Gyorsul a bírósági ítélkezés


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Törvényjavaslattal és új bírók és ügyészek felvételével csökkenti a bíróságok leterheltségét a kormány – jelentette be Répássy Róbert, az igazságügyi tárca államtitkára.


A kormány – miután az Európai Bizottság észrevételeire válaszul megszünteti a bíróságok közötti ügyáthelyezést – új megoldást javasol a bíróságok leterheltségének csökkentésére – mondta Répássy Róbert.

A költségvetési többlettámogatásról szólva kifejtette: 35 új bíró, 50 új tisztviselő és 20 új bírósági ügyintéző állhat munkába – várhatóan a jelentős leterheltséggel küzdő Fővárosi Törvényszéken -, az ügyészségen pedig 20 ügyésszel és 50 ügyészségi alkalmazottal több dolgozik majd. Emellett a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézet is többlettámogatásban részesül: a szervezet idén 35, jövőre pedig 283 millió forint plusz pénzt kap.

A várhatóan szeptember 1-jétől hatályos, a büntetőeljárások elhúzódásának megakadályozását szolgáló törvénymódosítási javaslattal kapcsolatban az államtitkár elmondta: az előterjesztés elsősorban a törvényszékek leterheltségét csökkenti azzal, hogy az ügyteher egy részét átcsoportosítják a kevésbé leterhelt járási bíróságokra, így a kisebb súlyú büntetőügyek alacsonyabb bírósági szinten fognak kezdődni. A Fővárosi Ítélőtábla leterheltségét a tervek szerint úgy csökkentik, hogy egyes megyék ügyei átkerülnek a Szegedi és a Debreceni Ítélőtáblára – ismertette Répássy Róbert. Hozzátette, hogy a soron kívüli eljárások között ügyintézési sorrendet állítanak majd fel.

Csökkenhet a kiemelt ügyek száma is. Az igazságügyi tárca tájékoztatása szerint a hivatali bűncselekmények közül a jövőben csak a hivatali visszaélés bűntette tartozna törvényszéki hatáskörbe, ezzel is csökkentve a kiemelt jelentőségű ügyek számát. A vagyon elleni bűncselekmények esetében – kivéve a vagyon elleni erőszakos bűncselekményeket – csak a legsúlyosabban minősülő bűncselekményekre terjedne ki a magasabb szintű bíróság hatásköre.

A javaslat emellett megszüntetné a Fővárosi Törvényszék kizárólagos hatáskörét és illetékességét a külföldi ítéletek érvényének elismerése esetében.

Az indítvány lehetővé teszi, hogy az előzetes letartóztatás maximális idejének letelte miatt szabadlábra helyezett fogvatartottak – ha elrendelik házi őrizetüket – a jövőben technikai nyomkövetővel is ellenőrizhetők legyenek – hozzájárulásuk nélkül is.

Az indítványt – amelyről még a nyári szünet előtt szavazhat az Országgyűlés – a belügyminiszter, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Legfőbb Ügyészség közreműködésével dolgozta ki az igazságügyi tárca.

Az Alkotmánybíróság (Ab) szerdán nyilvánosságra hozott – a bírósági törvény egyes rendelkezéseit érintő – döntésével kapcsolatban az államtitkár azt mondta: az Ab „ízekre szedte” a Velencei Bizottság véleményét, hiszen az Alkotmánybíróság a tavaly megfogalmazott velencei bizottsági ajánlásokat bírálta el. A kormány 15 jogszabályi rendelkezés felülvizsgálatát kérte az Ab-tól – a Velencei Bizottság véleménye alapján -, és ebből kettőt talált megalapozottnak a testület – mutatott rá. A kormány ezzel a maga részéről lezárhatja a Velencei Bizottsággal az igazságszolgáltatásról folytatott vitáját – értékelte Répássy Róbert.

(Forrás: MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 19.

Csökkenő kkv terhek, szigorítások a közreműködők tevékenységében – Módosult az ESG törvény

Négy hónappal az új ESG törvény elfogadását követően jelent meg a törvény első módosítása, amely számos ponton átalakítja, illetve kiegészíti az ESG adatszolgáltatásra, a nyilvántartásokra és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságát (SZTFH) megillető hatósági jogkörökre vonatkozó rendelkezéseket. A módosításról Györfi-Tóth Péter, partner, a DLA Piper Hungary ESG szakterületének vezetője és Dránovits Dóra, a DLA Piper Hungary szenior ügyvédje készítettek összefoglalót.