Elfogadta az Igazságügyi Bizottság az OBH elnökének beszámolóját


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Vita nélkül fogadta el és terjeszti az Országgyűlés elé az Igazságügyi Bizottság az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének 2018. évi beszámolójáról szóló határozati javaslatát, miután a testület mai ülésén meghallgatta dr. Répássy Árpád elnökhelyettes tájékoztatását.

Kimagasló ügyforgalmi mutatók, rangos hely az európai igazságügyi eredménytáblán és XXI. századi digitális innovációk – kezdte beszámolóját a bizottság előtt dr. Répássy Árpád, az Országos Bírósági Hivatal elnökhelyettese. 2018-ban is megvalósult az OBH legfőbb stratégiai célkitűzése: a bírósági szervezet 11 ezer dolgozója és köztük 3 ezer bírája teljesítette alkotmányos kötelezettségét, a független bírák időszerűen és magas szakmai színvonalon ítélkeztek – hangsúlyozta.

A bíróságok 2018-ban országosan több mint 45 ezerrel több ügyet fejeztek be, mint amennyi érkezett, az ügyhátralékot egy év alatt a negyedével sikerült ledolgozni, így az egy tárgyaló bíróra jutó ügyhátralék 2012-höz képest országos átlagban 50 %-kal csökkent – sorolta az eredményeket az OBH elnökhelyettese. Kiemelte: a perek 86,4 százaléka egy éven belül befejeződött, az ítélkezés társadalmi elismertségét pedig méltán igazolja, hogy tízből kilenc civilisztikai ügyben az ügyfelek elfogadták az ítéletet.

Dr. Répássy Árpád hangsúlyozta: a nemzetközi mutatókat tekintve is kiválóan teljesítettek a bíróságok. Az Európai Bizottság legutóbbi igazságügyi eredménytáblája szerint az Unió 28 tagállama közül a magyar bírósági szervezet első az elektronikus eljárások bevezetésében, nálunk a 2. legalacsonyabb a közigazgatási peres ügyhátralék, és Európa élvonalában vagyunk az elsőfokú civilisztikai ügyek és a közigazgatási ügyek időtartamát illetően is.

Az új kódexek bevezetéséhez kapcsolódóan dr. Répássy Árpád elmondta: 2017 a felkészülés éve volt, a 2018-as esztendő eredményei pedig azt mutatják, hogy az átállás zökkenőmentesen lezajlott. Tavaly 101 ezer új Pp. hatálya alá tartozó ügy érkezett, melyek 50%-a az érkezés évében be is fejeződött. A polgári és gazdasági ügyek száma az év során folyamatosan emelkedett, ami jelzi, hogy a jogkereső állampolgárok bíróságokba vetett bizalma töretlen.

Dr. Répássy Árpád kitért arra is, hogy a Digitális Bíróságnak köszönhetően a szervezet mára megfelel a 21. századi elvárásoknak, a fejlesztések pedig a bírák és az ügyfelek számára is kedvezőek. Az állampolgárok időt és költséget takaríthatnak meg, kényelmesebbé válik számukra az ügyintézés, és javulhat az eljárások időszerűsége is.

Az elmúlt év beruházásai közül az OBH elnökhelyettese többek között az Egri Törvényszéken és Szigetszentmiklóson kialakított ügyfélközpontokat emelte ki, hozzátéve: idén tovább bővül az új, magas színvonalú szolgáltatásokkal bíró ügyfélközpontok száma az országban.

Dr. Répássy Árpád beszélt a bíróságok társadalmi felelősségvállalásáról is, amelyek egyre inkább az áldozatok támogatását helyezik előtérbe. A jogtudatosság fejlesztése mellett céljuk az, hogy segítsék megelőzni az áldozattá válást.

A bizottság ülésen az OBH elnökhelyettese a bírói illetményekről is szólt. Hangsúlyozta: bár a magyar bíróság Európa élén jár, ez az illetményekre nem vonatkozik. Abban bízik, hogy a bíróságok kimagasló szakmai munkáját a jogalkotó az illetményrendezéssel is el fogja ismerni.

Az Igazságügyi Bizottság ülésén Bajkai István, a FIDESZ parlamenti képviselője méltatta a bíróság által elért eredményeket, Gyüre Csaba alelnök, a Jobbik Parlamenti képviselője pedig köszönetét tolmácsolta a bírósági dolgozóknak.  Dr. Varga-Damm Andrea, a Jobbik és Varga László, az MSZP képviselője pedig többek között elmondta: támogatják az illetmények rendezését.

Az Országgyűlés Igazságügyi Bizottsága végül nyolc igen, négy nem és egy tartózkodás mellett elfogadta az OBH elnökének 2018. évi első fél évi és 2018. évi beszámolóját.

A képviselők vita nélkül döntöttek a határozati javaslatról, amelyet így módosítás nélkül nyújtanak be a Parlamentnek.

(birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.