekben, amelyek többek, mint részeik összege.”

Gondolkodás a földi élet szimfóniájával összhangban

Ezért is kell figyelembe vennünk a földi élet összekapcsolódását és kölcsönös függőségét. Lenyűgöző energia- és információs technológiákat fejlesztett ki az emberiség – állapítja meg –, de ezeket egyirányúan alkalmazta, hogy elérje azonnali célját, tekintet nélkül a következményekre.

„Elkülönítettük életünket az élő természettől. Károsítottuk a természet integritását, és a bolygó teljes bioszféráját. Fenntarthatatlan módon beavatkoztunk a természet egyensúlyába, és ezzel veszélyeztettük saját egészségünket és jólétünket. Újra kell kapcsolódnunk a természethez, annak a bioszféra-evolúcióját meghatározó fő folyamataihoz – gondolkodik el a tudós. – Részei vagyunk annak az evolúciónak, amely összetett és összetartozó rendszereket hoz létre a bolygón. Fajunk erős, érzékenyen hangolt agyunk és testünk és egyedülállóan artikulált tudatunk van. Mégis károsítjuk a bioszférát, életünk létfontosságú keretrendszerét.”

László Ervin mindennek ellenére bizakodó: úgy érzi, hogy az emberiség tehet ez ellen, melyhez az első lépés a társadalomban még mindig uralkodó paradigma megváltoztatása. „Szélesebb, tudományosan megalapozottabb paradigmára van szükségünk, amely lehetővé teszi számunkra, hogy a földi élet szimfóniájával összhangban gondolkodjunk és cselekedjünk… Az elveink megvannak, most azonban elegendő támogatást kell biztosítanunk arra, hogy érvényesüljenek a gyakorlatban is. Magunkkal kell kezdeni. Nekünk, magunknak kell azzá a változássá válni, amit a világban szeretnénk látni” – összegez a tudományfilozófus, mely budapesti előadásának is zárógondolata volt.

*

A 90. életévében járó László Ervin a Budapest Klub alapítója, Olaszországban él. Rendszeresen publikál, könyvei magyar nyelven is megjelennek.

---