A „Pablo Escobar” nem lehet uniós védjegy
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jogerősen hét év tíz hónap börtönbüntetéssel sújtott kedden a Szegedi Ítélőtábla egy montenegrói nőt, aki több mint 29 kiló marihuánát próbált Magyarországon keresztül Pozsonyba csempészni 2017-ben.
A táblabíróság különösen jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-birtoklás bűntettében mondta ki bűnösnek a vádlottat, és a szabadságvesztés mellett hét évre kiutasította Magyarország területéről.
A nő 2017 szeptemberétől használta egy szerbiai vállalkozás gépkocsiját, amelyben rejtekhelyet alakítottak ki, ahova harminc csomagban marihuánát helyeztek el. A vádlott feladata volt, hogy a drogot Montenegróból – Szerbián és Magyarországon át – Szlovákiába szállítsa.
A nő 2017. november 21-én jelentkezett belépésre a röszkei határátkelőhelyen, ahol a magyar pénzügyőrök az autójában megtalálták a több mint 29 kilogramm kábítószert. A drogszállítmány hatóanyag-tartalma a különösen jelentős mennyiség alsó határának csaknem négyszerese volt.
A vádlott az eljárás során mindvégig azt állította, hogy nem tudott az elrejtett kábítószerről.
Döntésével a táblabíróság – a csempészett kábítószer mennyiségére tekintettel – súlyosította a Szegedi Törvényszék első fokú, hét év szabadságvesztésről szóló ítéletét.
(MTI)
Az észszerűségre alapozta ítéletét a bíróság, amikor úgy döntött, hogy a kolumbiai drogbáró neve nem jegyezhető be védjegyként az Európai Unióban.
A magyar ESG törvény egyik fő célja, hogy olyan egyablakos beszámolói rendszert alakítson ki, ahol a magyar cégeknek nem „kismillió”, hanem csak egy kérdőívet kelljen kitölteniük az ügyfélkapun keresztül, amit aztán mindenhol, mindenkivel el tudnak fogadtatni.
„Az Interoperábilis Európáról szóló jogszabály, amely áprilisban hatályba lépett, megkönnyíti a határokon átnyúló adatcserét és felgyorsítja a közszféra digitális átalakulását. A jogszabály elengedhetetlen az EU digitális évtizede célkitűzéseinek eléréséhez, például ahhoz, hogy 2030-ra a kulcsfontosságú közszolgáltatások 100%-a online elérhető legyen. Az interoperabilitás a működő digitális egységes piac központi eleme, és hozzájárul a közpolitikák digitális jellemzőinek hatékonyabb végrehajtásához, az igazságszolgáltatástól az egészségügyig és a közlekedésig.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!