Hatályba lépett a vagyonkezelői alapítványokról szóló törvény


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az alapító okiratot közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, a bírósági nyilvántartásba vételnél kötelező a jogi képviselet.

2019. március 29-én hatályba lép a köztársasági elnök által 2019. március 14-én kihirdetett vagyonkezelői alapítványokról szóló 2019. évi XIII. törvény. Az Országos Bírósági Hivatal felkészült az új jogszabály bevezetésére. Az OBH által üzemeltett Civil Integrált Információs Rendszer, valamint az Országos Névjegyzék informatikai továbbfejlesztése és adatszinkronizációja megtörtént.

A törvény hatálybalépésének napjától a szervezetek a PK 102 számú űrlap C1 lapján, az alapítvány típusa mező értéklistájából tudják kiválasztani a vagyonkezelői alapítványt.

A vagyonkezelői alapítvány az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítása, valamint a kedvezményezettek javára történő vagyoni juttatás céljából alapítható.

Az alapítvány létesítéséhez, az alapítvány javára legalább 600 millió forintnak megfelelő vagyont kell rendelni.

Vagyonkezelő alapítvány közérdekű célra is alapítható, ebben az esetben a nyomtatványhoz szükséges csatolni a közérdekű cél megállapítása iránti kérelmet és az azt megalapozó dokumentumokat.

(birosag.hu)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.