Szerda késő éjszaka kihirdették a Magyar Közlönyben a koronavírus világjárvány nemzetgazdaságot érintő hatásának enyhítése érdekében szükséges azonnali intézkedésekről szóló 47/2020. (III. 18.) Korm. rendeletet, mely Orbán Viktor miniszterelnök információi alapján egy keretrendelet, a részletszabályokat a mai nap során fogják kihirdetni.
A veszélyhelyzet növekedése miatt szigorúbb kormányzati intézkedéseket hirdetett ki a Kormány hétfő este a 46/2020. (III. 16.) Korm. rendeletben. Az alábbiakban a 2020. március 17-én 0 órától alkalmazandó szabályokat mutatjuk be.
Az áfa utólagos jogszabályváltozás következtében történő csökkenése miatt bírói szerződésmódosításnak nincs helye és jogalap nélküli gazdagodás címén sem lehet igényt érvényesíteni. Az adókulcs csökkentésével az állam mond le költségvetési bevétele egy részéről, a szerződő felek jogviszonyában azonban a szerződésben kikötött vételár az irányadó, vagyis az áfaváltozás kockázatát az a fél viseli, akinek a terhére esik: emelkedés esetén az eladó, csökkenés esetén a vevő – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, az alperes (eladó) 2015. október 16-án a vevő felperesekkel adásvételi szerződést kötött egy ingatlanra és az azon értékesítési céllal épülő lakóépületre. A felpereseknek a vételárat a szerződés aláírásakor fizetett foglalót meghaladóan részletekben, a készültségi állapottól függően kellett megfizetni: 15 360 000 forintot 2015. december 10-ig, 13 440 000 forintot 2016. január 30-ig, 1 920 000 forintot 2016. április 1-jéig. A felperesek eleget tettek a fizetési kötelezettségüket és az ingatlant birtokba vették, azon tulajdonjogot szereztek. A felperesek közel 4 millió font megfizetését követelték az alperestől és elsődlegesen az adásvételi szerződés módosítását kérték a bíróságtól, másodlagosan pedig a jogalap nélküli gazdagodás megállapítását. A keresetüket az áfa törvény 2016. január…
Ha a közalkalmazotti jogviszony (munkaviszony) megszüntetése munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, az Mt. nem a semmisség, hanem a jogellenes munkaviszony-megszüntetés jogkövetkezményét rendeli alkalmazni – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a felperes közalkalmazotti jogviszonyban állt az alperesnél. A felperes 2016. októberében vezetői megbízásáról történő lemondását követően a részére felajánlott új munkakört nem fogadta el, ezért közalkalmazotti jogviszonyát a polgármester 2016. december 19-én felmentéssel szüntette meg. A felperes keresetében semmisségre hivatkozva felmentése érvénytelenségének megállapítását kérte. Állítása szerint a felmentési okiratot nem a munkáltató adta ki, mivel azt a polgármester írta alá és az önkormányzatával fennálló közalkalmazotti jogviszonyát szüntette meg. Az első- és másodfokú eljárás A közigazgatási és munkaügyi bíróság az alperest a felmentési időre járó illetménykülönbözet és késedelmi kamata, a végkielégítés-különbözet és késedelmi kamata, valamint 8 havi felmentési időre járó távolléti díj jogcímén 2 264 000 forint megfizetésére kötelezte. Az elsőfokú bíróság a felmentés körében megállapította, hogy az alperes a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben nem szereplő okra alapította a jogviszonyt megszüntető intézkedését, továbbá azt a polgármester a munkáltatói jogkört gyakorló képviselő-testület döntése nélkül adta ki, ezért jogszabályba ütközik…
A kényszertörlési eljárásban, mint vagyonjogi tárgyú nemperes eljárásban, ha az elsőfokú bíróság végzését a másodfokú bíróság azonos jogszabályi rendelkezésre és jogi indokolásra utalással hagyta helyben, csak abban az esetben kerülhet sor a felülvizsgálati kérelem érdemi elbírálására, ha a Kúria a felülvizsgálati kérelemmel együtt előterjesztett kérelem alapján a felülvizsgálatot engedélyezi – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, az elsőfokú bíróság a cégtörvény alapján elrendelte a cég kényszertörlését, és a vezető tisztségviselő mellett a felülvizsgálati kérelmet előterjesztő volt vezető tisztségviselőt is eltiltotta a végzés jogerőre emelkedésétől számított öt évig attól, hogy más gazdasági társaság kizárólagos vagy többségi befolyást biztosító részesedéssel rendelkező tagja, a közkereseti társaság tagja és betéti társaság beltagja, valamint gazdasági társaság vezető tisztségviselője legyen. A másodfokon eljárt ítélőtábla az elsőfok helyes indokaira hivatkozással helybenhagyta az elsőfokú határozatot. Meglátása szerint az elsőfokú bíróság végzésének az eltiltást tartalmazó rendelkezése a jogszabályoknak megfelel. A felülvizsgálati kérelem tartalma A volt vezető tisztségviselő felülvizsgálati kérelmében a jogerős döntés hatályon kívül helyezését és az eltiltás mellőzését kérte. A felülvizsgálati kérelméhez nem csatolt engedélyezés iránti kérelmet, az engedélyezés feltételeit alátámasztó indokokra a felülvizsgálati kérelmében…
A tisztességes hatósági eljáráshoz való jog mint alapjog sérelme a határidő-mulasztás miatt abban az esetben valósul meg, amennyiben a hatóság késedelme miatt az ügyfél igazolt hátrányt szenvedett – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a NAV (elsőfokú hatóság) a felperesnél áfa adónemben lefolytatott bevallások utólagos vizsgálatára irányuló ellenőrzés alapján a felperes terhére 209 203 000 Ft adókülönbözetet állapított meg, megtagadta a jogosulatlan igénylés összegének kiutalását, kötelezte a felperest az adóhiány, 156 902 000 Ft adóbírság és 36 703 000 Ft késedelmi pótlék megfizetésére. Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta. A felperes álláspontja szerint az adóhatóság a tényállást nem tisztázta, a nemzeti és a közösségi jog téves alkalmazásával megalapozatlan határozatot hozott. Kifogásolta, hogy az elsőfokú hatóság az adózás rendjéről szóló törvényben (Art.) foglalt, az utólagos adómegállapításra megszabott 60 napos határidőt túllépve kiadmányozta határozatát, ezért az, és az azt helybenhagyó másodfokú határozat is semmis. Ezzel az alperes megsértette a törvényes hatósági eljáráshoz fűződő jogát. Az elsőfokú eljárás A bíróság az első- és másodfokú határozat adóbírságra vonatkozó rendelkezéseit hatályon kívül helyezte, ezt meghaladóan a keresetet elutasította. Az adóbírságra vonatkozó határozati…
Az engedély nélkül kivágott fák pótlási mértéke nem tehető szankciós jellegűvé – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a felperes a tulajdonában lévő ingatlanon 11 db fát vágott ki a polgármester engedélye nélkül. Az elsőfokú hatóságként eljáró polgármester határozatában ezek pótlásaként 10 db fa ültetését, valamint 18 948 681 forint pénzbeli megváltás megfizetését írta elő. A fellebbezése során eljárt hatóság a fapótlási kötelezettség vonatkozásában úgy döntött, hogy négy darab engedély nélkül kivágott fa megváltásaként a saját telekre 12 db, a közterületre 76 db fa ültetését írta elő. A törvényességi vizsgálat kezdeményezése A Fővárosi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a per tárgyalását felfüggesztette, és indítványozta a Kúria Önkormányzati Tanácsánál az alapul szolgáló önkormányzati rendelet törvényességi vizsgálatát. E szabályok szerint a fás szárú növények kivágásához, metszéséhez, csonkolásához a tervezett műveletet megelőzően legalább 21 nappal kell kérni a polgármester engedélyét. A kivágott fa pótlásáról a fakivágási engedélyben megállapított mértékben és módon az előírt határidőn belül kell gondoskodni. A fás szárú növények kivágása esetén a pótolt fás szárú növények visszapótlására a kivágott növények össz-törzskörméretének másfélszeresét kell alapul venni. A pótlás mértéke…
A korlátolt felelősségű társaság üzletrészének örököse az örökség megszerzésével nem válik a társaság tagjává, hanem kérnie kell bejegyzését a tagjegyzékbe. Ha a társaságnak nincs ügyvezetője kérelmét a társaság tagjaihoz kell intéznie. A taggá válás egyik feltétele, hogy az örökös a társasági szerződés rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismerje el – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, az alperes kft egyik tagja a haláláig az alperes ügyvezetője volt. Halála után az örökhagyót a társaságban megillető üzletrészt öröklés jogcímén az örökhagyó túlélő házastársa kapta, a felperes a részhagyatékátadó végzést az üzletrész tulajdonjogának öröklés útján történt megszerzéséről történő tájékoztatásként megküldte a az alperes taggyűlés összehívására cégbíróság által feljogosított tagjának (a továbbiakban: B), aki 2016. december 7-én 10 óra 41 perckor e-mailben tájékoztatta a felperest az alperes taggyűlésének 2016. december 7-én 18 órára való összehívásáról, amin a felperes jogi képviselője útján vett részt, tiltakozott a taggyűlés megtartása ellen, mivel álláspontja szerint annak szabályszerű összehívása nem történt meg. A taggyűlés döntött a társaságnak a Ptk. rendelkezéseivel összhangban való továbbműködéséről, és elfogadta a társaság módosított társasági szerződését, valamint B-t egyéves időtartamra ügyvezetőnek megválasztotta, elsődleges…
A cégbejegyzési (változásbejegyzési) végzés hatályon kívül helyezése iránti perben a cégtörvényben meghatározott jogvesztő határidő elteltét követően hivatkozott újabb jogsértések érdemben nem vizsgálhatók – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a cégjegyzékből 2007. június 30-i hatállyal többek között a III. rendű felperest mint az alperes képviselőjét és az I. és II. rendű felperest mint az alperes tagjait törölte, és X-t mint az alperes képviselőjét és egyedüli tagját bejegyezte. A felperesek keresetükben a cégbíróság végzésének hatályon kívül helyezését kérték és a keresetlevélben megjelölt jogszabálysértéseken túl az eljárás folyamán további jogszabálysértésekre is hivatkoztak. Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a felperesek keresetét, döntését a másodfokú bíróság helybenhagyta. Az ítélet indokolása szerint a felperesek által a jogvesztő határidőn belül megjelölt jogszabálysértések nem helytállóak, a jogvesztő határidőn túl előadott hivatkozások pedig nem voltak a perben érdemben vizsgálhatók. A változásbejegyzést elrendelő végzés hatályon kívül helyezésére irányuló perben a végzés Cégközlönyben való közzétételétől számított 30 napos jogvesztő határidőn belül előterjesztendő keresetlevélnek már valamennyi, a keresetet megalapozó jogszabálysértésre vonatkozó hivatkozást, tényállítást tartalmaznia kell, a kereset csak jogszabálysértésre alapítottan…
Magánvádas eljárásban a rendőrkapitányságon tett feljelentést úgy kell tekinteni, mint ha azt az illetékes bíróságon terjesztették volna elő. A vádló döntési lehetőségét megalapozó vagylagos illetékesség esetén a nyomozó hatóságnak nincs hatásköre eldönteni a ténylegesen eljáró bíróság illetékességét. Vagylagos illetékesség esetén az illetékesség a vád - magánvádas eljárásban a feljelentés - benyújtásával rögzül. Magánvádas eljárásban 2018. július 1. napját követően is van lehetőség arra, hogy a magánvádló a terhelt lakcíme vagy tényleges tartózkodási helye szerint illetékes bíróság előtt emeljen vádat – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a sértett (egyik házastárs) 2012. július 5-én feljelentést tett a terhelt (másik házastárs) ellen a B rendőrkapitányságon testi sértés vétsége miatt. Az ügyben B és V Járásbíróságra között illetékességi vita alakult ki. A terhelt B területén lakik, a cselekményt V területén követték el. V Járásbíróság az illetékességgel kapcsolatos álláspontját arra alapította, hogy az eljárásra az a bíróság is illetékes, amelynek területén a terhelt lakik, ha az ügyész, a magánvádló vagy - ha e törvény másként nem rendelkezik - a pótmagánvádló ott emel vádat [régi Be. 17. § (3) bekezdés], ezért B…
