Bejelentkezés Hírlevél

Főmenü

Birtokbavétel birtoklás nélkül
2020. január 17.

Birtokbavétel birtoklás nélkül

 Részletvétel alapján a vevő megszerzi a dolog tulajdonjogát, ha a vételárat teljes egészében megfizeti és a dolog a birtokába kerül. A dolog birtokbavétele megvalósulhat úgy is, hogy a dolog feletti közvetlen uralom továbbra is a tulajdonosnál marad, ő azonban a dolgot ezentúl más jogcím alapján birtokolja – a Kúria eseti döntése.     Ami a tényállást illeti, az alperes mint eladó és a perben nem álló Kft. mint vevő között 2014. február 25-én adásvételi szerződés jött létre, amely szerint az alperes egy targoncát 2 000 000 forint + áfa vételár ellenében eladta a vevőnek. A vételárból 1 000 000 forint + áfát legkésőbb március 1-jéig foglaló címén ki kellett a vevőnek fizetnie, a fennmaradó vételárrészt pedig 12 havi egyenlő részletben kellett teljesítenie. A Kft. mindennek eleget téve az utolsó vételárrészletet 2015. február 18-án utalta át az alperesnek, aki viszont a targoncát egy korábbi bérleti szerződésből eredő követelése biztosítékaként továbbra is a birtokában tartotta, és a Kft. többszöri felszólítása ellenére sem adta ki. A felperes 2016-ban adásvételi szerződést kötött a Kft.-vel a targoncára. Az adásvételi szerződés tartalmazta azt a tájékoztatást, hogy…

A különleges jogállású szervek
2020. január 10.

A különleges jogállású szervek

2020. január 1-jén hatályba lépett a különleges jogállású szervekről szóló 2019. évi CVII. törvény, amely közös elnevezésként vezeti be a különleges jogállású szerv kategóriát, megteremtve ezzel a kormányzati igazgatási szervek és az önkormányzati igazgatási szervek mellett a közigazgatási szervek harmadik típusát. A törvény az alábbi autonóm államigazgatási szerveket és az önálló szabályozó szerveket minősíti különleges jogállású szervnek: a) Köztársasági Elnöki Hivatal, b) Alkotmánybíróság Hivatala, c) Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság, d) Alapvető Jogok Biztosának Hivatala, e) Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal, f) Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság, g) Gazdasági Versenyhivatal, h) Magyar Tudományos Akadémia Titkársága, i) Magyar Művészeti Akadémia Titkársága, j) Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, k) Egyenlő Bánásmód Hatóság, l) Közbeszerzési Hatóság, m) Nemzeti Választási Iroda és n) Nemzeti Emlékezet Bizottságának Hivatala. A törvény, utal rá az indokolás, tiszteletben tartja a különleges jogállású szerveknek a Kormány irányítási és szabályozási jogkörétől való függetlenségét. Figyelemmel arra, hogy a különleges jogállású szervek működését külön törvények szabályozzák, a törvény csak a legfontosabb keretszabályokat állapítja meg. A különleges jogállású szervek a szervezeti struktúrájukat továbbra is maguk határozzák meg a saját törvényük adta kereteken belül, továbbá…

Súlyosan aránytalan az adómérték, ha az belátható időn belül felemészti az adótárgyat
2020. január 8.

Súlyosan aránytalan az adómérték, ha az belátható időn belül felemészti az adótárgyat

A telekadóról szóló szabályozás során a törvényben meghatározott elvek alkalmazása körében igazodni kell ahhoz a szemponthoz, hogy az adómérték az adótárgy telek forgalmi értékéhez képest ne legyen túlzott – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, a települési önkormányzat külterületén egy telekadó hatálya alá tartozó szemétlerakó telep áll. A telep 395 547,3 m2, a földterület forgalmi értéke 2015-2016-ban 51 510 000 forint volt. A telekadóról szóló önkormányzati rendelet (R.) a telekadó mértékét azon külterületre, ahol a szeméttelep is helyezkedett, 2012. január 1. napjától négyzetméterenként 80 forintban, 2015. január 1-jétől négyzetméterenként 140 forintban határozta meg. A Kúria ezt a 80 Ft/m2, valamint 2015. január 1-jétől 140 Ft/m2 adómértékeket az adótárgy forgalmi értékéhez képest súlyosan aránytalannak találta, ezért a 2014. december 31-ig hatályos szövegrész törvényellenességét állapította meg, továbbá a 2015. január 1. napjától hatályos rendelkezéseket megsemmisítette. Hangsúlyozta, hogy a rendelet rendelkezései ellentétesek a helyi adókról szóló törvénnyel (Htv.), mivel a telekadó mértékének meghatározásakor nincsenek tekintettel a helyi sajátosságokra és az adózóknak a telektulajdonhoz kötődő észszerű teherviselő képességére. A döntés hatására az önkormányzat az ingatlan-nyilvántartásban szemétlerakó telepként nyilvántartott telkek esetében az…

Az adósságrendezési eljárásoknál az 50 000 Ft alatti tartozásokat is fel kell tüntetni
2020. január 3.

Az adósságrendezési eljárásoknál az 50 000 Ft alatti tartozásokat is fel kell tüntetni

A természetes személyek adósságrendezési eljárásának megindítása iránti kérelemben az adósnak valamennyi tartozását fel kell tüntetnie, így az 50 000 Ft alatti tartozásokat is – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, az adós és az adóstárs természetes személy adósságrendezési eljárásának megindítása iránti kérelmet terjesztett elő a főhitelezőnél. A Családi Csődvédelmi Szolgálat (a továbbiakban: Szolgálat) lefolytatta a jogosultságvizsgálatot, mely alapján megindult az eljárás. A főhitelező arról tájékoztatta a Szolgálatot, hogy az adós és adóstárs négy fennálló követelést elmulasztott bejelenteni a bíróságon kívüli adósságrendezés kezdeményezésekor. A Szolgálat ez alapján a bíróságon kívüli adósságrendezés sikertelen lefolytatásának tényét az ARE nyilvántartásba bejegyezte.   Az első- és másodfokú eljárás A bíróság megállapította, hogy az adós és adóstárs négy követelés tekintetében nem tett eleget bejelentési kötelezettségének, ezért az adós adósságrendezés iránti kérelmét hivatalból elutasította. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú döntést. Megállapította, hogy a négy hitelezői igény közül nem került bejelentésre egy 19 697 Ft összegű folyószámlahitel, és egy 39 460 Ft összegű személyi kölcsön. Az adós és adóstárs arra hivatkoztak, hogy tudomásuk szerint nem kellett bejelenteniük az 50 000 Ft alatti tartozásaikat. Mindezt…

A természetes személyek adósságrendezésének kezdeményezése és az adósságrendezés kezdő időpontja különböző fogalmak
2019. december 20.

A természetes személyek adósságrendezésének kezdeményezése és az adósságrendezés kezdő időpontja különböző fogalmak

A természetes személyek adósságrendezésének kezdeményezéséhez szükséges feltételek fennállását az adósságrendezés iránti kérelem benyújtásának időpontjára vonatkozóan kell vizsgálni – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, az adós és az adóstárs 2016. január elején természetes személy adósságrendezési eljárásának megindítása iránti kérelmet nyújtott be, amely alapján a Családi Csődvédelmi Szolgálat az eljárás kezdeményezésének tényét bejegyezte az adósságrendezési nyilvántartásba és a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR). A Szolgálat lefolytatta a jogosultságvizsgálatot, majd 2016 októberében tájékoztatta az adóst, hogy a hirdetményt tett közzé a bíróságon kívüli adósságrendezési eljárásáról, a hitelezői igények bejelentése érdekében. A főhitelező 2016 novemberében listát készített a nyilvántartásba vett igényekről, majd 2017 januárjában arról tájékoztatta a Szolgálatot, hogy a határidőben bejelentett hitelezői igénybejelentéseket figyelembe véve az adós tartozása (66 619 549 Ft) meghaladja a vagyona 200%-át. Így véleménye szerint az adós nem felel meg a természetes személyek adósságrendezéséről szóló törvényben írt feltételeknek. A törvény szerint adósságrendezés akkor kezdeményezhető, ha az adósnak összességében egy vagy több, összesen legalább 2 millió forint, de legfeljebb 60 millió forint közötti, hatósági vagy bírósági úton érvényesíthető tartozása van. Illetve ha ezek a tartozások meghaladják az adós,…

A normavilágosság követelményének érvényesülése a helyi adóknál
2019. december 13.

A normavilágosság követelményének érvényesülése a helyi adóknál

A helyi adóról szóló önkormányzati rendelet szövegében a normavilágosság követelményét kielégítve egyértelműen és félreérthetetlenül kell meghatározni az adó alanyát, tárgyát, mértékét – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, a felperes Csepel önkormányzat területén egy 213 713 m2 területű telekadó-köteles ingatlannal rendelkezett. A helyi adókról szóló rendelet szerint azon a területrészen, ahol a felperes ingatlana volt, 335 Ft/m2 a telekadó összege [„Csepel északi részén húzódó területen (Weiss Manfréd út (209996, 209972, szalagtelek: 209960/3) - a Francia-öböl (209959) - Ráckevei (Soroksári)-Duna-ág (209958, 209995) 335 Ft/m2”]. A jegyző mindezek alapján évi 71 593 855 Ft telekadót állapított meg a felperes terhére. Az alperes az elsőfokú határozatot helybenhagyta.   A kereseti kérelem A felperes szerint az önkormányzati rendeletben foglalt „Csepel északi részén húzódó területen” meghatározás nem rögzíti azon területrész pontos határait, amelynél az adó mértéke 335 Ft/m2, a rendelet nem definiálja pontosan a Csepel északi részének tekintendő területet, mert ezek között összesen hat, a helyrajzi számok alapján beazonosítható ingatlant nevez meg. Ez a megfogalmazás és az alperes értelmezése meglátása szerint a normavilágosság követelményeivel ellentétes. Másodlagos kereseti kérelmében a felperes a Kúria…

A kormányhivatalokhoz került az építési engedélyezés
2019. december 11.

A kormányhivatalokhoz került az építési engedélyezés

A tegnapi nap során elfogadta az Országgyűlés azt a törvényt, mely többek között a jegyzőtől elvonva a kormányhivatalhoz telepíti az elsőfokú építésügyi hatósági eljárásokat. A változásokat a jogalkotó a Szolgáltató Állam megvalósításának címszava alatt terjesztette elő. Meglátása szerint a fővárosi és megyei kormányhivatalok azok, amelyek az állami szervek közül a legközelebbi kapcsolatban vannak az ügyfelekkel: az állampolgárokkal és a vállalkozásokkal és ezért a leginkább alkalmasak az olyan stratégiai célok megvalósítására, mint hogy a magyar közigazgatás szervezetten, következetes és átlátható intézményi struktúrában, korszerű és ügyfélbarát eljárásrenddel, mindenki számára elérhetően; professzionálisan, nemzeti hivatástudattal rendelkező, szakmailag felkészült, etikus és motivált személyi állománnyal, modern szervezeti keretek között; és költséghatékonyan, a lehető legkisebb adminisztratív teherrel, versenyképes szolgáltatási díjakkal és rövid ügyintézési határidőkkel működjön. A törvény indokolása kiemeli, hogy a fővárosi és megyei kormányhivatalok hatékony és gyors működésének alapja, hogy az egyes szakrendszerek közvetlenül elérhetőek legyenek az érintett adatokat felhasználó kormánytisztviselők számára. A közvetlen hozzáférések a hatósági ügyek gyors és elektronikus elintézését biztosítják, kiiktatva az egyes hatóságok több hetet is jelentő egymás közötti megkereséseit. A törvény számos eljárásban teremti meg ennek a lehetőségét.   Engedélyezési eljárások…

Megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok és jön a jogegységi panasz
2019. december 6.

Megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok és jön a jogegységi panasz

A Törvényalkotási bizottság tárgyalja már az egyes törvényeknek az egyfokú járási hivatali eljárások megteremtésével összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely jelentős változásokat fog hozni a jogorvoslati rendszerben. 2020. március 31-ével megszűnnek a közigazgatási és munkaügyi bíróságok, létrejön a járásbíróság törvénykezési helye, bevezetésre kerül többek közt a jogegységi panasz. A fórumrendszer változása Az általános közigazgatási rendtartás (Ákr.) célul tűzte ki, hogy a hatósági eljárás megindulása/megindítása és az abban hozott anyagi jogerős bírósági döntés meghozatala között a lehető legrövidebb időtartam teljen el. Ennek érdekében a jogorvoslati rendszer kialakítása során a döntések ellen igénybe vehető jogorvoslati eszköztárat az anyagi jogerő mielőbbi beálltához igazította a jogalkotó: fellebbezésnek kizárólag akkor van helye, ha azt a törvény kifejezetten megengedi. Rendelkezik ugyanakkor az Ákr. arról is, hogy fellebbezésnek van helye, ha a határozatot járási (kerületi) hivatal vezetője hozta. A jogalkotó a módosításban ezen a területen egyfokú hatósági eljárási modellt kíván kialakítani. Az indokolásban kifejti, hogy a jogorvoslati rendszer hatékonysága és időszerűsége biztosítása érdekében – perelhárító, illetve permegelőző eljárási eszközként – biztosítja a felügyeleti szerv (a korábbi másodfokú hatáskörrel is rendelkező kormányhivatal) számára a jogsérelem orvoslásának lehetőségét. A jelenlegi…

Az ügyész a bíróság előtti eljárása közhatalmi tevékenység
2019. december 5.

Az ügyész a bíróság előtti eljárása közhatalmi tevékenység

Az ügyész a bíróság előtti eljárásban közhatalmi tevékenységet folytat; közhatalmi szerv hatáskörében eljárva ügyészi szolgálati viszonya alapján gyakorolja az ügyészt megillető jogokat és tesz eleget az ügyészt terhelő kötelezettségeknek. Ezért a fellebbviteli főügyészség volt ügyésze az ügyészi jogviszonya megszűnését követően két évig nem járhat el védőként annál az ítélőtáblánál, amelynél az ügyészi feladatokat az a fellebbviteli főügyészség látja el, amelynek a tevékenységében a jogviszonya alapján az annak megszűnését megelőző öt évben részt vett – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a terhelt 2018 januárjában meghatalmazta az ügyvédi irodát a képviseletével, majd az ítélőtábla által nyilvános ülésen a terhelt védőjeként megjelent egy ügyvéd, csatolva az ügyvédi iroda által a helyettesítésre adott meghatalmazást. Az ítélőtábla az egyéni ügyvédet a büntetőeljárásból kizárta, mivel korábban a fellebbviteli főügyészség volt ügyésze volt. Az ügyvédi törvény értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonya megszűnését követő két évig nem láthat el jogi képviseletet, illetve büntetőeljárásban védelmet azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv vagy jogutódja által folytatott közhatalmi eljárásban, amelynek a tevékenységében, valamint az irányításával vagy felügyeletével közvetlenül összefüggő feladat…

Tagok védelme a létesítő okirat módosítása során
2019. november 29.

Tagok védelme a létesítő okirat módosítása során

A Ptk. helyes értelmezése szerint akkor is valamennyi tag egyhangú határozatára van szükség a létesítő okirat módosításához, ha a módosítás valamennyi tag jogait azonos módon hátrányosan érintené, vagy valamennyi tag helyzetét azonos módon hátrányosabbá tenné. Az "egyes tagok" kifejezés alatt egy, több, de akár valamennyi tag is értendő – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a felperes és egy másik tag részvételével működő alperes törzstőkéje 11 250 000 Ft. A tagokat a törzsbetéteik arányában illeti meg szavazati jog, a felperest 13%, a másik tagot 87%. A társasági szerződés értelmében az üzletrész kívülálló személyre történő átruházása esetén a tagot, a társaságot vagy a taggyűlés által kijelölt személyt a pénzszolgáltatás ellenében átruházni kívánt üzletrész megszerzésére ebben a sorrendben elővásárlási jog illeti meg. Az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásához a taggyűlés beleegyezése szükséges. A 2016. május 30-ra összehívott taggyűlésén a felperes nem vett részt, mivel meghatalmazottja a taggyűlés befejezését követően érkezett meg. A másik tag részvételével megtartott taggyűlésen a taggyűlés által hozott határozatok szerint a jövőben nem áll fenn az elővásárlási jog, az üzletrész kívülálló személyre történő átruházásához pedig nem szükséges…