Az érintett természetes személy teljes nevét tartalmazó, saját használatú e-mail címe személyes adatnak minősül. A személyes adat jogellenes kezelése önmagában, egyéb tényállási elem hiányában azonban nem valósítja meg automatikusan a személyes adatok védelméhez fűződő személyiségi jog megsértését – a Kúria eseti döntése.
A bíróság a vádiratban – az egyezség tartalmával egyezően – indítványozott büntetés nemétől és mértékétől nem térhet el, ebből azonban nem következik az, hogy a vádiratban írt törvénysértő büntetést ki kell szabnia. Ha az egyezség a Be.-ben foglalt szigorú feltételrendszernek nem felel meg, annak jóváhagyását a bíróság köteles megtagadni, ennek elmaradása pedig a határozat hatályon kívül helyezését és megismételt eljárást von maga után – a Kúria eseti döntése.
A per tárgyaláson kívül történő elbírálása esetén a bíróság köteles a védiratot a felperessel közölni és a további beadványok benyújtására tizenöt napnál nem rövidebb határidőt biztosítani – a Kúria eseti döntése.
A nyugdíjkorhatár elérése csak abban az esetben jelentheti a jövedelempótló járadékfizetési kötelezettség végső időpontját, ha már előre teljes bizonyossággal lehet számolni azzal, hogy az a jövedelemszerző tevékenység megszűnését eredményezi – a Kúria eseti döntése.
A képmás felhasználásához a hozzájárulás szükségességének vizsgálata során nem annak van jelentősége, hogy a közszereplőről a fénykép közszereplés alkalmával készült-e. Helyette azt kell vizsgálni, hogy a cikk tárgyát képező témával összefüggésben álló fénykép került-e közzétételre, és a közzététel módja valamilyen alapjog sérelmét (különösen az emberi méltóság vagy a magánélethez való jog megsértését) okozza-e – a Kúria eseti döntése.
Erőteljes, túlzó szélsőséges vélemény kifejtése esetén a jogi személy jóhírneve megsértésének megítélésénél a kifogásolt közlés tényleges tartalmát nem önmagában, a szövegkörnyezetből kiragadva, hanem a nyilatkozat többi részével együtt vizsgálva, a közlés lényegi mondanivalóját szem előtt tartva és az átlagolvasó értelmezését is figyelembe véve szükséges meghatározni. A vélemény tartalma és annak helyes vagy helytelen volta a jóhírnév védelméhez fűződő személyiségi jog megsértése iránti igényt nem alapozza meg – a Kúria eseti döntése.
A gyülekezési törvény a nemzetiszocialista vagy kommunista diktatúra által elkövetett embertelen bűnök tényét tagadó, kétségbe vonó, azokat jelentéktelen színben feltüntető vagy azokat igazolni törekvő (tiltott célú) gyűlést kivonja az Alaptörvényben biztosított alapjog védelmi köréből. A gyülekezési hatóságnak azt kell vizsgálnia, hogy a gyülekezési törvényben írt megtiltási feltételek fennállnak-e – a Kúria eseti döntése.
A fizetésképtelenségi eljárásban a csődjogi értelemben vett esedékesség fogalma eltér a polgári jogi fogalomtól, ezért az adós fizetésképtelenségét a szerződésen alapuló lejárt tartozás ténye önmagában nem alapozza meg – a Kúria eseti döntése.
A jegyző birtokvédelmi eljárásának elmulasztása esetén nem alkalmazhatók a Kp. mulasztási perre vonatkozó rendelkezései, az eljárás lefolytatása nem tartozik a közigazgatási hatóság hatáskörébe – a Kúria eseti döntése.
2022. január 1-je és december 31-e között összesen 1446 új jogszabály (törvény, kormány-, miniszteri vagy egyéb rendelet) jelent meg, 2023. első napján 1917 norma lépett hatályba, módosult, vagy helyezték hatályon kívül.
