Főmenü

A társasház, a Házirend és a kutyák

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2018. szeptember 28.
Címkék: , , , , , ,
Rovat: ,

A társasházközösség a SzMSz-ben a külön tulajdonú lakások használatát is szabályozhatja, ennek során a jogszabályokban előírtaknál szigorúbb feltételeket is előírhat. A külön tulajdonú lakás használata ugyanakkor a tulajdonosi autonómiából fakad, ezért nincs lehetőség arra, hogy az SzMSz valamely tevékenység gyakorlásához a tulajdonostársak előzetes engedélyét írja elő – a Kúria eseti döntése.

Ki felel a rossz harmonizációért?

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2018. szeptember 14.
Címkék: , , , , , ,
Rovat: ,

A magánélethez való jog sérelmét jelenti, ha az uniós jog nem megfelelő átültetéséből fakadóan a magyar jogszabály alapján elvonják a magyar munkavállaló rendes fizetett szabadságát, ezáltal csökkentik a rekreációra, a családi kapcsolatokra fordítható idejét. A jogsértés miatt azonban a magyar állam közvetlen kártérítési felelőssége erre vonatkozó nemzeti jogszabály hiányában nem állapítható meg – a Kúria eseti döntése.

A semmisség vizsgálata kölcsön megfizetése iránti perben

Szerző: Mátyás Ferenc
Dátum: 2018. augusztus 31.
Címkék: , , , , , , ,
Rovat: ,

A bíróság hivatalból bizonyítást kölcsön megfizetése iránti perben nem folytathat le, így hivatalból csak a rendelkezésre álló bizonyítási anyag alapján egyértelműen megállapítható semmisséget észlelheti – a Kúria eseti döntése.

A vezető tisztségviselő felelősségének megállapítására irányuló kereset benyújtásának határideje

A vezető tisztségviselő felelősségének megállapítására irányuló kereset a felszámolási eljárás jogerős befejezéséig terjeszthető elő – a Kúria eseti döntése.

Az ügyvédek véleménynyilvánítási joga

Az ügyvéddel szembeni elvárás hivatásának gyakorlásakor, hogy más hatóságok tagjainak adja meg a kellő megbecsülést és tiszteletet, amelyet saját hivatásával szemben is elvár. Az ügyvédi tevékenység ellátása során ezért az ügyvédnek a véleménynyilvánítási joga korlátozott, e korlátozás a szakma sajátosságaiból eredően az erkölcsök, mások jó hírneve vagy jogai védelmének fenntartása érdekében szükséges és indokolt.

Ha a közlés véleménynek minősül, nem valósul meg a jóhírnév megsértése

Ha a kifogásolt közlés belül marad a szabad véleménynyilvánításhoz való jog tágabban értelmezett keretein, és a szövegkörnyezetből kitűnően valóban véleményről van szó - amely ugyanakkor kifejezésmódjában indokolatlanul nem bántó, sértő vagy megalázó -, nincs helye jóhírnévhez való jog megsértése megállapításának - a Kúria eseti döntése.