Elutasította Hernádi Zsolt panaszát a strasbourgi emberi jogi bíróság


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) elutasította Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatója Horvátország ellen, szabad mozgásának korlátozása miatt benyújtott keresetét.

Hernádi Zsolt az Emberi Jogok Európai Egyezményében lefektetett mozgás szabadságának elvére hivatkozva nyújtott be panaszt emberi jogainak megsértése miatt 2015 júniusában Horvátország ellen, azt hangsúlyozva, hogy a horvát hatóságok által kiadott európai elfogatóparancs és fogva tartási végzések ténylegesen megakadályozzák abban, hogy elhagyja Magyarországot.

A strasbourgi székhelyű Európa Tanács felügyelete alatt működő emberi jogi bíróság döntése szerint Hernádi Zsolt nem merítette ki a helyi jogorvoslati lehetőségeket Horvátországban, ezért keresetét a strasbourgi bíróság nem tudja befogadni.

Noha a panaszos kérelmében megemlíti az európai elfogatóparancsot és annak Magyarországon kívüli szabad mozgására gyakorolt következményeit, a bíróság úgy találta, hogy az előzetes letartóztatás elrendelésének felfüggesztésére irányuló panasz alkotmánybíróság előtti előterjesztése nem megfelelő – írták.

A bíróság megállapítása szerint Hernádi Horvátországban az alkotmányossági felülvizsgálatban nem hivatkozott az európai emberi jogi egyezmény mozgásszabadságot garantáló passzusára, és konkrétan mozgásszabadságának korlátozására sem hivatkozott horvátországi beadványában, csak a vonatkozó horvát jogszabály értelmezését vitatta a vele szemben elrendelt letartóztatási parancs jogszerűségét megkérdőjelezendő.

Hernádi Zsolt a horvát hatóságok szerint 10 millió euróval vesztegette meg Ivo Sanader korábbi horvát kormányfőt, hogy a Mol befolyást szerezhessen a Mol-INA olajvállalat irányításában. A volt horvát miniszterelnök azóta börtönbüntetését tölti.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága