Fegyházba megy a férjét halálra késelő nő


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Tizenhárom év fegyházra ítélt kedden a Pécsi Ítélőtábla egy Zala megyei nőt, aki egyetlen késszúrással megölte volt férjét. Az ítélet jogerős, a táblabíróság 15 évről enyhítette két évvel a büntetést.

A Pécsi Ítélőtábla közleményben jelezte: a Zalaegerszegi Törvényszék a vádlottat korábban védekezésre képtelen személy sérelmére elkövetett emberölésben mondta ki bűnösnek. A fellebbezések után eljáró ítélőtábla a vádlott büntetlen előéletére és „a sértetti közrehatásra” tekintettel enyhítette a kiszabott büntetést.

Az 55 éves nő és az 54 éves férfi 2009-ben kötött házasságot, együttélésük a rendszeres veszekedések miatt 2015-ben megszakadt. Ezután is együtt gondozták azonban a férfi pincéjét és a hozzá tartozó ingatlant; 2017 májusában a nő a városi lakásából a pincébe költözött, a férfi pedig rendszeresen felment a hegyi házba, ahol a nővel együtt italoztak.

A bűncselekmény napján, 2017. augusztus 5-én nagy mennyiségű szeszes italt fogyasztottak, majd a késő esti órákig veszekedtek: a férfi a nőt késsel fenyegette, majd a kést a teraszon egy asztalra tette. Később a férfi egy hintaágyon fekve tovább szidalmazta és fenyegette nőt, majd elaludt, a nő pedig az asztalon hagyott késsel mellbe szúrta a férfit, aki a támadás után még felállt, majd a teraszon összerogyott, eszméletét vesztette és rövidesen meghalt. A nő csak jóval a férfi halála után hívta fel ismerősét, segítséget kérve.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 22.

Módosult az ESG törvény

A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.

2024. április 22.

Hatályba lép az interoperábilis Európáról szóló jogszabály

„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.