Eurokrata lennél? – avagy minden, amit tudni akartál az EU versenyvizsgájáról


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Európai Unió intézményeinél dolgozni sokak számára vonzó karrierterv: a munka és a munkakörnyezet sokszínű, a fizetés pedig igen versenyképes, főként kelet-európai szemmel. A hatályos uniós bértábla alapján egy diplomás tisztségviselő a kezdő, belépési szinten 4383,38 euró alapbért kap kézhez. Viszont ahhoz, hogy valaki egy ilyen állást és fizetést megkapjon, végig kell verekednie magát a híres-hírhedt EPSO versenyvizsgák valamelyikén – derül ki az Ars Boni írásából.


De kezdjük az alapoknál, hiszen az európai uniós felvételi folyamat egy külön világ, sajátos terminológiával és logikával (néha pedig annak hiányával). Korábban minden uniós intézmény maga szervezte a saját kiválasztását, tehát más volt a felvételi például a Európai Bizottsághoz vagy a Európai Parlamenthez. Ez ma már nincs így, a rendszert a kétezres évek elején központosították és létrehozták az Európai Személyzeti Felvételi Hivatalt, ismertebb nevén EPSO-t (angol elnevezés, a European Personnel Selection Office rövidítéséből). Az intézményközi szervként működő EPSO szervezi jelenleg az Európai Parlament, az Európai Tanács, a bizottság, az EU Bíróság, az uniós számvevőszék, a gazdasági és szociális bizottság, a Régiók Bizottsága és az EU Ombudsman, tehát lényegében az összes EU-s intézmény versenyvizsgáját.

A közkeletű néven eurokratákként emlegetett uniós alkalmazottak alapvetően két különböző státuszban dolgoznak, lehetnek állandó tisztségviselők vagy ideiglenes alkalmazottak, jogállásukat az EU Személyzeti Szabályzata rendezi. Minden intézmény foglalkoztat állandó tisztségviselő és ideiglenes alkalmazott munkatársakat egyaránt. Az állandó tisztségviselők szerződése határozatlan időre szól és nekik csak meghatározott okokból, szűk körben lehet felmondani (pl. alkalmatlanná válás a munkakör elvégzésére), tehát ők praktikusan az uniós állásukból mehetnek nyugdíjba. Az ideiglenes alkalmazottakat ezzel szemben – ahogy azt az elnevezés is sugallja – határozott időre, egy- vagy kétéves munkaszerződésekkel foglalkoztatják, a munkaviszony meghosszabbítására van lehetőség, de csak korlátozott alkalommal.

Az EU Bíróságának épülete. Rögös az út az eurokratává válásig

Az eurokratává válás mikéntje különböző, attól függően, hogy valaki állandó tisztségviselővé vagy ideiglenes alkalmazottá szeretne válni. Az ideiglenes alkalmazottak felvétele rugalmasabb, egy ilyen szerződést tehát könnyebb megszerezni. Az állandó tisztségviselői kinevezésig viszont kizárólag az EPSO által szervezett versenyvizsgákon keresztül vezet az út. Bizonyos területeken a kiválasztás specializált, például a könyvvizsgálók, a jogász-nyelvészek vagy tolmácsok és fordítók felvételére külön vizsgatípus van. Az ilyen specializált kiválasztás alá nem eső állásokba, vagyis a pozíciók többségébe az évente rendezett általános versenyvizsgával lehet bekerülni.

Az általános versenyvizsga pedig nem egy könnyű történet, a vizsga maga kifejezetten nehéz, az egész folyamat nagyon időigényes és a túljelentkezés extrém. Az általános versenyvizsga négy, különböző kompetenciákat tesztelő körből áll (önéletrajz alapján történő szűrés, kétkörnyi kompetenciateszt és végül egy egész napos megmérettetés, az ún. értékelőközpont).

Az uniós felvételi reálisan hosszabb távú projekt, az általános versenyvizsga igencsak hosszadalmas folyamat, de a specializált vizsgáknál se gondolkozzunk gyors felvételben. A 2015-ös általános versenyvizsgát 2015. március 19-én írták ki és az azt sikerrel teljesítők névsorát 2016. február 24-én, tehát majdnem egy évvel később hozták nyilvánosságra. (Nem, a dátumokat nem írtuk el! A részletes időbeosztás itt elérhető.)

Az uniós pozíciókra a túljelentkezés hihetetlen, a versenyvizsgák közül az általános versenyvizsga esetén a legnagyobb. A 2015-ös kiírásra összesen 31 400 jelentkezést adtak le 159 helyre, vagyis az összes jelentkező mintegy fél százaléka teljesíthette sikerrel a vizsgát. Ennek a 31 400 aspiránsnak nagyjából a fele általában már az első szelektáláson sem jut túl, amikor csak azt ellenőrzik, hogy az általános jelentkezési feltételeket teljesíti-e az adott személy (vagyis uniós állampolgársággal, minimum BA-szintű diplomával és megfelelő nyelvtudással rendelkezik-e). De „csupán” 15 000 érvényes jelentkezéssel számolva is alig 1 százalék feletti a sikeresen vizsgázók aránya.

Ráadásul a sikeres versenyvizsga eredménye nem az áhított uniós állásajánlat, a befutók csupán egy úgynevezett felvételi tartaléklistára kerülnek fel. Innen válogathatnak közülük az uniós intézmények, ha éppen szükségük van új kollégákra. Közel sem garantált viszont, hogy minden tartaléklistás kap egyáltalán bármiféle állásajánlatot, nem is beszélve arról, hogy a preferált intézménynél a preferált állás elnyerésének mennyi az esélye. Hogy tovább fokozzam: a tartaléklistát főszabály szerint egy év után törlik. Bár ezt nem tartják szigorúan, számos alkalommal volt példa a tartaléklista érvényességének meghosszabbítására, de a főszabály mégis az egy éves érvényesség és a hosszabbításra garancia nincs.

Nemzetközi jog

A műben számos szemléltető ábra és táblázat segíti a szakembereket abban, hogy kérdéseikre egyértelmű, lényegre törő és közérthető választ kaphajanak nemzetközi jogi kérdéseikkel összefüggésben.

További információ és megrendelés >>

Ennyi kihívás önmagában is elég, hogy még a leglelkesebb és legelhivatottabb eurokrata-aspiránsokat is eltántorítsa a jelentkezéstől, de a történet nemrég tovább bonyolódott. Az Európai Unió Bírósága ugyanis diszkriminatívnak találta a versenyvizsgák nyelvi rezsimjét, különösen azt, hogy bizonyos felvételi feladatokat (pl. az ún. értékelőközpontot) kizárólag angol, francia vagy német nyelven lehet teljesíteni. A bíróság ítélete nyomán a felvételik nyelvhasználati szabályait meg kell változtatni. A nyelvhasználat pedig abszolút presztízskérdés az Európai Unióban (ahogy arra Láncos Petra Lea kutató is rámutatott könyvében és a vele készült interjúnkban is). Az unió munkatempóját és a nyelvi kérdés súlyát ismerve az új felvételi szabályok kidolgozása nem lesz könnyű menet. A versenyvizsgák kiírását felfüggesztették, és ez a csúszás valószínűleg nem pár hetes lesz.

A cikk szerzője: Dunai Szilvia

Az Ars Boni a Jogászvilág szakmai partnere.

 

 


Kapcsolódó cikkek