Főmenü

2019. október 4.

A képviselők és polgármesterek összeférhetetlensége

Bár még javában zajlik az önkormányzati választási kampány, érdemes kitekinteni az önkormányzati képviselőket és polgármestereket érintő összeférhetetlenségi szabályokra, hiszen a választásokat követően már csak szűkös időkeret van az összeférhetetlenség megszüntetésére, a nem kellő odafigyelés pedig akár a küzdelmesen megszerzett mandátum elvesztésével járhat. Az összeférhetetlenségi szabályok a közbizalom megőrzésének egyik legfontosabb eszközei, de kiemelkedő szerepük van a hatalom megosztásának, az államhatalmi ágak elválasztásának biztosításában is. Kizárja az eltérő, vagy egymással hierarchikus, felügyeleti, ellenőrzési viszonyban álló hatalmi pozíciók egy kézben történő egyesülését, az elfogultságot és a személyi érdekeltség visszaélésszerű érvényesülését. [Lásd: Kommentár a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvényhez - Fábián Adrián] Általánosságban az összeférhetetlenségi rendelkezés meghatározott tisztséget viselőket, bizonyos munkakörök betöltőit, vagy foglalkozást gyakorlókat kizárhat a valamely funkcióra választhatók vagy kinevezhetők köréből. Másik oldalról vannak olyan összeférhetetlenségi előírások is, melyek alapján bizonyos tisztséget, munkakört betöltők vagy foglalkozást űzők valamely tisztségre, munkakörbe választásuk, kinevezésük esetén csak akkor maradhatnak új pozíciójukban, ha az összeférhetetlennek minősülő korábbi tisztségükről, munkakörükről, foglalkozásukról lemondanak, vagy azt szüneteltetik. A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban: Mötv.) szerint (határozatlan összeférhetetlenségi ok), hogy a…

2019. október 2.

A közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség esetén

A bíróság a közigazgatási határozatot - jogszabály eltérő rendelkezése hiányában - a meghozatalkor hatályos jogszabályok és fennálló tények alapján vizsgálja felül – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a felperes főállású egyéni vállalkozóként folytatott jogi ügyvédi tevékenységét - tagsági viszonya érintetlenül hagyása mellett - 2016. június 30. napjától, határozatlan időre szüneteltette. 2016. december 30-án benyújtott kérelme alapján, kérelmének megfelelően egyéni vállalkozói adószáma 2016. június 30. napi időponttal megszüntetésre került. A felperes 2016. október 14-én álláskeresőként történő nyilvántartásba vétel iránti kérelmet nyújtott be, amint mind az első, mind a másodfokú hatóság elutasított. Döntésükben arra hivatkoztak, hogy az ügyvéd egyéni vállalkozónak, az ügyvédi tevékenység szüneteltetése pedig keresőtevékenységnek minősül, ezért a felperes álláskeresőként való nyilvántartásba vételéhez az ügyvédi tevékenységét meg kell szüntetnie. A felperes álláspontja szerint megfelelt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló törvény feltételeinek ezért az álláskeresőkénti nyilvántartásba vételének nem volt akadálya. Keresetében azt kérte a bíróágtól, hogy vegyék álláskeresőként nyilvántartásba, és kötelezzék az alperest a közigazgatási jogkörben okozott kár megfizetésére. Úgy ítélte meg, 2016. július 1-től az adószáma NAV általi törlésének napjától sem egyéni vállalkozónak, sem…

2019. október 1.

A digitalizáció és az informatika szerepe joghallgatói válaszok tükrében

Ipar 4.0, legal tech, robotügyvéd, mesterséges intelligencia... ...csak néhány azon kifejezések, technológiai nóvumok közül, amelyek napjainkban egyre nagyobb hangsúlyt kapnak, illetve a jövőt tekintve felértékelődő szerepük egyaránt átalakítja a jogi szektor világát. Alapvetően a jogrendszer nehezen alkalmazkodik a különféle társadalmi-gazdasági változásokhoz, mint például a digitalizációhoz vagy a robotizációhoz.[1] Ennek ellenére az informatika, a technológia, valamint a jog között egyre szorosabbá válik a kapcsolat. Az innováció hatásai a gyakorlati alkalmazás mellett abban a tekintetben is megnyilvánulnak, hogy számos cikk, tanulmány jelenik meg az adott technológiai újdonságokkal összefüggésben, predesztinálva, hogy milyen kihívások várnak a jelen, illetve a jövő jogásztársadalmára. Miért is van ennek jelentősége? A jogi piac is változik, számos átalakító tényező hat közre a folyamatban. A jövőt illetően a megfelelő alkalmazkodás kiemelt jelentőséggel fog bírni. Ezen túlmenően már napjainkban is egyre nagyobb a gyakorlati relevanciája, hiszen a jogi tanácsadás sem tartozik kizárólagosan az ügyvédek monopóliumába, az automatizáció, jogi folyamatok kiszervezése révén pedig szintén új piaci szereplők jelennek meg.[2] A The Economist 2014-es kutatása előrevetíti, hogy milyen nagymértékű változás várható a jövő generációi számára a munkaerőpiacon, amely szerint „...a következő 20…

2019. szeptember 27.

Jogszerű volt a kormányzati „kampány” a főpolgármester mellett

A Kúria Kvk.V.38.047/2019/5. számon a választási eljárás során fontos és nagy port kavaró döntést hozott a Kormány és a miniszter választási kampányban betöltött szerepéről. A döntés előzménye, hogy a Miniszterelnökséget vezető miniszter és Magyarország Kormánya a 2019. szeptember 12-ei kormányinfón kijelentette, hogy a budapesti főpolgármester azért lehetett eredményes, mert együttműködött a Kormánnyal, főpolgármesternek alkalmas, míg a másik jelölt arra alkalmatlan. A helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek 2019. évi választásán nyilvántartásba vett egyik jelölő szervezet (a továbbiakban: kérelmező) 2019. szeptember 14-én a Fővárosi Választási Bizottsághoz (FVB) kifogást terjesztett elő, mert álláspontja szerint a miniszter és a Kormány ezzel megsértette a választási eljárási törvényben (a továbbiakban: Ve.) rögzített, a választás tisztaságának megóvása, a jelöltek közötti esélyegyenlőség, valamint a jóhiszemű és rendeltetésszerű joggyakorlás alapelveket. A kérelmező úgy ítélte meg, hogy a kormányinfó a közhatalmat gyakorló Kormány álláspontjának ismertetésére szolgál, amely eseményen a miniszter egyik főpolgármesterjelöltet negatív, míg a másikat pozitív színben bemutató nyilatkozata oly módon került megjelenítésre, hogy az nem volt elkülöníthető a kormány álláspontjának ismertetésétől, és arra a miniszter nem is törekedett. Ezért nyilatkozata nem magánvélemény, hanem a Kormány álláspontja, aminek következtében…

2019. szeptember 25.

A kártérítés mérséklése a munkajogban

A munka törvénykönyve szerinti kártérítés mérséklése jogintézmény alkalmazásának célja nem a ténylegesen kárt okozó és kártérítési felelősséggel tartozó munkavállaló mentesítése, hanem az, hogy a kisebb felelősséggel kirívóan nagy összegű kár okozása esetén a munkavállalót ne terhelje a kár teljes összege – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a felperes az alperesnél dolgozott villamosvezetőként, egyik este a forgalomirányító jelzőlámpa tilos jelzése ellenére nem állt meg és emiatt összeütközött a kereszteződésben neki jobb kéz felől szabályosan közlekedő autóval. Mind a villamosban, mind az autóban anyagi kár keletkezett, valamint egy személy 8 napon belül gyógyuló sérülést szenvedett. Az alperest ezzel 523 240 forint kár érte. A felepres távolléti díja 152 617 forint volt, az alperesnél érvényben lévő kollektív szerződés gondatlan károkozás esetén a kártérítés mértékét legfeljebb 4 havi távolléti díjnak megfelelő összegben határozta meg, szándékos vagy súlyos gondatlanság esetén a pedig a teljes kár összege. Az alperes az okozott kár megtérítésére irányuló eljárást indított a felperessel szemben, aki a felelősségét elismerte, csupán arra hivatkozott, hogy a lámparendszer kiszámíthatatlanul működik, ezért gyakran az utolsó pillanatban intenzíven fékezve kell megállni. Az alperes…

2019. szeptember 20.

A törvényesség őre: a szavazatszámláló bizottság

A szavazatszámláló bizottságok a választási bizottságok egyik legfontosabb típusai. Feladatuk közé tartozik ugyanis a választás tisztaságának, törvényességének ellenőrzése, és maga a szavazás végeredményének megállapítása is. A szavazatszámláló bizottság tagjai A szavazatszámláló bizottság választott és delegált tagokból áll, mivel a munkájában egyaránt fontos érték a professzionalizmus, a pártatlanság és a társadalmi ellenőrzés. A bizottság három tagját és szükséges számban póttagokat a települési önkormányzat képviselő-testülete a választás kitűzését követően, legkésőbb a szavazás napja előtti huszadik napon választja meg; személyükre a helyi választási iroda vezetője tesz indítványt. A szavazatszámláló bizottság tagjait és a póttagokat települési szinten kell megválasztani. Azokon a településeken, amelyek egyetlen szavazókörből állnak, nem kell szavazatszámláló bizottságot választani, e településeken a helyi választási bizottság a szavazás napján ellátja a szavazatszámláló bizottsági feladatokat is. A szavazatszámláló bizottságot a helyi választási iroda vezetője - legkésőbb a szavazást megelőző harmadik napon - a póttagok közül a szükséges számban további tagokkal egészíti ki, ha az átjelentkező választópolgárok vagy a mozgóurnát igénylő választópolgárok száma azt indokolja. A szavazatszámláló bizottságba azok a jelölő szervezetek, valamint a független jelöltek, amelyek a választáson bármely másik választási bizottságba tagot…

2019. szeptember 18.

A felülvizsgálat engedélyezése iránti kérelmet a felülvizsgálati kérelemhez csatolni kell

Ami a tényállást illeti, az elsőfokú bíróság elutasította az adós egyezségi megállapodás jóváhagyása iránti kérelmét és a csődeljárást megszüntette, mivel meglátása szerint az adós által benyújtott egyezségi megállapodás nem tartalmazta az adósságrendezési és újjászervezési programot, ezáltal az egyezség kötelező tartalmi elemeinek hiányában jogszabályba ütközik Az ítélőtábla eljárása Az elsőfokú határozatot az ítélőtábla helybenhagyta. Döntésében kifejtette, az elsőfokú bíróság a csődegyezség körében vizsgálandó körülményeket helytállóan tárta fel és helyes az abból levont jogi következtetése is, mivel a reorganizációs terv valójában az adós fizetőképességét és működését helyreállító, a gazdálkodószervezetet újjászervező programot nem tartalmazta, így az egyezség nem tartalmazza a jogszabályban előírt valamennyi kelléket. A felülvizsgálati kérelem tartalma Az adós a végzés hatályon kívül helyezését és a csődegyezségi megállapodás jóváhagyását kérte, de a kérelméhez nem csatolt a felülvizsgálati eljárás engedélyezése iránti kérelmet, és az engedélyezés feltételeit alátámasztó indokokra a felülvizsgálati kérelmében sem hivatkozott. A Kúria megállapításai A csődtörvény szerint [6. § (3) bekezdés] a csőd-, illetve felszámolási ügyekben azokra az eljárási kérdésekre, amelyeket a csődtörvény eltérően nem szabályoz, a polgári perrendtartás szabályait a nemperes eljárás sajátosságaiból eredő eltérésekkel kell alkalmazni. A…

2019. szeptember 13.

Egyszerűsített ítélet a közigazgatási perrendtartásban

Ami a tényállást illeti, a kábeltévé, internet, vezetékes és mobil rádiótelefon szolgáltatást nyújtó felperes az előfizetői egy részével határozott idejű szolgáltatási szerződéseket kötött kedvezményes tarifával, és azzal a kikötéssel, hogy amennyiben a szerződést az előfizető a határozott időtartam lejárta előtt felmondja, vagy szerződésszegésével okot ad a felperesi felmondásra, úgy az igénybe vett kedvezményeket vissza kell fizetnie. A felperes és az előfizető a szerződést annak lejárta előtt közös megegyezéssel megszüntették, majd új szerződést kötöttek más tartalommal, de szintén határozott időre. Az új szerződésben többek között rögzítették, ha azt az előfizető felmondja, vagy szerződésszegésével okot ad a felperesi felmondásra, akkor nemcsak az új szerződésből, hanem a már megszűnt szerződésből fakadóan igénybe vett kedvezményeket is követelheti tőle a felperes. Ezt a kikötést az elsőfokú hírközlési hatóság az elektronikus hírközlésről szóló törvény szabályaiba ütközőnek tekintette, mert véleménye szerint a kedvezmények visszakövetelése csak az új szerződésre vonatkozhat, a régire nem. Mindezek miatt 20 000 000 forint bírsággal sújtotta a felperest, valamint kötelezte a vonatkozó Általános Szerződési Feltételek módosítására. A felperes fellebbezése folytán eljárt alperes az ügy érdemében egyetértett az elsőfokú határozatban írtakkal, és megállapította, hogy…

2019. szeptember 10.

Az érzékeny pont: szavazás mozgóurnával

A mozgóurnás szavazás a választási eljárás egyik legérzékenyebb pontja. Ennek során ugyanis a szavazóurna és a szavazólapok kikerülnek a szavazatszámláló bizottság egészének felügyelete alól, és csupán annak két tagja viszi ki azokat a választópolgárokhoz. Ezen a két tagon múlik a szavazás tisztaságának biztosítása. A Velencei Bizottság ezzel kapcsolatban annyit rögzít, hogy a mozgóurnás szavazást csak olyan szigorú feltételekkel lehet megengedni, melyek kizárják a csalás minden lehetőségét. A hatályos szabályok szerint a mozgóurna iránti kérelmet a szavazóköri névjegyzékben szereplő, mozgásában egészségi állapota vagy fogyatékossága, illetve fogvatartása miatt gátolt választópolgár nyújthatja be. Egyéb indokok (például munkavégzési kötelezettség teljesítése) alapján nincs lehetőség mozgóurna igénylésére. Mozgóurna a lakóhely vagy 2019. június 26-ot megelőzően létesített tartózkodási hely szerinti szavazókörben lévő címre kérhető. Mindez jelenti azt is, hogy ha adott esetben a szavazókörén kívül eső kórházba kerül a választópolgár, akkor először át kellene jelentkeznie, amire önkormányzati választás esetén korlátozott lehetőségek vannak. A kérelem benyújtása és tartalma A mozgóurna iránti kérelmet az alábbi módon és időpontig lehet igényelni: ONLINE a helyi választási irodához a) ügyfélkapus azonosítás nélkül: a szavazást megelőző 4. napon (szerdán) 16.00 óráig, b) ügyfélkapus azonosítással:…

2019. szeptember 6.

Közjogi jellegű és polgári jogi jogkövetkezmények a támogatási szerződéseknél

Ami a tényállást illeti, a felek támogatási szerződést kötöttek LED-es fényterápiás fekvőkabin és szolárium kifejlesztésére. Az alperes helyszíni ellenőrzést követően az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználása szabályainak megsértését állapította meg. A Miniszterelnökség Jogi Ügyekért Felelős Helyettes Államtitkárság mint központi koordinációs szerv a szabálytalanságot megállapító döntést helybenhagyta, majd az alperes a Miniszterelnökség jogorvoslati döntésére hivatkozással elállt a támogatási szerződéstől. A felperes a 124 619 358 forint visszafizetési kötelezettségének nem tett eleget. A felperes érvénytelennek találta az alperes elállását a támogatási szerződésektől. Kereseti kérelme az elállás jogszerűtlenségének a megállapítására és a támogatás visszafizetésének kötelezettségének megszüntetésére irányult. Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Álláspontja szerint az elállás érvényességének, érvénytelenségének a megítélésekor nincs mód az elállás alapjául szolgáló határozat felülbírálatára, a polgári bíróságnak nincs hatásköre a szabálytalansági eljárás kapcsán további vizsgálatra. A perben irányadó a szabálytalansági eljárás során megállapításra kerültek, hogy a pályázó felperes a hiánypótlási felhívásoknak nem tett eleget, el nem számolható berendezést kívánt elszámolhatóvá tenni, a fejlesztés megvalósulása nem tűnt biztosítottnak, a projekt költsége nem volt alátámasztott, így mindezekre figyelemmel az alperes…

« Előző 1 … 30 31 32 33 34 … 42 Következő »