Virtuális Seuso, középkori nők és a többiek


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Új online kiállítások, tárlatvezetések, blog, és egy érdekes felhívás vonzzák a figyelmet a Magyar Nemzeti Múzeumra, ahol a járvány idején is minden hónapban történik valami izgalmas.

Nőnek való vidék?

A középkor hajnalán, amikor különböző eredetű és kultúrájú népek váltották egymást a Kárpát-medencében, az írott források elsősorban a férfiak világáról, a háborúskodásokról emlékeztek meg, a nők szinte láthatatlanok maradtak. Pedig a régészeti feltárások során gyakorta éppen a nők sírjai azok, amelyek látványosabbak, gazdagabbak és színesebbek. Közöttük voltak szentek, királynők, előkelő családok asszonyai és lányai, rabságba hurcoltak, házasságukkal szövetségeket megpecsételők, és persze gyerekeik boldogulásáért küzdő intrikus anyák is. Ők mind-mind jelentős szerepet játszottak Európa átformálásában. E mondatok a Nőnek való vidék? című virtuális kiállítás bevezetőjében olvashatók, s a márciusban nyílt izgalmas online tárlat a legújabb, amit megtekinthetünk a Magyar Nemzeti Múzeum weboldalán.

Magyar Nemzeti Múzeum online kiállításai 2021

Előkelő germán nő sírjából származnak ezek az ékszerek (Forrás: MNM)

A nők szerepe a kora középkori temetkezések tükrében alcímet viselő, magyar és angol nyelvi információkkal látható kiállítás a IV–V. század fordulójától, a hun korszaktól a X. századig, a honfoglalás koráig vezet el minket a női viselet, a reprezentáció, a mindennapok és a hiedelemvilág, a temetkezési rítus tárgyi emlékeinek bemutatásával. 3D-s modelleken és látványos képek segítségével figyelhetjük meg az ötvösmunkák, a hétköznapi tárgyak részletgazdagságát, és következtethetünk a korabeli nők személyes történeteire.

Magyar Nemzeti Múzeum online kiállításai 2021

A Seuso-kincsek egyik darabjának részlete (Forrás: MNM)

Seuso-kincsek 3D-ben

A múzeum egyik legsikeresebb állandó kiállítása volt 2019 júniusától a Seuso-kincs – Pannónia fénye, mely 2020 végén ingyenes formában nyílt újra: ezúttal virtuálisan, három dimenzióban. A lézerszkennelt, nagy felbontással digitalizált tárgyak eddig sohasem látott közelségből, 3D-ben tekinthetők meg. A 4iG cég Mensor3D üzletágának digitalizációjával és támogatásával a honlapon nyomon követhető tárlaton úgy sétálhatunk a kiállítás területén, mintha a valóságban is ott járnánk. Egyes kiállítási tárgyakat elforgathatunk, másokat meg olyan közelségbe hozhatunk, hogy a legapróbb ábrázolások is kiválóan látszódnak. A késő római kori, IV–V. századból származó ezüst- és réztálakon, az ünnepi lakomakészlet mintázatain az ötvösmunka legfinomabb részletei is kirajzolódnak. Tablókon olvashatunk a tárgyakról, az azokon szereplő ábrázolások mitológiai hátterét is megismerhetjük, s egyetlen kattintással rövid bemutatófilmeket nézhetünk meg a műkincsekről.

„Sikerült hatékonyan közelíteni múzeumunk céljait és szemléletét a ma elérhető legkorszerűbb 3D virtuális technológia lehetőségeihez, hogy a járvány idején is széles körben, korábban sohasem látott részletességgel mutathassuk be a Seuso-kincset” – fogalmazott a különleges tárlat megnyitásakor Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója.

„A virtuális kiállításba integráltuk a korábban nagy pontossággal digitalizált kincset – magyarázta Fehér András, a 4iG Mensor3D üzletfejlesztési igazgatója. – A tárgyak 3D-s szkennelése ma már önmagában nem számít újdonságnak, az azonban igen, ahogy magát a kiállítási teret is lézerszkenner segítségével digitalizáltuk. Ennek köszönhetően a műkincsek eredeti kontextusba ágyazva tekinthetők meg, a tárlat látogatói eddig még soha nem tapasztalt valósághű élményt kapnak.”

Magyar Nemzeti Múzeum online kiállításai 2021

A szakemberek márciusi kulcsszava

Képzeletbeli utazások a múltba

Minden hónapban más-más témakörről fejtik ki gondolataikat a múzeum munkatársai, kapcsolódva a múzeumhoz, kiállításaihoz, kiállítási tárgyaihoz, és ezeket az intézmény közösségi médiafelületein – blog-formában (https://mnm.hu/hu/blog), a Facebookon (https://www.facebook.com/nemzetimuzeum) és Instagram-oldalán (https://www.instagram.com/magyarnemzetimuzeum/)– osztják meg az érdeklődőkkel. E bezárt időszakban hívják képzeletbeli utazásra a szakemberek a kényszerűségből otthon ragadt tárlatlátogatókat, a történelem, a tudomány iránt érdeklődőket. Elkalandozhatunk az ókorba vagy a reformkorba. Hónapról hónapra új fogalmak ihlették meg a történészeket, régészeket, művészettörténészeket, restaurátorokat: Testtörténetek, Lélektörténetek, Ünnepi asztal, Kezdetek, Szerepcsere – e címekké vált kulcsszavak ihlették meg őket az elmúlt hónapokban. Márciusban a Hely fogalma köré csoportosultak az írások, bejegyzések, fényképek, hiszen épp a Múzeumkert volt a helyszíne 1848. március 15-én a forradalmi nagygyűlésnek.

Magyar Nemzeti Múzeum online kiállításai 2021

A koronázási palást (Forrás: mnm.hu)

Online tárlatvezetések

Egyes kiállítások online tárlatvezetéssel is látogathatók: úgy érezhetjük magunkat, mintha valóban szakavatott kísérővel járnánk végig a termeket. Hogy pontosan mikor, melyik kiállításon vehetünk így részt, arról a weboldalon tájékozódhatunk.

A Málenkij Robot Emlékhely az 1944 végétől a Szovjetunióba tömegesen kényszermunkára elhurcolt emberek számára állít emléket. Legközelebb 2021. március 30-án, 17.30-kor indul online vezetés.

Március 31-én 17 órától hatvan percben a koronázási palástot és a múzeum legszebb aranykincseit nézhetjük meg, szakértő tolmácsolásával.

E programok a ZOOM-program felületén zajlanak. A tárlatvezetések ingyenesek, de előzetesen regisztrálni kell az egyes eseményekre, a kiválasztott időpontra kattintva, a Regisztráció-gomb segítségével. A regisztrált látogatókat a program előtti napon e-mailben értesítik arról, mi a csatlakozáshoz szükséges link.

Magyar Nemzeti Múzeum online kiállításai 2021

Közösségi gyűjtést is szervez a múzeum a 2022-re tervezett kiállításához (Forrás: MNM)

 Magyar Menyasszony 500 – felhívás

Jövőre, azaz 2022 decemberében a múzeum Magyar Menyasszony címmel szeretne nagyszabású kiállítást rendezni, hogy bemutassa a magyar nő, a magyar menyasszony nézőpontjából az esküvői szokások, hagyományok, viseletek változatosságát. Egyforma hangsúlyt kap majd a város és a vidék, a Magyarországon egymás mellett élő népcsoportok, felekezetek, a különböző társadalmi rétegek esküvői szokásai 1521-től 2021-ig. Így a népviseletek és a népszokások, a polgárosodás, a városiasodás, a modernizáció mind része lesz a történelmi tárlatnak.

Ehhez a múzeum a saját gyűjteményei mellett közösségi gyűjtés eredményeire is épít. Ezért munkatársai felhívással fordultak minden érdeklődőhöz: a kiállításhoz olyan tárgyakat várnak, amelyek a Kárpát-medencei esküvői szokásokhoz köthetők. Szívesen fogadnak viseleteket – ruhát, cipőt, alsóneműt, fátylat –, festményeket, meghívókat, de leveleket, naplókat, iratokat, fényképeket is. A kiállítás kurátora, Simonovics Ildikó divattörténész-muzeológus kutatási projektjének kezdetén, 2020 augusztusában Facebook-csoportot indított, amelyhez eddig már több mint három és fél ezren csatlakoztak. A tagok már csaknem kétezer fényképet osztottak meg vele. A kurátor most ismét közösségépítésbe kezdett, hogy a közgyűjteményekben fellelhető forrásokon túl a leendő látogatók családtörténetei, fényképei és elbeszélései is beépülhessenek a magyarság házasulási szokásait bemutató kiállításba.


Kapcsolódó cikkek

2024. március 22.

Bécs egyre közelebb

Legalábbis vasúton, hiszen két és fél óra alatt lehet eljutni Budapestről az osztrák fővárosba egy magántársasággal, hamarosan naponta négyszer is.