Feltételezett politikai hovatartozása miatt diszkrimináltak egy alapítványt

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) megállapította, hogy a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. az alapítvány vélt politikai véleményével összefüggésben megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, ezért megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását és pénzbírságot szabott ki.

Az alapügy

A kérelmező alapítvány munkatársa azért fordult a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft-hez (Kft.), mert a pályázati programjuk nyitórendezvényét a pécsi Művészetek és Irodalom Házában kívánták megtartani.

Válaszlevelében az önkormányzati tulajdonban lévő Kft. egy közgyűlési határozatra hivatkozással megtagadta a helyiség bérbeadását.

A Kft. által hivatkozott közgyűlési határozatban a város önkormányzata tiltakozó nyilatkozatot adott ki a „Soros György helyi ügyekbe való beavatkozása ellen és felkér minden pécsi Polgárt, vállalkozást, szervezetet, hogy ne adjon helyt a Sorosféle kampányközpontnak.”

A kérelmező hátrány érte, amikor nem bérelhetett termet a bepanaszolt gazdasági társaságtól, amely az Ebktv. által védett vélt politikai véleményével, valamint egyéb helyzetével volt összefüggésben.

A kérelmező előadta, hogy ténylegesen kapcsolatban áll a Soros György által létrehozott alapítvánnyal, amely támogatja a működését a civil társadalom jogtudatosításában és egyéb jótékony célú munkájában. Ez utóbbi körülmény alapozza meg az egyéb helyzetét.

A kérelmező azt is előadta, hogy a Kft. nyilvánosan hirdeti a Művészetek és Irodalom Háza bérbeadását, ennek alátámasztására a Kft. által üzemeltetett honlapok képernyőfotóját csatolta.

Az EBH a fentiek miatt levélben kérte a Kft. nyilatkozatát a kérelmező által előadottakkal kapcsolatban.

A Kft. azzal védekezett, hogy az kérelmezővel korábban sem állt fenn semmilyen szerződése az ingatlannal kapcsolatban és elzárkózott az egyezségkötéstől is.

A Kft. szerint a kérelmező által benyújtott honlapokon feltüntetett tartalmakat nem lehet ajánlatként vagy ajánlattételi felhívásként értelmezni, mert lényeges tartalmi elemek, mint például a bérleti időtartam, vagy a bérleti díj a honlapon nem szereplenek.

A Kft. kifejtette, hogy nem köteles, és nem is kíván bármely természetes vagy jogi személlyel szerződéses kapcsolatba lépni, sőt ezt egyenesen nem is teheti meg.

A Kft. az alapító okirata szerint meghatározott közfeladatok ellátására köteles, feladatellátása során szabadon dönthet arról, hogy milyen módon és mértékben használja, hasznosítja a használatában álló ingatlanokat. Az egyes természetes vagy jogi személyektől érkező megkeresések esetében egyedileg, szabadon dönt arról, hogy a közfeladatai ellátásának körébe az adott ajánlat, program, rendezvény beleillik-e vagy sem.

Az EBH döntése

Az EBH úgy foglalt állást, hogy az eljárás alá vont a nyilvános hirdetéssel előre meg nem határozott személyeket hív fel ajánlattételre, egyébiránt pedig ugyanebben a körben maga is ajánlatot tesz szerződéskötésre. Az EBH szerint a konkrét árak és a szabad kapacitás feltüntetésének hiányában is megvalósul az Ebktv. szerinti ajánlattételre felhívás, illetve az ajánlattétel.

A kérelmező vélt politikai véleményére, valamint valós egyéb helyzetére hivatkozott, mint az őt ért hátránnyal összefüggő védett tulajdonságára. Az EBH álláspontja szerint a lakosság összetételének és kulturális viszonyainak megváltoztatása közügy, az arról való vélekedés politikai vélemény, emellett tekintettel annak mind tartalmi, mind földrajzi dimenziójára, kellőképpen rendszerszintű is, így megfelel az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testületnek az egyéb helyzet meghatározásával kapcsolatos, azonban a politikai vagy más véleményt is érintő állásfoglalásában lefektetett kritériumnak is, ezért az Ebktv. szerinti védett tulajdonságnak minősül. Az EBH azt is megállapította, hogy a kérelmező vélt politikai véleménye védett tulajdonságnak tekinthető és a kérelmező megfelelően valószínűsítette az őt ért hátrányt is, mely abban nyilvánult meg, hogy az eljárás alá vont megtagadta tőle szolgáltatásának nyújtását, nem kötött vele bérleti szerződést, a teremigénylésre válaszul elzárkózott mindenféle további tárgyalástól.

Figyelemmel az elutasító levélre, melyben az eljárás alá vont az elutasítás indokaként a közgyűlési határozatot, illetve azt jelölte meg, hogy 100%-ban önkormányzati tulajdonban áll, az eljárás alá vont pedig a levélben foglaltaktól különböző indokot az eljárásban nem adott elő, nem volt kétséges annak megállapítása, hogy a kérelmezőtől a védett tulajdonságával összefüggésben tagadták meg a szolgáltatás nyújtását.

A Kft. az ok-okozati összefüggést nem cáfolta, továbbá érdemi kimentéssel sem élt, azaz nem adott elő és nem bizonyított olyan észszerű indokot, amely alapján megállapítható lenne, hogy a védett tulajdonság alapján történő hátrányos megkülönböztetés nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét.

A hatóság mindezek alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont a kérelmezővel szemben, annak vélt politikai véleménye miatt megsértette az egyenlő bánásmód követelményét, közvetlen hátrányos megkülönböztetésben részesítette.

(egyenlobanasmod.hu)

---