Én is jogászdíjas vagyok! – Interjú a 2019-es év fiatal jogásztehetségével


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Cikksorozatunkban beszélgetéseket olvashatnak a 2019-es Jogászdíj kategóriáinak győzteseivel. Nyolcadik alkalommal dr. Takó Dalmával, a Széchenyi István Egyetem PhD-hallgatójával készítettünk interjút, aki A 2019-es év fiatal jogásztehetsége címmel büszkélkedhet.

Mindig is jogásznak készült? Miért döntött úgy, hogy ezt a pályát választja?

A gimnázium utolsó évéig nem tudtam pontosan, hogy milyen irányba szeretnék elindulni. Végül azért döntöttem a jogi pálya mellett, mert úgy gondoltam, hogy ez egy olyan szakma, mely rengeteg lehetőséget rejt, hiszen rendkívül sokszínű. Továbbá az volt a véleményem, hogy egy jogász számára kiemelten fontos az elhivatottság és a szorgalom, s úgy éreztem, hogy e tulajdonságok megvannak bennem. Jelenleg azt gondolom, hogy a lehető legjobb utat választottam.

Mely jogterületek, jogágak iránt érdeklődik? Melyik áll ezek közül a legközelebb Önhöz és miért?

Egyetemi éveim első felében a büntetőjog érdekelt, gondolkodtam az ügyészi pályán is. Aztán negyedévesként elkezdtem nemzetközi jogot tanulni, s ez olyannyira megtetszett, hogy szerettem volna mélyebben foglalkozni vele. E célból 2018-ban részt vettem Az Országos Nemzetközi Jogi Jogesetmegoldó Versenyen, melyen első helyezést értem el. 2019-ben Tudományos Diákköri Dolgozatot írtam a nemzetközi szerződésekhez fűzött fenntartásokról, mellyel az egyetemi versenyen első, az országos fordulóban pedig második helyezett lettem, továbbá különdíjban is részesültem. Mindezek az eredmények megerősítettek abban, hogy nemzetközi joggal foglalkozzak, így diplomám megszerzését követően a győri Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Európai Jogi Tanszékére jelentkeztem PhD-hallgatónak.

Hogyan élte meg, hogy mentora Önt jelölte Az év fiatal jogász tehetsége kategóriában a 2019-es Jogászdíjra?

Hatalmas megtiszteltetésnek éreztem, hogy mentorom, Dr. Kecskés Gábor jelölt engem Az év fiatal jogász tehetsége kategóriában a 2019-es Jogászdíjra. Jó érzés volt, hogy Tanár Úr az eddigi munkámat érdemesnek találta arra, hogy megméressem magam egy ilyen rangos versenyen.

Milyen érzésekkel lépett be a díjátadó helyszínére, és milyen élményekkel távozott?

Büszkeséggel töltött el, hogy egy gyönyörű helyszínen, a jogász szakma neves képviselőivel együtt részt vehettem a díjátadón. Korábban nem volt még hasonló lehetőségem, így izgatottan vártam az estét. A díjátadó véleményem szerint remekül sikerült, a szervezők igazán kitettek magukért, és egy nagyon jó hangulatú, színvonalas rendezvényt szerveztek. Ez az este számomra biztosan maradandó emlék lesz.

Hogy érzi, milyen hatással lesz ez az elismerés az önmagával szemben támasztott elvárásaira és későbbi szakmai pályafutására?

Önmagammal szemben mindig is nagy elvárásaim voltak, ez véleményem szerint a jövőben sem fog változni. Mindig újabb és újabb célokat tűzök ki magam elé, s ezt a későbbiekben is ugyanígy szeretném megtenni. A Jogászdíj hatalmas elismerést jelent számomra, mely egyrészt jelzi azt, hogy a tudományos tevékenységeket tekintve jó úton járok, másrészt ösztönöz is arra, hogy a jövőben ugyanilyen vagy még magasabb színvonalon folytassam a megkezdett munkát.

Jelenleg PhD-hallgatóként tevékenykedik, milyen területen folytatja kutatásait? A későbbiekben is a tudományos színtéren kíván elhelyezkedni vagy kipróbálná magát a klasszikus jogászi hivatásrendek képviselőjeként is?

A győri Deák Ferenc Állam-és Jogtudományi Kar Nemzetközi és Európai Jogi Tanszékén vagyok PhD-hallgató, a nemzetközi jog területén folytatok kutatásokat. Egészen pontosan a nemzetközi szerződések jogát kutatom, disszertációm témája A nemzetközi szerződések integritását, egységes alkalmazását érő kihívások. Elsődleges célom jelenleg a PhD-fokozat megszerzése, ezt követően pedig szeretnék oktatóként dolgozni a Nemzetközi és Európai Jogi Tanszéken, amennyiben lesz rá lehetőségem. Így tehát a jövőben is tudományos munkát szeretnék folytatni, de nem zárom ki, hogy mellette más területen is kipróbáljam magam. Nagyon érdekel például a jogi szakfordítói munka, ezt akár az oktatói pálya mellett is megvalósíthatónak tartom. Természetesen ez csak egy lehetőség a sok közül, meglátjuk, mit hoz az élet.

Angolul és franciául is beszél, miért lényegbevágó Ön szerint a mai világban az, hogy egy jogász magabiztos idegennyelvi tudással vértezze fel magát?

Úgy gondolom, hogy az idegennyelvek ismerete kiemelten fontos a mai világban, hiszen bármilyen területen is dolgozunk, szinte elkerülhetetlen a nemzetközi színtérrel való érintkezés. A jogi pályát tekintve mind az állami, mind a privát szektorban történő elhelyezkedés magabiztos nyelvtudást igényel, s ennek megléte a munkaviszony létesítésének immár előfeltételévé is vált. A különféle ügyvédi irodák, cégek szinte kivétel nélkül rendelkeznek nemzetközi kapcsolatokkal, ezáltal olyan munkaerőt keresnek, aki képes ellátni az ezzel kapcsolatos teendőket. A „nemzetköziesítés” az egyetemek tekintetében is kiemelt szempont, a győri Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Kar is nagy jelentőséget tulajdonít neki. A külföldi tanulmányutak, gyakorlati lehetőségek, nemzetközi perbeszédversenyek és a külföldi egyetemekről érkező hallgatók nagy száma jól szemlélteti ezt. Ezen okokból a PhD-hallgatók és az oktatók számára is elengedhetetlen a magabiztos nyelvtudás. Véleményem szerint mindez fokozottan igaz a nemzetközi jogászokra.

Mit csinál egy doktoranda, amikor nem kutat? Mivel tölti szívesen a szabadidejét, van-e valamilyen hobbija?

Jelenleg nincs kifejezett hobbim, szabadidőmben szeretek sportolni, kirándulni, színházba járni.

A Jogászdíjról, a további nyertesekről és a 2019-es díjátadóról többet megtudhat, ha ellátogat a Jogászdíj hivatalos weboldalára ide kattintva!


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Az ELTE ÁJK csapata kiemelkedően szerepelt a médiajogi és adatvédelmi perbeszédmondó verseny Világdöntőjén

Az idei tanévben ismét megmérettette magát az ELTE ÁJK csapata a legnevesebb médiajogi, szólásszabadsági és adatvédelmi nemzetközi perbeszédmondó versenyen, a Monroe E. Price Media Law Moot Court Competition-ön. Az idei Világdöntőn az ELTE – legjobb európaiként – a világ legjobb nyolc csapata közé jutott, és emellett megnyerte a verseny írásbeli beadványainak összesített első helyezését (Best Memorials Award).

2024. április 18.

A technológia által támogatott joggyakorlat jövője: az AI precizitása egyensúlyba kerül az emberi szakértelemmel

A jog kritikus válaszút előtt áll, ahol egyensúlyba kell hoznia a nagy nyelvi modellek szabályalapú, algoritmikus és adatvezérelt logikáját az ember értelmező, stratégiai és empatikus gondolkodásmódjával, a mesterséges intelligencia által generált eredményeket az emberi szakértelemmel párhuzamosan alkalmazva az ügyfelek problémáinak átfogó kezelése érdekében.

2024. április 17.

Digtális megfelelés: Miért nem működnek a régi rutinok, és ez miért fájdalmas?

A digitális gazdaságban mind többen érezzük úgy, hogy általános közérzetünket minden téren meghatározza, hogy a régi és bevált rutinokat újra és újra felül kell vizsgálnunk. Ahogy Kahnemann mondaná, a gyorsról a lassú gondolkodásra kell váltanunk. A rutin lényege pedig éppen abban rejlik, hogy felgyorsítja és „fájdalommentesíti” az ismétlődő döntési szituációk megoldását. Különösen nagy kihívás, miközben a figyelmünket ezer csatornán felfoghatatlan számú inger bombázza. Ne felejtsük el, hogy az időnk és figyelmünk az egyik legnagyobb gazdasági értékké vált.