Gyöngyöspata: az EB-szóvivő szerint a bírósági döntéseket be kell tartani


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A bíróságok döntését az európai uniós tagországokban be kell tartani, ez alapvető kötelesség, továbbá különbséget kell tenni a tettek és a szavak között, a nyilatkozatok mellett meg kell nézni, hogy milyen tényleges lépések követik az igazságszolgáltatás határozatait – hívta fel a figyelmet Christian Wigand, az Európai Bizottság illetékes szóvivője pénteken Brüsszelben, a testület szokásos déli sajtótájékoztatóján Orbán Viktor miniszterelnök egy közelmúltbeli kijelentésével kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva.

A Debreceni Ítélőtábla másodfokú ítéletében a Gyöngyöspatán élő roma családoknak százmillió forint kártérítés megfizetésére kötelezte a tankerületet és az önkormányzatot szegregáció miatt. Orbán Viktor múlt pénteken adott rádióinterjújában arról beszélt, hogy „a magyarok nem rasszisták, nem utasítják el a cigányokat élből”, de azt a magyar ember sohasem fogja elfogadni, ha pénzt adnak a semmiért. „Mindent megadunk, de pénzt nem adhatunk” – közölte, úgy vélve, hogy „szerencsétlen” bírói ítélet született.

Az uniós szóvivő ezzel kapcsolatban kijelentette: a tagállamok és hatóságaik feladata, hogy alapvető jogokat tiszteletben tartsák, és megvédjék azokat nemzeti jogrendjük és a nemzetközi kötelezettségek szerint, beleértve az emberi jogok európai konvencióját is. Hangoztatta, hogy a börtönök kezelésének ügye nemzeti hatáskör.

A bíróságok döntését be kell tartani – emelte ki.

Eric Mamer, az uniós bizottság vezető szóvivője hozzátette, összetett kérdésről van szó, természetet tekintve pedig újszerű. A tagországokkal való kapcsolattartásra az Európai Bizottságnak több forgatókönyve van, szükség esetén ezek közül választja ki a legmegfelelőbbet – szögezte le.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 25.

Így működik a közösségi finanszírozás

A fintech-forradalom egyik mérhető sikertörténete, hogy miként vált az adomány és előfizetés jellegű közösségi finanszírozás a hagyományos forrásgyűjtési módszerek – mint a klasszikus banki finanszírozás vagy a kockázati tőkebefektetések – alternatívájává. Ebből a gyors fejlődésből az is következik, hogy kevésbé egységes a kép a köztudatban a „crowdfunding” jelenségről. Hány formája van? Melyek esnek szabályozás alá? Kik a szereplők a folyamatban? Milyen jogszabályok vonatkoznak rá?  Hogyan adóznak? Sok-sok tisztázandó körülmény közül a fő kérdés mindenekelőtt azonban az, hogy megjelennek-e erre szakosodott szolgáltatók Magyarországon is. A Jalsovszky Ügyvédi Iroda összefoglalójából sok kérdésre választ kapunk.

2024. április 25.

NMHH: reklámriport miatt bírságolt a médiatanács

Túlmutatott a támogatás megengedett keretein a Trendmánia című műsorszám december 16-án sugárzott adása, ezzel a TV2 megsértette a törvényi rendelkezést, a médiatanács emiatt megbírságolta a médiaszolgáltatót – közölte a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kommunikációs igazgatósága