Fizetési meghagyásos eljárás és európai fizetési meghagyásos eljárás a veszélyhelyzet ideje alatt Koronavírus

A fizetési meghagyásos eljárást, valamint az európai fizetési meghagyásos eljárást érintő főbb változások a veszélyhelyzet ideje alatt.

A közjegyzői nemperes eljárásokra kiható módosításokat a veszélyhelyzet ideje alatt érvényesülő egyes eljárásjogi intézkedésekről szóló 74/2020. (III. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Rendelet) tartalmazza – ezeket átfogóan már egy korábbi cikkünkben ismertettük – most pedig a fizetési meghagyásos eljárást, valamint az európai fizetési meghagyásos eljárást érintő főbb változásokat mutatjuk be részletesen.

A fizetési meghagyásos eljárásra vonatkozó rendelkezések

Az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során teendő intézkedésekről szóló 45/2020. (III. 14.) Korm. rendelet szerinti rendkívüli ítélkezési szünetet (a továbbiakban: rendkívüli ítélkezési szünet) kihirdető rendelkezés 2020. március 30-ával hatályát veszítette, így az, valamint az ítélkezési szünetre vonatkozó rendelkezések a továbbiakban nem alkalmazhatók a fizetési meghagyásos eljárásokban, illetve a fizetési meghagyás alapján indult végrehajtási (biztosítási intézkedés elrendelése iránti) eljárásokban sem (a továbbiakban: fizetési meghagyásos eljárás). Ezt követően, 2020. március 31. napján került kihirdetésre és lépett hatályba a Rendelet.

Fontos leszögezni, hogy a Rendelet a saját időbeli hatályát a veszélyhelyzet kihirdetéséről szóló 40/2020. (III. 11.) Korm. rendelettel kihirdetett veszélyhelyzet (a továbbiakban: veszélyhelyzet) megszűnéséig határozta meg, és az abban foglalt rendelkezéseket a folyamatban lévő eljárásokban is alkalmazni kell. Ebből következik, hogy a veszélyhelyzet ideje alatt a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvény (a továbbiakban: Fmhtv.) rendelkezéseit a Rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni, a már folyamatban lévő eljárások vonatkozásában is.

A személyes megjelenést korlátozó rendelkezések, végrehajtói kézbesítés kizártsága

A fizetési meghagyásos eljárás tekintetében is érvényesülnek azok a rendelkezések, melyek egyértelmű célja, hogy a személyes megjelenést igénylő eljárási cselekmények a minimális szintre korlátozódjanak.

Noha az elektronikus iratbeadásra nem köteles és jogi képviselő által sem képviselt fél a beadványát bármelyik közjegyzőnél szóban is előterjesztheti, a személyes érintkezések számának csökkentése érdekében a Rendelet a veszélyhelyzet megszűnését követő napig tiltja a beadványok szóbeli előterjesztését. Mindez érinti a fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelem szóbeli előterjeszthetőségét is. A veszélyhelyzet ideje alatt az iratbetekintési jogot sem lehet személyes megjelenés útján gyakorolni. A fizetési meghagyásos eljárás során néhány kivételtől eltekintve (beadvány szóbeli előterjesztése, fél szóbeli tájékoztatása, költségkedvezmény iránti kérelem tárgyában való döntéshez szükséges meghallgatás) alapvetően kizárt a fél személyes meghallgatása, a Rendelet azonban ezt a néhány esetet is megszüntette: amennyiben a veszélyhelyzet ideje alatt a fél meghallgatása válna szükségessé, úgy nyilatkozatát írásban kell beszereznie a közjegyzőnek [Fmhtv. 11. § (3) bek., 14. § (1) bek., Rendelet 8-9. §, 31. § (3) bek. b)-c) pont].

Összhangban az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a végrehajtással kapcsolatban teendő intézkedésekről szóló 57/2020. (III. 23.) Korm. rendelet 2. § (1) bekezdésével a Rendelet akként rendelkezik, hogy a veszélyhelyzet megszűnéséig a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítésére nem kerülhet sor azzal, hogy a kézbesítésre vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő napon újrakezdődik [Rendelet 9. § (2) bek.]. Ebből kifolyólag a jogosultaknak a veszélyhelyzet ideje alatt nem célszerű a fizetési meghagyás végrehajtói kézbesítését kérni, mivel akkor végrehajtói kézbesítésére csak a veszélyhelyzet megszűnését követően kerülhet sor.

Okos Irat Munkaügyi Modul

A határidőkre vonatkozó rendelkezések

A fizetési meghagyásos eljárásban alkalmazandó továbbá a Rendelet azon rendelkezése is, mely szerint, ha maga a Rendelet eltérően nem rendelkezik, a veszélyhelyzet nem érinti a határidők folyását [Rendelet 31. § (2) bek.]. Mindez azt jelenti, hogy a fizetési meghagyásos eljárás során a határidők az adott jogintézményre vonatkozó szabályozás szerint folynak a következő eltérésekkel.

i) Eltérő szabályok érvényesülnek a kézbesítési kifogás és igazolási kérelem előterjesztése vonatkozásában. Ezáltal a veszélyhelyzet ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás, valamint a veszélyhelyzet ideje alatti mulasztás igazolása iránti kérelem (igazolási kérelem) előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele. A normaszöveg alapján ez egyaránt vonatkozik a szubjektív és objektív határidőkre, mivel mindkét típusú határidő törvényi határidő [vö. a polgári perrendtartásról szóló törvény (a továbbiakban: Pp.) 138. § (1)-(2) bek.]. Fontos kiemelni, hogy ha az elmulasztott eljárási cselekményre előírt határidő 2020. március 11-e előtt járt le, a szabály egyáltalán nem alkalmazható. A kézbesítés alatt mind a tényleges, mind pedig a kézbesítési vélelem vagy a kézbesítési fikció útján megvalósult kézbesítést is érteni kell minden esetben.

Egy esetben a fizetési meghagyás kézbesítési fikció útján 2020. február 18-án került kézbesítésre a kötelezett részére. Ellentmondás hiányában a fizetési meghagyás 2020. március 5-én emelkedett jogerőre. Ezt követően a kötelezett kézbesítési kifogást terjesztett elő 2020. március 26-án azzal, hogy a kézbesítési fikció beálltáról, ezzel összefüggésben pedig a fizetési meghagyás tartalmáról 2020. március 5-én szerzett tudomást. Rendes jogrend időszakában a kézbesítési kifogást elkésettség okán vissza lehetne utasítani, ugyanis a kötelezett a kézbesítési fikció beálltáról történő tudomásszerzés napjától számított tizenöt napon túl terjesztette elő a kifogását [vö. Pp. 138. (1) bek. a) pont, 139. § (3) bek.]. Tekintettel arra, hogy a) a veszélyhelyzet ideje alatti kézbesítés tekintetében a kézbesítési kifogás előterjesztésének törvényben meghatározott határidejébe a veszélyhelyzet időtartama nem számít bele, valamint b) a MOKK rendszerében 2020. március 12. és 2020. március 15. között végzett karbantartás okán üzemszünet [vö. Fmhtv. 58. § (3)-(4) bek.] volt (amely időtartam nem számít bele sem a törvényben, sem a közjegyző által megállapított határidőbe) megállapítható, hogy a kötelezett kézbesítési kifogását határidőben terjesztette elő.

ii) További határidők számítására vonatkozó normák találhatók a Rendelet záró rendelkezései között, melyek a rendkívüli ítélkezési szünet ideje alatt alkalmazandó szabályokhoz képest lényegében változtatják meg a polgári és közigazgatási peres és nemperes eljárásokban, valamint az egyéb közigazgatási bírósági eljárásokban a határidők számítását. Ezek értelmében, ha a fizetési meghagyásos eljárásban a határidő a rendkívüli ítélkezési szünet elrendelése, azaz 2020. március 15-e és a Rendelet hatálybalépését követő 15. nap, azaz 2020. április 15-e közötti időszakban jár le, a határidő meghosszabbodik a Rendelet hatálybalépését követő 30. napig, vagyis 2020. április 30-ig [Rendelet 97. § (2) bek.]. Fizetési meghagyásos eljárásban a határidők számítása ezeken túl még annyiban módosul, hogy 2020. március 12. és 2020. március 15. között karbantartás miatt üzemszünet volt a MOKK rendszerében, amely időtartam nem számít bele sem a törvényben, sem a közjegyző által megállapított határidőbe [vö. Fmhtv. 58. § (3)-(4) bek.].

A fentieket példával szemléltetve: ha a fizetési meghagyás kézbesítése 2020. február 26-án történt, az ellentmondás 2020. március 12-ig lenne előterjeszthető rendes jogrend időszakában. Ezzel szemben a határidő utolsó napja 2020. április 30-a lesz, és ha ez idő alatt sem nyújt be ellentmondást a kötelezett, úgy a fizetési meghagyás 2020. május 1-jétől jogerős. Ebben az esetben közömbös, hogy május 1-je munkaszüneti nap, ugyanis csak a határidő lejárta nem lehet munkaszüneti nap [vö. Pp. 146. § (5) bek.]. A következő példában tegyük fel, hogy a fizetési meghagyás 2020. március 31-én került kézbesítésre a kötelezett részére. Noha normál ügyrendben a határidő utolsó napja 2020. április 15. lenne, a Rendelet alapján az ellentmondás előterjesztésére nyitva álló határidő 2020. április 30-ig meghosszabbodik. A fizetési meghagyás jogerőre emelkedése tekintetében itt is irányadó az, ami az előző példában került kifejtésre. Ugyanakkor, ha a kötelezett részére 2020. április 1-én lett kézbesítve a fizetési meghagyás, ellentmondását határidőben 2020. április 16-ig terjesztheti elő az eljáró közjegyzőhöz, tekintettel arra, hogy április 16-a már kívül esik a Rendeletben meghatározott időszakon (a Rendelet hatályba lépését követő 15. nap 2020. április 15.), így azon a napon lejárhat a határidő.

Összefoglalva tehát, ha a fizetési meghagyásos eljárásban a kézbesítésre 2020. február 26-a és 2020. március 31-e között került sor (a kezdő és befejező napokat is beleértve), akkor a határidő utolsó napja egységesen 2020. április 30-a lesz, a határozat pedig 2020. május 1-étől jogerős.

Tudnivalók az európai fizetési meghagyásos eljárás kapcsán

Az európai fizetési meghagyásos eljárás létrehozásáról szóló, az Európai Parlament és Tanácsi 2006. december 12-i 1896/2006/EK rendelet (28) preambulumbekezdése szerint a határidők számítására az időtartamokra, időpontokra és határidőkre vonatkozó szabályok meghatározásáról szóló, 1971. június 3-i 1182/71/EGK, Euratom tanácsi rendeletet kell alkalmazni. Mivel ez a rendelet nem ismeri sem az ítélkezési szünet, sem a rendkívüli ítélkezési szünet fogalmát, magyar jogszabály pedig nem lehet ellentétes az uniós joggal, illetve nem is módosíthatja azt, az eljárásban nem érvényesülnek a Rendelet eltérő határidő-számításra vonatkozó rendelkezései.

Dr. Horváth Bendegúz

Kapcsolódó cikkek:


Munkáltatói kisokos a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetre
2020. március 13.

Munkáltatói kisokos a koronavírus-járvány miatt kialakult helyzetre

Milyen hatással van a vírus a munkaviszonyra? Milyen praktikus tanácsok adhatók? Melyek a munkáltatók és a munkavállalók alapvető jogai és kötelezettségei? Mik a vis maior munkajogi vonatkozásai? Melyek a hatósági zárlat esetén irányadó szabályok? Ezekre és sok más kérdésre ad választ a KPMG Legal Tóásó Ügyvédi Iroda összeállítása.