Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jogerősen hét év börtönbüntetéssel sújtott a Szegedi Ítélőtábla csütörtökön egy szerb férfit, aki tavaly több mint fél mázsa marihuánát próbált Magyarországon keresztül Németországba csempészni.
A táblabíróság a vádlottat különösen jelentős mennyiségre elkövetett kábítószer-birtoklás bűntettében mondta ki bűnösnek, és a szabadságvesztés kiszabása mellett hét évre kiutasította Magyarország területéről. Döntésével az ítélőtábla helybenhagyta az első fokon eljáró Szegedi Törvényszék ítéletét.
A vádlott 2017 februárjában megállapodott megbízójával abban, hogy 15 ezer eurós tartozásának elengedése fejében egy utánfutóval marihuánát szállít Magyarországon keresztül Németországba.
A férfi 2017. március 28-án kölcsönkérte unokatestvére autóját, majd másnap a vajdasági Indija városában egy parkolóban ehhez kapcsolta az utánfutót, amelyet korábban a megbízója pénzéből vásárolt meg, és amelyben kábítószert rejtettek el. Este ért a röszkei határállomásra, ahol a pénzügyőröknek gyanússá vált, hogy az autóban alig van úti holmi, és az utánfutó kopogtatásra szokatlan hangot adott.
A jármű tüzetes átvizsgálása során az utánfutó szállítófelületét fedő farostlemez alól 119, őrölt kávéval beszórt csomag került elő. A csomagokban több mint 55 kilogramm marihuána volt. A drogszállítmány hatóanyag-tartalma a különösen jelentős mennyiség alsó határának legalább 5,25-szerese volt.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
