Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
Jövő hétfőn, egy nappal a Brexit-megállapodásról szóló brit parlamenti szavazás előtt hirdet ítéletet az Európai Bíróság arról, hogy az Egyesült Királyságnak jogában áll-e egyoldalúan leállítani az uniós kiválás folyamatát.
A luxembourgi székhelyű törvényszék csütörtöki tájékoztatása szerint december 10-én reggel 9 órakor lesz az ítélethirdetés, amely szokatlan gyorsasággal követi a főtanácsnoki indítványt ebben az ügyben.
A bíróság illetékes főtanácsnoka e heti állásfoglalásában megállapította, hogy szerinte az EU alapszerződésének 50. cikke lehetővé teszi a kilépési szándék bejelentésének egyoldalú visszavonását mindaddig, amíg hivatalosan nem lép hatályba a távozás. Ez jelen esetben 2019. március 29-én, pontosan két évvel az 50. cikk aktiválása után lesz esedékes.
Az indítvány nem köti a bírákat, a tapasztalatok ugyanakkor azt mutatják, hogy az ítéletek többnyire megegyeznek az előzetes állásfoglalással.
A brit parlament alsóháza jövő kedden szavaz a kormány és az Európai Unió által elért Brexit-megállapodásról, azonban szakértők szerint az egyezmény elfogadása a jelenlegi erőviszonyok alapján egyelőre teljesen valószínűtlennek tűnik, ennek hiányában pedig a brit kormány eddigi nyilatkozatai alapján legvalószínűbb a rendezetlen kiválás, noha az elmúlt napokban maga Theresa May brit kormányfő is világossá tette, hogy ha a parlament elutasítja a megállapodást, akkor az Egyesült Királyság vagy megállapodás nélkül lép ki az unióból, vagy az is elképzelhető, hogy az EU tagja marad.
A hétfői luxembourgi ítélet hatással lehet ezen folyamatra, ugyanis a bennmaradás sok képviselő szemében vonzóbb lehet a komoly gazdasági károkat okozó, úgynevezett „kizuhanásnál”, és a kilépést ellenzők számára kedvező döntés nyomán valamelyest nőhet egy második népszavazás esélye is.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
