Főmenü


Az ügyvédek véleménynyilvánítási joga
2018. augusztus 17.

Az ügyvédek véleménynyilvánítási joga

Az ügyvéddel szembeni elvárás hivatásának gyakorlásakor, hogy más hatóságok tagjainak adja meg a kellő megbecsülést és tiszteletet, amelyet saját hivatásával szemben is elvár. Az ügyvédi tevékenység ellátása során ezért az ügyvédnek a véleménynyilvánítási joga korlátozott, e korlátozás a szakma sajátosságaiból eredően az erkölcsök, mások jó hírneve vagy jogai védelmének fenntartása érdekében szükséges és indokolt – a Kúria eseti döntése.   Ami a tényállást illeti, a felperes jogi képviselőként járt el az egyik családvédelmi hivatal előtti eljárásban, ahol is a hatóságnak átadott egy általa a védelembe vételről írt cikket. Ennek stílusa miatt fordult az intézmény a Budapesti Ügyvédi Kamarához. Sérelmezték, hogy a cikk egyes jogszabályhelyek idézésén túl jórészt a családgondozókra és a gyámhivatalokra vonatkozó, sértő, becsmérlő kijelentéseket tartalmaz, azt a látszatot keltve, hogy a családgondozók szakmailag alkalmatlanok, agresszívek, nem akarják a munkájukat elvégezni. Elhárítják a felelősséget, a szülők kommunikációs problémáját jelölik meg a gyermekkel való problémák okaként, ráadásul nőként elfogultan viselkednek az ügyekben.   A kamarai eljárás Az elsőfokú kamarai hatóság fegyelmi intézkedésként figyelmeztetést alkalmazott a felperessel szemben. A kamara szerint elfogadhatatlan, hogy a felperes a családvédelmi központhoz benyújtott írásában a…

A haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztése
2018. augusztus 3.

A haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztése

A haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztésére csak akkor van lehetőség, ha a haszonélvező a megfelelő mértékű biztosíték adása elől elzárkózott, és csak addig, amíg a haszonélvező nem ad biztosítékot – a Kúria eseti döntése. Ami a tényállást illeti, a felperes édesapjának a testvére írásbeli végrendeletében vagyonát (többek közt egy ingatlant) a felperes édesapjára hagyta az alperes haszonélvezeti jogával terhelten. A felperes édesapja pert indított az alperessel szemben, amelyben azt kérte, hogy a bíróság az alperes haszonélvezeti jogának a gyakorlását függessze fel. A per megindítását követően a perbeli ingatlant a felperesnek ajándékozta, aki a jogelődje által indított perbe, mint jogutód felperesként belépett. Keresetében arra hivatkozott, hogy az alperes az élettársával együtt tudatosan rongálta a perbeli ingatlant, amely rossz állapotban van, azonnali felújítást igényel, mert a haszonélvező az elmúlt tizenöt év alatt semmiféle karbantartási, állagmegóvási munkát nem végzett el. Az alperes szerint az ingatlannal kapcsolatban a szükséges karbantartási és állagmegóvási munkákat elvégezte, az épület tetőterében bekövetkezett meghibásodások kijavítását megtette.   Az első- és másodfokú eljárás Az elsőfokú bíróság elutasította a keresetet. Meglátása szerint csak súlyos esetben van lehetőség a haszonélvezeti jog gyakorlásának felfüggesztésére, és…

Ha a közlés véleménynek minősül, nem valósul meg a jóhírnév megsértése
2018. július 27.

Ha a közlés véleménynek minősül, nem valósul meg a jóhírnév megsértése

Ami a tényállást illeti, az alperes elektronikus levelet tett közzé, melyben a következőt írta a felperesről: "elnökének botrányaitól volt hangos eddig a sajtó". A felperes egyesületi elnök úgy ítélte meg, az alperes ezzel megsértette a jóhírnevét. Álláspontja szerint mindez valótlan tényállítás, mert semmilyen botránynak nem volt részese sem magánszemélyként, sem pedig egyesületi elnökként. Az állítás kifejezésmódját is sértőnek, lealacsonyítónak nevezte. Kifogásolta, hogy az állítólagos botrányokat nem nevezte meg, így az alperes célja egyedül a hatáskeltés és a felperes lejáratása volt. Mivel meglátása szerint az alperesi közlés objektíve valótlan tényállítás, ezért alkalmas volt a felperes társadalmi és szakmai megítélésének negatív irányú befolyásolására. Az alperes azzal védekezett, hogy a kifogásolt közlés nem tényállítás, hanem a véleményének kifejezése volt. Álláspontja szerint nem alap nélküli véleményt formált és a közéleti vita keretében fejtette ki saját álláspontját.   Az első- és másodfokú eljárás  Az elsőfokú bíróság úgy ítélte meg, hogy az alperes által írtak nem értékelhetőek tényállításként, csupán a nyilatkozat alapjául szolgáló újságcikkekből a felperessel kapcsolatban levont következtetésnek, így véleménynyilvánításnak minősül, amely a hivatkozott cikkek tartalmára figyelemmel okszerű és helytálló volt. Mivel nem tényállításról és…

AB: az E) cikk alapján igen, a Q) alapján nem hirdethető ki a szabadalmi megállapodás
2018. július 16.

AB: az E) cikk alapján igen, a Q) alapján nem hirdethető ki a szabadalmi megállapodás

Az Alkotmánybíróság az Alaptörvény értelmezése körében megállapította, hogy az olyan nemzetközi szerződés, amely magánjogi jogviták egy csoportjának elbírálására vonatkozó joghatóságot az Európai Unió alapító szerződéseiben nem szereplő nemzetközi intézményre ruház át, és ezáltal ezen jogviták elbírálását, illetve azoknak alkotmányos felülvizsgálatát a magyar állami joghatóság alól teljes mértékben kivonja, az Alaptörvény hatályos rendelkezései alapján nem hirdethető ki. A döntéshez párhuzamos indokolást csatolt Pokol Béla és különvéleményt Dienes-Oehm Egon és Stumpf István.

2018. március 5.

Nyolc és fél évet kapott csecsemőgyilkos anya

Nyolc év hat hónap börtönre ítéltek első fokon egy nőt, aki Érden 2015 végén megölte újszülöttjét, majd a holttestet több mint egy évig rejtegette – közölte a Budapest Környéki Törvényszék.

2015. február 6.

Megkülönböztető jelzés felszerelése

A 2/2015. (II. 3.) BM rendelet a megkülönböztető és figyelmeztető jelzést adó készülékek felszerelésének és használatának szabályairól szóló 12/2007. (III. 13.) IRM rendeletet, és a vízi közlekedés rendőrhatósági igazgatásáról szóló 13/1996. (VI. 28.) BM rendeletet módosítja.

2014. szeptember 16.

Jogászgyűlés Balatonalmádiban

Balatonalmádiban rendezik meg az idei, immár a 12. Magyar Jogászgyűlést szeptember 18. és szeptember 20. között, melyen mások mellett a hazai jogászvilág vezető személyiségei is részt vesznek.

2014. augusztus 19.

Áfa-kérdések: ingatlanhasznosítás

Az ingatlanhasznosítás körében „az általános szabályok szerinti adózást” a megelőző adóév végéig lehet választani. Visszamenőleges hatályú választást a törvény nem ismer – a Kúria eseti döntése.

2014. január 27.

Szabályozzák a sérelemdíjat a felelősségbiztosításokban

A biztosításközvetítők, valamint az ingatlan-értékelők felelősségbiztosítását, továbbá az utazási szerződéseket szabályozó kormányrendeleteket egészíti ki a sérelemdíj szabályaival az a rendelettervezet, amely a kormány honlapján jelent meg.