Főmenü


A Brexitre készül a magyar jogalkotás
2019. március 18.

A Brexitre készül a magyar jogalkotás

Az Európai Unióról szóló szerződés 50. cikk (2) bekezdése lehetőséget teremt arra, hogy az Európai Unióból való kilépést elhatározó tagállammal az Európai Tanács által adott iránymutatások alapján az Unió tárgyalásokat folytasson és megállapodást kössön, amelyben az érintett államnak az Unióval való jövőbeli kapcsolataira tekintettel meghatározzák az illető állam kilépésének részletes szabályait. A jelenleg kilépni szándékozó Egyesült Királyság (UK) esetében fennáll annak lehetősége, hogy megállapodás nélkül, vagyis rendezetlen módon lépjenek ki az Unióból, mivel az Egyesült Királyság parlamentjének alsóháza 2019. január 15-én elutasította az Egyesült Királyság Európai Unióból való kilépésének feltételrendszerét tartalmazó megállapodás tervezetét, és a kérdésben azóta sem sikerült megnyugtató megoldást találni.  A kilépésről rendelkező megállapodás hatálybalépésének időpontjától, illetve ennek hiányában a bejelentéstől számított két év elteltével az EUSZ (és az európai uniós jog) az érintett államra többé nem alkalmazható, kivéve, ha az Európai Tanács az érintett tagállammal egyetértésben ennek a határidőnek a meghosszabbításáról egyhangúlag határoz. Megfelelő megállapodás és a határidő meghosszabbítása hiányában az Egyesült Királyság a kilépési szándék bejelentésétől számított két évet követően, tehát 2019. március 29-én éjfélkor kilép az Európai Unióból, és jogi státusza a harmadik országokkal azonossá…

Cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság a fizetés felén
2019. március 14.

Cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság a fizetés felén

Ami a tényállást illeti, a 49 éves felperest a bíróság 1994-ben cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezte, majd ezt 2005-ben, 2011-ben és 2013-ban általános jelleggel fenntartotta. A felperes havonta rokkantsági nyugdíjban, árvaellátásban és családi pótlékban részesül. Megtakarításai nincsenek, ellenben személyi kölcsönből, folyószámlahitelből és hitelkártyán tartozása keletkezett, utóbbi miatt végrehajtási eljárás is indult vele szemben. Rokkantsági ellátásának egy része letiltás alatt állt, a fennmaradó összeget a folyósító szerv 50-50%-os megosztásban a felperes és a gondnoka kezéhez utalja. A felperes gondnoka segítségével megállapodást kötött a pénzintézettel, így a tartozások egy részét elengedték, míg a további tartozás megfizetésére részletfizetést engedélyeztek. A tartozások teljesítését a hivatásos gondnok intézte a hozzá folyósított jövedelemrészből. A felperes a gondnokság alá helyezésének megszüntetését kérte arra hivatkozással, hogy jövedelme beosztására, ügyei intézésére önállóan is képes. Az alperes viszontkeresetében a felperes cselekvőképességet részlegesen korlátozó gondnokság alá helyezésének fenntartását kérte a társadalombiztosítási, szociális és munkanélküli-ellátás igénylése, illetve az azzal, valamint a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegű jogviszonyból származó jövedelme 50%-át meghaladó jövedelemmel való rendelkezés; a bírósági, hatósági eljárások kezdeményezése; az ingó és ingatlanvagyonnal kapcsolatos rendelkezési jog; a tartózkodási hely meghatározása; az örökösödési…

A kontraktuális felelősségi szabályok alkalmazásához elengedhetetlen, hogy a konkrét felek között jöjjön létre a szerződés
2019. március 8.

A kontraktuális felelősségi szabályok alkalmazásához elengedhetetlen, hogy a konkrét felek között jöjjön létre a szerződés

Ami a tényállást illeti, A és B Kft. biztonsági szolgáltatásra irányuló megbízási szerződést kötöttek egymással, melynek során A biztonsági őri feladatok ellátását vállalta B objektumának területén. Rögzítették, hogy a megbízott személyzetének munkájával kapcsolatban felmerült kifogást az észlelés után haladéktalanul írásban kell bejelenteni, és ha a közlés nem megfelelő időben történik, a kifogásból eredő igény nem érvényesíthető. A megbízott továbbá jogosult volt arra, hogy a megbízóval egyetértésben alvállalkozót vegyen igénybe. Az ügyben az I. rendű alperes a biztonsági őr volt, aki B egyik ügyvezetőjének (felperes) irodájából több részletben (először a nem zárt fiókból, majd később a zártból, melynek a kulcsa azonban a szobában került elhelyezésre) több mint 3 millió forintot lopott. Az ügyében eljárt bíróság őt bűnösnek mondta ki üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett lopás bűntettében, és a tőle lefoglalt 300 000 forintot a felperesnek kiadni rendelte. Az eset II. rendű alperese A jogutódja volt. A felperes keresetében 3 100 000 forint kártérítés és késedelmi kamatai egyetemleges megfizetésére kérte az alperesek kötelezését. Az I. rendű alperes a kereset teljesítését nem ellenezte, a kártérítési követelést elismerte, míg a II. rendű alperes ellenkérelmében a kereset…

A vasúti pályaudvar üzemeltetőjének felelőssége a vonatok biztonságos megközelíthetőségéért
2019. március 1.

A vasúti pályaudvar üzemeltetőjének felelőssége a vonatok biztonságos megközelíthetőségéért

Ami a tényállást illeti, a felperes az alperes által üzemeltetett vasútállomáson a IV. számú vágányra menetrend szerint érkező vonathoz a síneken átkelve akart eljutni, mivel a vasútállomáson pályafelújítási munkálatok zajlottak, a peronok közötti ideiglenes átjárót pedig egy meghibásodott mozdony elzárta. A peronra történő fellépés közben a felperes a bal térdében szúró fájdalmat és reccsenést érzett. A baleset következtében sarlóporctörést szenvedett és műtéti beavatkozás vált szükségessé. A felperes 5 000 000 forint és járulékai nem vagyoni kár megtérítésére kérte kötelezni az alperest, mivel a műtét ellenére sem képes munkát végezni, autót vezetni, gyalogosan közlekedni.   Az első- ítélet és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. A tanúvallomások alapján csupán azt találta bizonyítottnak, hogy a baleset az adott helyen, időpontban és módon következett be. Nem találta alátámasztottnak a bal láb sarlóporctörését, amit az általa kirendelt igazságügyi orvos szakértő is csupán valószínűsített, lehetségesnek tartva annak későbbi bekövetkezését is. Kifogásolta, hogy a felperes csak három nappal az eset után (szeptember 6.) fordult orvoshoz, és hogy a sarlóporc törése is csak később került megállapításra (szeptember 26.). Így nem látta kétséget kizáróan bizonyítottnak, hogy…

Vagyonkezelő alapítványok, mint a vagyonkezelés új formái
2019. február 28.

Vagyonkezelő alapítványok, mint a vagyonkezelés új formái

A Parlament előtt található törvényjavaslatban az igazságügyminiszter a vagyonkezelés eddig a magyar meglévő fajtáit egészítené ki a vagyonkezelő alapítványok intézményével. A különböző vagyonkezelési formáknak a közös jellemvonása, hogy más személy (adott esetben az állam vagy az önkormányzatok) tulajdonában lévő vagyonnal kapcsolatos feladatok ellátására irányulnak. A vagyonkezelés célja a vagyon megőrzése és gyarapítása, az azzal való rendeltetésszerű gazdálkodás.   A vagyonkezelés egyik meglévő formája az új Ptk. által életre hívott bizalmi vagyonkezelés jogintézménye. Ennek a jogviszonynak az alapja a vagyonkezelő érdekkövetési kötelezettsége. A bizalmi vagyonkezelési szerződés a vagyonrendelő és a vagyonkezelő között létrejött szerződésen alapszik, jogosultja pedig a kedvezményezett (hasonlóan egy harmadik személyek javára kötött szerződésre). A vagyonrendelő és a vagyonkezelő közötti vagyonátruházás eredményeként a vagyonkezelő tulajdont szerez, illetőleg a bizalmi vagyonkezelés keretében ráruházott jogok és követelések jogosultjává válik, kötelezettsége a kedvezményezett és a vagyonrendelő felé irányuló kötelmi jogi kötelezettség a vagyonkezelési szerződésben meghatározott szolgáltatás és további, a szerződésben és a szabályozásban megállapított kötelezettségek teljesítésére. [lásd részletesen: Kommentár a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényhez - Szerkesztette: Vékás Lajos / Gárdos Péter]   Az új Ptk. a korábbi szabályozástól eltérően…

Megkezdődött a II. Global Legal Hackathon
2019. február 23.

Megkezdődött a II. Global Legal Hackathon

Tegnap este elkezdődött a történelem legnagyobb jogi hackathonja a világ számtalan országában, városában. Magyarországon este 6 órakor nyitották meg a II. Global Legal Hackathon budapesti fordulóját. A Wolters Kluwer Hungary Kft. és a KPMG Legal társszervezésében életre hívott versenyre összesen 45 résztvevő, 9 csapatba szerveződve regisztrált. Az idei év technikai főtámogatója a Microsoft, de számos szponzor növeli az esemény színvonalát (Ars Boni, Dentons Réczicza Law Firm, Elsa, Everprove, iCentre, Invitech, Ivanics Csoport (Volvo), IVSZ Szövetség a Digitális Gazdaságért, Loginet, ProLawyer Consulting, Red Bull, SMART PR, Szecskay Ügyvédi Iroda).   A 2018-as, a Wolters Kluwer által szervezett magyarországi fordulón győztes csapat, a Closers bejutott a világ minden tájáról kiválasztott legjobb 14 csapat közé, így április 21-én, New Yorkban a Revealu projekttel képviselték hazánkat a Global Legal Hackathon végső fináléjában, ahonnan az első díjat hozták végül el. A szervezők remélik, a 2019-es év a hasonló innovatív tehetségek felfedezésének és szakmai karrierjük megalapozásának éve lesz.   Az idei verseny különlegesnek és példaértékűnek tekinthető abból a szempontból, hogy a szervezők missziójuknak tekintik, hogy minél több nő és női vezető bizonyíthasson a jogi innováció /…

A közkereseti társasági tagsági viszony öröklése
2019. február 22.

A közkereseti társasági tagsági viszony öröklése

Ami a tényállást illeti, a két taggal működő közkereseti társaság egyik tagja 2016. szeptember 30-án elhunyt. A kkt. 2017. május 2-án változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő, amelyben az elhunyt tag törlését és új tagok cégjegyzékbe történő bejegyzését kérte a 2017. március 29-én megtartott tagok gyűlésén elfogadott társaságiszerződés-módosítás alapján.   Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a kérelmet. Megállapította, hogy a cég a hat hónapos jogvesztő határidőn belül, 2017. március 30-ig nem jelentette be újabb tagnak a társaságba való belépését, így a cég ezen a napon megszűnt. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést. Kiemelte, hogy a Ptk szabályai alapján a kéttagú közkereseti társaság egyik tagjának kiválásától (elhunytától) számított jogvesztő határidőn belül az újabb tagnak a társaságba be kell lépnie, és a változást a társaságnak ugyanezen határidő alatt be kell jelentenie a nyilvántartó cégbírósághoz. Az anyagi jogi jogvesztő határidőre tekintettel a mulasztás igazolásának nincs helye.   A felülvizsgálati kérelem tartalma A cég álláspontja szerint az ipso iure öröklés folytán az elhunyt tag halálának pillanatában a törvényes öröklés bekövetkezett, következésképpen a tagok száma nem csökkent egy főre, hanem a törvényes…

A GDPR szabályaihoz igazítják az ágazati törvényeket
2019. február 20.

A GDPR szabályaihoz igazítják az ágazati törvényeket

A 2016-ban elfogadott, a természetes személyeknek a személyes adatok kezelése tekintetében történő védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról, valamint a 95/46/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló (EU) 2016/679 európai parlamenti és tanácsi rendelet (a továbbiakban: GDPR) már eddig is nagy volumenű megfelelést követelt meg mind a magyar jogalkotótól, mind pedig az adatkezelési jogviszony alanyaitól. A vonatkozó magyar jogszabályi rendelkezések 2018 májusától léptek hatályba, és a magyar jogi hagyományok miatt (az általánosan, horizontálisan alkalmazandó adatvédelmi rendelkezéseket hagyományosan egy normában szabályozzák, az ágazati törvények pedig ezen általános szabályokhoz kapcsolódnak) a változtatások eddig elsősorban az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvényt (a továbbiakban: Infotv.) érintették.    A Parlament elé terjesztett törvényjavaslat célja a szükséges ágazati törvényeket érintő módosítások megalkotása, mivel az Infotv.-ben foglalt általános szabályok mellett számos, a személyes adatok kezelését szabályozó ágazati norma alkalmazandó, amelyek az általános szabályokat kiegészítve, vagy azoktól eltérést előírva érvényesülnek. A Javaslat 163 §-ban összesen 86 törvény módosítását irányozza elő, ezek közül most csak néhány fontos változtatást emelünk ki.   A csődtörvény és az elektronikus értékesítési rendszer A csődtörvény [1991. évi XLIX. törvény] vonatkozásában…

Meggyőző érvek: a perfelvételi tárgyalás tanulságai az új Pp. alapján
2019. február 19.

Meggyőző érvek: a perfelvételi tárgyalás tanulságai az új Pp. alapján

Az új polgári perrendtartás 2018-as hatálybalépésével sok olyan kérdés felmerült a jogalkalmazók részéről, ami tisztázásra vár(t), ezért a IV. Wolters Kluwer Polgári Jogi és Eljárásjogi Konferencia egyik legnépszerűbb programja tavaly tavasszal a Pp. egyes kényesebb kérdéseire választ kereső perszimulációs előadás volt, melyen kellő humorral fűszerezve, de a szakmaiságot megőrizve igyekeztek választ adni néhány újabb, vagy már létező, de megváltozott szabály alkalmazására. Az előadáson Dr. Somogyi Dávid (beosztott bíró/jogi szakreferens [Igazságügyi Minisztérium]) a bíró szerepében, Dr. Wallacher Lajos (ügyvéd, választottbíró, c. egyetemi docens) a felperes, Dr. Tamási Artúr (ügyvéd) pedig az alperes jogi képviselőjének szerepében játszották el fiktív jogeseteken keresztül, hogy milyen kihívásokkal találkozhatnak egy perfelvételi tárgyalás során. A perszimulációs előadás lényege – ahogyan azt hangsúlyozták is –, hogy funkciójának megfelelően a rendes tárgyalásokhoz képest bőbeszédűbben, többet magyarázva, a bírói kitanítás eszközét többször igénybe véve segítsék a hallgatóság megértését. Háromféle perfelvételi tárgyalást adtak elő, ebből emelünk most ki néhány érdekességet az új Pp. kapcsán. Meg kell jegyezni, hogy a perszimuláció idején még csak néhány hónapja volt hatályban a törvény, és ahogy azt Dr. Wallacher Lajos megjegyezte, legjobb tudomásuk szerint ez az…

Mesterséges intelligencia és szerzői jog
2019. február 18.

Mesterséges intelligencia és szerzői jog

Isaac Asimov 1976-os „Kétszáz éves ember” („Bicentennial Man”) – majd az annak alapján készült, Asimov és Robert Silverberg 1992-es „A pozitron-ember” – című írásában Andrew (NDR-113), a háztartási robot emberré válásának rögös, két évszázados folyamatát ismerhetjük meg. Az 1999-ben Robin Williams főszereplésével megfilmesített alkotás Asimov robotvilágának egyik legérdekesebb darabja, amely olyan kérdésekkel foglalkozik, mint az érzelem és értelem, a rabszolgaság és szabadság, szerelem, humanizmus, szellemi kreativitás. A történet egyik fontos eleme, hogy Andrew a háztartási feladatainak kötelességszerű teljesítése mellett örömét leli a fafaragásban. Ennek eredményeként olyan kreatív alkotásokat hoz létre (például kakukkos órákat), amelyeket a robot tulajdonosa, Richard Martin részben Andrew javára értékesít. A rendkívül szerteágazó, összességében a „mi az ember” kérdésre választ kereső mű így egy apró szeletében a szerzői jog és a mesterséges intelligenciával rendelkező, önmagát folyamatosan fejlesztő robot viszonyrendszerét is körbejárja. Ha Asimov robot-világa valósággá válna és a szerzői jog jelenlegi paradigmája fennmaradna, Andew egyáltalán nem rendelkezhetne szerzői jogokkal. A szerzői jog jellegéből adódóan csak az emberek kreatív alkotásait védi. (Érdekes vita alapja lehet, hogy a történet szerint Andrew emberként hunyt el, miután pozitron agyának élő szövetre…