Szabályozzák a sérelemdíjat a felelősségbiztosításokban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A biztosításközvetítők, valamint az ingatlan-értékelők felelősségbiztosítását, továbbá az utazási szerződéseket szabályozó kormányrendeleteket egészíti ki a sérelemdíj szabályaival az a rendelettervezet, amely a kormány honlapján jelent meg.


Az új Polgári törvénykönyv (Ptk.) megszünteti a nem vagyoni kártérítést, amely bármilyen kárhoz társulhat. Március 15-étől – amikor hatályba lép az új Ptk. – csak a személyiségi jogában megsértettnek jár nem vagyoni kártérítés, amelynek a neve sérelemdíj lesz.

A független biztosításközvetítők és -szaktanácsadók szakmai felelősségbiztosításának a jövőben ki kell terjednie az olyan személyiségi jogsérelmekre, amelyek alapján sérelemdíjat kell fizetniük. Ugyanez vonatkozik az ingatlanértékelők szakmai felelősségbiztosítására is.

Az utazásszervezőnek jelenleg – ha nem az utas érdekkörében felmerült okból áll el a szerződéstől – vagyoni és nem vagyoni kárt kell fizetnie. A jövőben a nem vagyoni kár helyére a sérelemdíj lép, amely viszont csak személyiségi jogsértésért jár.

(Forrás: MTI)

Hatályban az új Ptk.

Ismerje meg a Polgári Jogi Kodifikációs Szerkesztőbizottság tagjaitól az Új Ptk. legfontosabb változásait 2014. március 18-i rendezvényünkön!

Előadók: 

  • Dr. Lábady Tamás volt alkotmánybíró, a Pécsi Ítélőtábla elnöke, egyetemi docens PPKE ÁJK
  • Dr. Vékás Lajos akadémikus, professor emeritus ELTE ÁJK, a Kodifikációs Főbizottság elnöke

Jelentkezzen most!

 


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csak közösen dönthetnek a jármű üzembentartójáról

A közös tulajdonban álló jármű tulajdonosai csakis közösen dönthetnek arról, hogy ki a jármű üzembentartója, személye ugyanis csak a tulajdonostársak egybehangzó nyilatkozata alapján állapítható meg. Ha az üzembentartó személye megállapítható, akkor e minőség megváltoztatásához, megszüntetéséhez úgyszintén a tulajdonostársak egyetértése szükséges – a Kúria eseti döntése.

2024. április 12.

A kóros elmeállapot

A Btk. nem általánosságban, hanem kifejezetten a konkrét bűncselekmény viszonyában rendelkezik a kóros elmeállapot beszámítási képességet érintő hatásáról. Erre tekintettel a tüneteknek a konkrét cselekménnyel összefüggő – a vádbeli vagy ítéleti tényállással összevetett – vizsgálata alapján tisztázható a felismerési képesség kérdése – a Kúria eseti döntése.

2024. április 5.

A név és cím feltüntetése a jótállási jegyen

A vállalkozás eleget tesz a neve és címe feltüntetésére vonatkozó kötelezettségének, amennyiben a jótállási jegyet a tartalmának megfelelő helyen a cégnevét és székhelyét tartalmazó, olvasható bélyegzőlenyomattal látja el – a Kúria eseti döntése.