Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Vádat emeltek hat román férfi ellen, aki 51 migránst próbált két kisbuszba zsúfolva Temesvárról Nyugat-Európába szállítani 2017 nyarán – közölte a Csongrád Megyei Főügyészség szóvivője.
Szanka Ferenc közölte, a férfiakat a sértett sanyargatásával, bűnszövetségben elkövetett embercsempészés bűntettével vádolják.
A vádirat szerint a vádlottak egy jelenleg Romániában szabadságvesztés büntetését töltő férfival állapodtak meg 2017 nyarán abban, hogy több száz euró ellenében migránsokat szállítanak Nyugat-Európába. Bejárták a tervezett útvonalat, figyelve a rendőri jelenlétet, az ellenőrzések gyakoriságát, megosztották egymás között a feladatokat is.
2017. augusztus 16-án indultak el Bukarestből két autóval, majd Aradon két kisbuszt béreltek, amelyek ablakait lefedték sötét színű fóliával. A kisbuszokba Temesváron egy parkban migránsokat vettek fel, majd a magyar határ felé indultak, előttük egy felvezető autó ment. A határhoz érve az illegális migránsokat kiszállították, majd gyalogosan átkísérték Magyarország területére, ahol a gépkocsikkal újra felvették őket.
Az átjutás után az egyik kisbuszt a rendőrség megállította. A kocsiban tartózkodó három vádlott kiugrott, a kukoricásba szaladt, és visszament Romániába; a raktérben 34 iraki állampolgárt találtak. A hátul haladó kisbusz továbbhajtott, a járművet egy óra múlva sikerült megállítani, abban 17 iraki állampolgár volt. A kisbuszokat felvezető, a csoportot irányító román férfinak egy társával sikerült visszafordulnia és visszajutnia Romániába.
A szakértői vélemény szerint a kisbuszokba zsúfolt embereknek a zsúfoltság már 40 perc elteltével jelentős testi és lelki gyötrelmeket okozott.
A hat vádlott közül kettőt a magyar rendőrök őrizetbe vettek, négyet európai elfogatóparancs alapján fogtak el hazájukban – tudatta a csoportvezető ügyész.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
