Elméleti megfontolások a joggyakorlat és a jogalkotás számára a kivitelezési szerződést biztosító bankgaranciával kapcsolatban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A szerzők cikkükben azt vizsgálják, hogy a bankgarancia alaptalan lehívása esetén a kártérítés vagy a jogalap nélküli gazdagodás szabályait kell-e alkalmazni.

Fenyőházi András és Rajkai Bence teljes cikkét a Polgári Jog folyóirat, 2020/1-2. számában olvashatják

[1] A kivitelezési szerződést biztosító bankgarancia kapcsán felmerülő kérdések és kockázatok három fő kategóriába sorolhatóak, amelyek a következők: a) a garancia alapján járó kifizetés a garantőr általi megtagadása; b) az alaptalan lehívás és annak jogkövetkezményei; c) bankgarancia érvényesítését erősen relativizáló építési jogi jogintézmények. [2] Tanulmányunkban ennek megfelelően először a garancia alapján teljesítendő kifizetés megtagadásával kapcsolatos jogszabályi előírásokat és joggyakorlatot vizsgáljuk meg (1. fejezet). [3] Az alaptalan lehívással kapcsolatban felmerülő kérdéseket és kockázatokat a következők szerint elemezzük (2. fejezet): tanulmányozzuk a kártérítés és a jogalap nélküli gazdagodás egymáshoz való viszonyát, a szubszidiaritás fogalmát (2.1. fejezet); összehasonlítjuk a kártérítés és a jogalap nélküli gazdagodás funkcióját (2.2. fejezet); a két jogcím alapján fennálló megtérítési kötelezettség mértékét (2.3. fejezet); a mentesülés lehetőségét (2.4. fejezet); valamint analizáljuk az alaptalan lehívással kapcsolatos bírósági gyakorlatot (2.5. fejezet). [3] Ezek után a bankgarancia érvényesítését erősen relativizáló építési jogi jogintézményeket vizsgáljuk meg (3. fejezet): számba vesszük az építtetői fedezetkezelő eljárása esetén felmerülő kockázatokat (3.1. fejezet), valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő Teljesítésigazolási Szakértői Szerv (a továbbiakban: TSzSz) eljárásának jogkövetkezményeit (3.2. fejezet). [4] Végül összefoglaljunk a tanulmányunkban tett megállapításokat és következtetéseket (4. fejezet).

1. A garancia alapján teljesítendő kifizetés megtagadásával kapcsolatos jogszabályi előírások és joggyakorlat

[5] A 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:431. § értelmében a garanciavállaló nyilatkozat határozza meg a garancia lehívásának kizárólagos (és önálló) feltételeit. Ez azt jelenti, hogy a garantőr köteles kifizetést teljesíteni a jogosult számára, ha a garanciavállaló nyilatkozatban meghatározott formájú és tartalmú nyilatkozattal lehívja a garanciát. Ezen alaki feltételeknek való megfelelés esetén a garantőr nem mérlegelhet, nem vizsgálhatja érdemben a lehívás indok…

Tisztelt Látogatónk! Ez a tartalom csak regisztrált felhasználóink számára érhető el, a regisztráció INGYENES!

Ha már rendelkezik felhasználónévvel kérjük, jelentkezzen be felhasználói nevével és jelszavával. A tartalom azonnali eléréséhez kérjük, regisztráljon. A regisztráció ingyenes.




Kapcsolódó cikkek

2024. március 26.

Versengő zálogjogok: kié az elsőbbség?

Fenyőházi András és Rajkai Bence teljes cikkét a Polgári Jog folyóirat, 2020/1-2. számában olvashatják

[1] A kivitelezési szerződést biztosító bankgarancia kapcsán felmerülő kérdések és kockázatok három fő kategóriába sorolhatóa…