Főmenü


Meddig mehet el a sajtó? Tudósítás a büntetőeljárásról
2018. november 30.

Meddig mehet el a sajtó? Tudósítás a büntetőeljárásról

Ami a tényállást illeti, a Nyomozó Ügyészség Gy. városbeli rendőrtiszt felperes őrizetbevételét, majd előzetes letartóztatását rendelte el rossz minőségű termék forgalomba hozatalának bűntette és más bűncselekmények alapos gyanúja miatt indult büntetőeljárásban 2014. március 15-én. Az alperes műsorszolgáltató 2014. március 18-ai hírműsorában kiemelten foglalkozott a hamis élelmiszerek forgalmazásával. A híranyag anyag alatt egyrészt folyamatosan látható volt szalagcímként a „gy.-i parancsnok került előzetesbe” felirat, valamint ez az információ a tudósításban is elhangzott. A felperest a Nemzeti Élelmiszerlánc-Bizottsági Hivatal (NÉBIH) 2014. augusztus 12-én 105 000 forint élelmiszerlánc-felügyeleti bírság és 56 731 forint eljárási költség megfizetésére kötelezte. A felperes keresetében 3 500 000 forint sérelemdíj megfizetésére kérte az alperest kötelezni, mivel álláspontja szerint ugyan valós volt annak közlése, hogy őt őrizetbe vették, a közlés módja azonban jogszabálysértő módon tette őt beazonosíthatóvá, olyan hamis látszatot keltve, hogy ő egy bűnszervezet tagjaként járt el. Meglátása szerint a közlés módjával sérült a becsület védelméhez, illetve a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi joga, ráadásul a közlés miatt őt és családját súlyos hátrányok érték. Az alperes azzal védekezett, hogy valós tényeket közöltek egy megindított büntetőeljárásról, így a kereset jogalapja teljességgel…

Egységes és elkülönült: jön a közigazgatási bíróság
2018. november 27.

Egységes és elkülönült: jön a közigazgatási bíróság

A Parlament előtt van az Igazságügyi Minisztérium által előkészített T/3353. számú törvényjavaslat, amely a korábbi rendes bíróságok mellett egy új, önálló bíróságot hív életre 2020. január 1-jétől, a közigazgatási bíróságokat. Ez az intézmény nem ismeretlen a magyar jogrendszerben, a közigazgatás joghatást kiváltó cselekvései feletti bírói ellenőrzés előzményei egészen a pénzügyi közigazgatási bíróságról szóló 1883. évi XLIII. törvénycikkig és az 1896-os Közigazgatási Bíróság felállításáig nyúlnak vissza. Az 1949-es megszűnést követően az ismételt megjelenést az Alaptörvény hetedik módosítása teremtette meg 2018. VI. 29-ével, amikor az Alaptörvény 25. cikk (1) bekezdésének újra szabályozásával, az Alaptörvénybe került, hogy az igazságszolgáltatási tevékenységet ellátó bíróságok a rendes és a közigazgatási bíróság. A szervezeti szétválasztást a közigazgatási bíráskodás sajátos belső logikájával indokolja a jogalkotó. A közigazgatási jogviták elbírálása speciális szakismeretet, bírói attitűdöt igényel. Ennek oka pedig a különböző eljárások tárgyává tett jogviszonyok gyökeresen eltérő sajátosságaiban keresendő. Míg a polgári perben egymással egyenrangú, mellérendelt felek vitáját dönti el a bíró, addig a közigazgatási perben a jogviszony egyik alanya szükségszerűen erőfölényes helyzetben van: az ügyfél áll az információs, szakmai és anyagi erőfölényben lévő hatósággal szemben. Ezért kell a közigazgatási…

Személyiségi jogi jogsértés keresetlevélben
2018. november 23.

Személyiségi jogi jogsértés keresetlevélben

Ami a tényállást illeti, az ügyvéd foglalkozású felperes és az alperes önkormányzat között több peres eljárás volt folyamatban, amelyben az önkormányzat mintegy 600 000 forint parkolási díj és pótdíj iránti igényt terjesztett elő. Az önkormányzat valamennyi perben pervesztes lett, ez azonban nem tartotta vissza attól, hogy egy újabb eljárásban ismételten fizetési meghagyás kibocsátása iránti kérelmet terjesztett elő a felperes ellen 115 415 forint és járulékai iránt, szintén parkolási díj és pótdíj megfizetése miatt. Mivel a felperes ellentmondással élt, az eljárás perré alakult. Az ügyben az önkormányzat előkészítő iratot terjesztett elő, amelyben azt írta, hogy az ügyvéd „notórius parkolási díjat nem fizető, mellyel az önkormányzatot közel 600 000 forint tőketartozással és hasonló mértékű járulékos költséggel károsította meg rosszhiszeműen, különös figyelemmel arra a tényre, hogy gyakorló jogászként, hivatásához méltatlan módon próbálja a jogellenes magatartásával a társadalmat demoralizálni.  A felperes szerint az önkormányzat a kijelentéseivel megsértette a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jogát, és 400 000 forint sérelemdíj megfizetését kérte. Az alperes szerint a kifogásolt közlések értékítéletnek, véleménynyilvánításnak minősülnek, amelyek nem előzmény nélküliek. Álláspontja szerint a kifogásolt kitételek a felperes magánéletét nem érintik, objektíve alkalmatlanok a felperes értékelésének negatív befolyásolására. Külön kiemelte, hogy a perbeli közléseket tartalmazó beadvány…

Újraszabályozzák a vezető tisztségviselőkkel szemben a kényszertörlési eljárás során alkalmazott eltiltás intézményét
2018. november 20.

Újraszabályozzák a vezető tisztségviselőkkel szemben a kényszertörlési eljárás során alkalmazott eltiltás intézményét

A Parlament előtt van az a törvénymódosítás (T/2936), ami új jogi kereteket ad a cégvezetőkkel szemben kényszertörlési eljárás során alkalmazott automatikus eltiltásnak. Az új szabályok megalkotására azért van szükség, mivel bírói kezdeményezések alapján az Alkotmánybíróság (AB) 16/2018. (X. 8.) AB határozatában megállapította, hogy a cégvezetők automatikus eltiltását szabályozó, a cégnyilvánosságról, bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) 9/C. §-a alaptörvény-ellenes, ezért azt 2018. december 31-ei hatállyal megsemmisítette. Az AB döntését részletesen bemutató írásunkban kiemeltük, hogy a hatályos szabályok szerint a vezető tisztségviselő eltiltásának két formája létezik jelenleg párhuzamosan: a büntetőjogban alkalmazott foglalkozástól eltiltás és a cégjogban alkalmazott eltiltás, amely a büntetőjog körén kívül eső meghatározott cselekményekre alkalmazható büntető jellegű, személy elleni szankció. Az Alkotmánybíróság által megsemmisített cégtörvényi rendelkezés az eltiltást a cég kényszertörléséhez és ahhoz kapcsolta, hogy a kényszertörlési eljárás során a céggel szemben követelés bejelentésére került sor (és a cégnek nincs fellelhető vagyona). A kényszertörlés miatti eltiltással érintett személyi kört azok a vezető tisztségviselők alkották, akik a kényszertörlési eljárás megindításának időpontjában, valamint az azt megelőző évben töltötték be ezt a tisztséget. Az eltiltás kizárta a…

Az előzetes letartóztatással okozott sérelmek orvoslása semmissé nyilvánított ítéleteknél
2018. november 16.

Az előzetes letartóztatással okozott sérelmek orvoslása semmissé nyilvánított ítéleteknél

Ami a tényállást illeti, a felperes a 2006. szeptember 20-án hajnalban a Budapest VIII. kerületében egy agresszív csoport tagjaként különféle tárgyakat dobott a kivezényelt rendőrökre, ami miatt a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) elrendelte előzetes letartóztatását, majd bűnösnek mondta ki társtettesként, csoportosan és felfegyverkezve elkövetett hivatalos személy elleni erőszak bűntettében. A felperes előzetes letartóztatását a másodfokú eljárás befejezéséig, legfeljebb a nem jogerős ítélettel kiszabott szabadságvesztés tartalmáig (2 év 6 hónap) fenntartotta. A Fővárosi Bíróság a felperes előzetes letartóztatását 2006. október 26-án megszüntette, majd megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, a szabadságvesztés-büntetést kettő évre enyhítette, annak végrehajtását négyévi próbaidőre felfüggesztette. 2011-ben a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló törvény (Semmisségi törvény) szerint a 2006. szeptember 18. és október 24. között, Magyarország területén, a tömegoszlatásokhoz kapcsolódóan elkövetett hivatalos személy elleni erőszak, rongálás, illetve garázdaság miatti elítélések, továbbá a bíróság hatáskörébe tartozó rendzavarás, garázdaság és veszélyes fenyegetés szabálysértése elkövetésének megállapításai semmisnek tekintendők, amennyiben az elítélés vagy a megállapítás alapját kizárólag rendőri jelentés, illetve rendőri tanúvallomás képezte [1. §]. A törvény hatására a PKKB semmissé nyilvánította a felperes bűnösségét kimondó és a felperessel szemben büntetést…

Pécsi joghallgató győzelme az 5. Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyen
2018. november 10.

Pécsi joghallgató győzelme az 5. Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyen

A Dr. Nagy László Alapítvány által szervezett érvelési versenyre a beugró feladat megoldását 20 nő és 20 férfi joghallgató nyújtotta be, legtöbben az ELTE és az SZTE jogi karáról. A jelentkezők közül 16-an jutottak be a november 7-8. Között megrendezett szóbeli versenyre, ahol első nap a nyolcad- és negyeddöntők kerültek megrendezésre, majd a második nap délután az elődöntők, utána pedig a bronzmeccs és a döntő. A versengés zárultával este tartott eredményhirdetésen dr. Siegler Konrád ügyvéd, az alapítvány egyik alapítója elmondta, hogy a tragikusan fiatalon elhunyt dr. Nagy László ügyvédnek emléket állító versenyen a joghallgatók szóbeli érvelési képessége kerül előtérbe, amihez a jogi felkészültség mellett számos egyéb képességre, így taktikai érzékre, bátorságra, magabiztosságra és szellemességre is szükség van. Dr. Gál Enikő az alapítvány elnöke kifejtette, hogy a szervezők végtelen szeretettel és tisztelettel ápolják dr. Nagy László ügyvéd emlékét. Az érvelési verseny, ötvözve a hagyományokat az újításokkal, a jövő jogászgenerációi felé közvetített értéket, egyben a hivatásukat kezdő versenyzők számára komoly kihívást és hasznos megmérettetést jelent. Prof. Dr. Menyhárd Attila, az ELTE jogi karának dékánja, a verseny fővédnöke beszédében kiemelte, hogy ügyvédként emberek…

A közös képviselő külön felhatalmazás nélkül is perelhet
2018. november 9.

A közös képviselő külön felhatalmazás nélkül is perelhet

Ami a tényállást illeti, az alperes tulajdonosa a felperes társasház külön helyrajzi szám alatt felvett 134 m² alapterületű lakásának és a lakás alatti pincében lévő két közös tulajdonú, de az alperes kizárólagos használatában lévő 8 és 12 m² tárolóhelyiségnek. A 2013. július 15-ei társasházi közgyűlésen az alperes tájékoztatta a lakókat, hogy a lakást orvosi rendelő céljából vásárolta meg, és ennek kialakítása érdekében átalakítási munkálatokat tervez, melyek a pincehelyiséget is érintették. A társasházközösség 2013. december 13-án írásban szavazott arról, hogy nem járul hozzá az alperes lakásának funkcióváltásához és a közös használatú, illetve kizárólagos használatú helyiségek, épületberendezések, tartószerkezetek, különös tekintettel a falak, födémek és közművek műszaki állapotának megváltoztatásához. A felperes 2013. december 18-án birtokvédelmi eljárást kezdeményezett az alperessel szemben, de mivel a jegyző hatáskörének hiányát állapította meg, a bírósághoz fordult.   A kereset A felperes annak megállapítását kérte, hogy az alperes a társasház közös tulajdonában álló, de az alperes kizárólagos használatában lévő pincehelyiségeknek a felette elhelyezkedő lakással való egybekapcsolásával - a födém több ponton történő átfúrásával - birtokháborítást követett el. Hivatkozott arra is, hogy az alperes a saját használatú pincehelyiségekben funkcióváltást hajtott…

Kártalanítás jár az ingatlan használati jogáért
2018. november 2.

Kártalanítás jár az ingatlan használati jogáért

Ami a tényállást illeti, a felperes társasház 1987-es alapító okirata szerint az alperes üzemelteti a társasházi közös tulajdonban lévő két darab transzformátorhelyiséget, ahol az alperes használatában lévő villamos-berendezéseket helyezték el. Az alapító okirat ingatlan-nyilvántartási bejegyzésére 1991. februárjában került sor.  A felperes 2013. felszólította az alperest, hogy március 1-jétől a perbeli helyiségek használatárért fizessen 21 600 forint/m2/év összegű kártalanítást. Az alperes csak 4500 forint/m2/év+áfa összegű használati díj fizetésére lett volna hajlandó a jövőre nézve. A felperes ezért bírósághoz fordult és keresetében emellett a 2008. március 1. és 2013. február 28. napja között lejárt 3 798 976 forint és ennek 2011. október 1. napjától a kifizetés napjáig járó késedelmi kamata megfizetésére is igényt tartott. Állítása szerint a perbeli helyiségeket nem tudja hasznosítani, és elesik attól a piaci bérleti díjtól, amely a bérbeadás útján való hasznosításból megilletné.  Az alperes érvelése szerint a kártalanítás károsodásért járó ellenérték, amely egyszeri fizetési kötelezettséget jelentő kötelmi igény s a károsodás időpontjában nyomban esedékes, ezért a felperes kártalanítás iránti igénye elévült.    Az első- és másodfokú eljárás  Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Indokolása szerint a (a villamosenergiáról…

Nem jár kártérítés, ha valaki az állam jogalkotási mulasztásai miatt nem tudja személyiségi jogi igényeit érvényesíteni
2018. október 26.

Nem jár kártérítés, ha valaki az állam jogalkotási mulasztásai miatt nem tudja személyiségi jogi igényeit érvényesíteni

Ami a tényállást illeti, a felperes úgy ítélte meg, hogy az egészségügyi törvényben és az egészségügyi intézményekre vonatkozó, a személyes adatok kezelésére és védelmére vonatkozó jogszabályokat az egészségügyi intézmények nem tartják be. Ennek egyik indoka álláspontja szerint az volt, hogy az alperes magyar állam által alkotott jogi szabályozás nem megfelelő. A felperes az egészséghez fűződő joga sérelmének megállapítását, valamint 200 000 forint nem vagyoni kártérítést kérte. Érvelése szerint az alperes, mint jogalkotó nem megfelelő jogi szabályozást hozott létre és ezért nincs megfelelő jogkövetkezménye annak, ha az egészségügyi intézmények, az egészségügyi szolgáltatók megsértik az egészséghez, emberi méltósághoz való jogát, megsértik a tájékoztatási kötelezettségüket, téves diagnózist állítanak fel vagy hiányosan, nem megfelelő módon vezetik a dokumentációkat, a betegeket indokolatlanul várakoztatják, megsértik az egészségügyi dokumentáció megismeréséhez való jogot, nem őrzik megfelelően az egészségügyi dokumentációt. Sérelmezte, hogy ilyen jogsértések esetén a magyar jogszabályok nem tartalmaznak érdemi szankciókat. Abból pedig, hogy ezen jogok megsértését sérelmére több esetben megállapították a bíróságok, de kártérítésre nem kötelezték az intézményeket, arra a következtetésre jutott, hogy nem biztosítja a számára az alperes jogalkotása a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az alperes…

Pont került a rendőrfotó ügy végére
2018. október 19.

Pont került a rendőrfotó ügy végére

Ami a tényállást illeti, a rendőrszakszervezetek 2011-es demonstráció idején egyenruhás szolgálatot teljesítő hivatásos rendőr felperesekről az alperes fotóriportere a helyszínen fényképfelvételeket készített, amelyhez a felperesek hozzájárulását nem kérte. Az alperes internetes hírportálján az esetről megjelent cikkhez tartozó képgalériában a felpereseket egyedileg felismerhető módon jelenítették meg a fényképfelvételek. A felperesek szerint az alperes azzal, hogy egyedileg felismerhető képmásukat a hozzájárulásuk nélkül közzétette, megsértette a képmás védelméhez fűződő személyiségi jogukat. Az alperes védekezése szerin az eseményen nem voltak megkülönböztethetők a demonstrálók és a rendfenntartók, és a felperesek a nyilvános közszereplésre tekintettel a képmás védelméhez fűződő jogaik sérelmére nem hivatkozhatnak.   Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság szerint az alperes megsértette a felperesek képmás védelméhez fűződő személyiségi jogát. Kiemelte, hogy amennyiben a rendőr utasításra, parancsra végzi nyilvános helyen a tevékenységét, az nem minősül közszereplésnek, ezért a róla készült képmás közzétételéhez szükséges az egyedi hozzájárulása, ennek hiányában a képmását technikai eszközökkel felismerhetetlenné kell tenni. Ennek elmaradása sérti a felperesek a képmáshoz fűződő személyiségi jogát. A másodfokú bíróság helybenhagyta az elsőfokú ítéletet, amivel a Kúria is egyetértett, de az Alkotmánybíróság alaptörvény-ellenesnek találta a…