Jogtár Hírlevél
Amennyiben nem megfelelően jelenik meg az e-mail levelezőjében, kérjük, kattintson ide
|
|
|
|
|
A Wolters Kluwer Jogtár hírlevele
|
|
|
|
|
|
|
JOGTÁR HÍRLEVÉL
|
|
|
|
|
Wolters Kluwer Jogtár hírlevél
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kedves Olvasó!
|
|
|
Örömmel ajánlom figyelmébe megújult Jogtár Hírlevelünket, amely havi rendszerességgel jelenik meg.
Hírlevelünk célja, hogy bemutassa az új Jogtár funkcionális és tartalmi újdonságait – különös hangsúlyt helyezve az úgynevezett szerzői tartalmak (kommentárok, magyarázatok, szakcikkek) frissítésére, illetve a meglévő tartalmak bővítésére, emellett hasznos tippekkel és trükkökkel kívánjuk segíteni a Jogtár használatát.
Jogszabályfigyelő rovatunk egy adott időszakban nyilvánosságra kerülő, nagyobb érdeklődésre számot tartó jogszabályokat és jogszabálytervezeteket szemlézi, a Szakcikkek rovatban pedig az új Jogtáron is elérhető Adó lapok és Polgári Jog online folyóirat cikkeiből olvashat.
Bízom benne, hogy hírlevelünk elnyeri tetszését és hasznos segítséget nyújt az új Jogtár használatához.
Ötvös Ildikó
Jogtár portfólió menedzser
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Jogtár-könyvtár – megjelent Az európai családjog gyakorlata
|
|
A Jogtár-könyvtár legújabb kiadványa Az európai családjog gyakorlata (szerző: dr. Wopera Zsuzsa) amely a családjog területét érintő uniós jogalkotás európai bírósági joggyakorlatát elemzi, fókuszában döntően a hatállyal, joghatósággal, közrenddel kapcsolatos joggyakorlat áll.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Már előrendelhető az új Pp. magyarázata
|
|
Az Országgyűlés elfogadta az új Polgári perrendtartásról szóló törvényt.
A polgári perrendtartás magyarázatokkal (2016) Jogtár-kiegészítés már előrendelhető. Ismerje meg az új szabályokat!
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Megújult a HR Jogtár
|
A főbb újdonságok:
– egy kattintással elérhetők a kapcsolódó iratminták, bírósági döntések;
– különválasztottuk a versenyszféra és a közszféra szabályait;
– megtalálhatóak a foglalkoztatáshoz kötődő adó- és járulékfizetési tudnivalók;
– sokkal több gyakorlatias példát, magyarázatot talál a tartalmak között.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Válogatás a 2017. január 22.–április 21. között nyilvánosságra került fontosabb jogszabályok, illetve jogszabálytervezetek közül:
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kihirdették a nemzetközi magánjogi törvényt
|
A Magyar Közlöny 2017/54. száma hirdette ki a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvényt, ami a törvény szövege szerint 2018. január 1-jén lép hatályba és váltja fel az 1979. évi 13. törvényerejű rendeletet. A jelenleg hatályos szabályozás 1979-es elfogadása óta jelentősen átalakult Magyarország nemzetközi kapcsolatrendszere. Emiatt és az uniós joghoz való következetes alkalmazkodás érdekében vált szükségessé egy új kódex megalkotása.
A témáról bővebben itt olvashat.
Joganyag: 2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2017/54 (IV. 11.)
Hatályos: 2018. 01. 01., 2018. 01. 02.
Megjegyzés: új jogszabály |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kihirdették a büntetőeljárási hirdetményi kézbesítés szabályairól szóló rendeletet
|
Korábban részletesen írtunk a hirdetményi kézbesítés új szabályairól szóló, készülő rendelettervezetről, amelyet a napokban hirdettek ki a Magyar Közlöny 2017/57. számában. A rendelet meghatározza a hirdetményi kézbesítés kizártságának az eseteit, valamint a hirdetményi kézbesítés teljesítésének a szabályait.
A rendelet a kihirdetését követő napon lépett hatályba. Egyidejűleg hatályát vesztette a büntetőeljárásban alkalmazható sajtóhirdetmény útján történő értesítés szabályairól szóló 8/2003. (IV. 24.) IM–BM–PM együttes rendelet.
Korábbi írásunkat itt olvashatja el.
Joganyag: 5/2017. (IV. 20.) IM rendelet a büntetőeljárásban alkalmazható hirdetmény útján történő kézbesítés szabályairól
Módosítja: –
Megjelent: MK 2017/57. (IV. 20.)
Hatályos: 2014. 04. 21.
Megjegyzés: új jogszabály |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Új pénzmosási törvény készül
|
Új törvény készül a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról. A Nemzetgazdasági Minisztérium által jegyzett javaslat jelenleg közigazgatási egyeztetés alatt áll, szövege azonban már elérhető már a kormányzati honlapon.
Újdonságnak tekinthető, hogy a tervezet a törvény hatályát intézményalapon határozza meg a jelenleg hatályos pénzmosási törvény tevékenység szerinti megközelítésével. Mindez azonban érdemben nem befolyásolja a jelenlegi szolgáltatói kört – derül ki az előterjesztői indokolásból-, néhány szolgáltatót azonban (pl. árutőzsdei szolgáltatók, szerencsejáték szolgáltatók) bevonnának a hatály alá.
Az árukereskedők kétmillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést fogadhatnának el a jelenlegi hárommillió-hatszázezer forinttal szemben, kivéve, ha belső szabályzatukat a kereskedelmi hatóság részére megküldik és vállalják a tervezet szerinti kötelezettségek teljesítését. Kiemelendő továbbá, hogy a fokozott ügyfélátvilágítási intézkedések alkalmazását nemcsak a külföldi, hanem a belföldi kiemelt közszereplőkkel folytatott üzleti kapcsolatra vagy ügyleti megbízásra is kiterjesztenék.
A közigazgatási egyeztetés alatt álló tervezet az ügyfélátvilágítási intézkedések tekintetében a nem hozna változást a jelenlegi szabályokhoz képest, konkrétan meghatározza azonban a rögzítendő adatok és a bemutatandó okiratok körét, azaz eltérne a jelenlegi – ún. kockázatérzékenységi alapon minimum és maximum adatkört meghatározó – rendszertől, illetve nem tesz különbséget a külföldiek és a belföldiek esetében rögzítendő adatok között sem.
A tényleges tulajdonosi nyilatkozat a jövőben nemcsak személyesen és írásban, hanem „a szolgáltató által üzemeltetett – biztonságos, védett, előzetesen auditált – elektronikus hírközlő eszköz útján” is megtehető lenne. Alapvetően nem változik a bejelentés rendszere, némi módosítást azonban jelentene a tervezet szerinti szabályozás elfogadása.
A jogszabály főszabályként 2017. június 26-án lépne hatályba (egyes rendelkezések ellenben csak a jövő év elejétől lennének hatályosak), ugyanakkor két év türelmi idő elteltével lennének kötelesek a szolgáltatók az ügyleti megbízásokat megtagadni, feltéve, hogy az új törvény szerinti követelmények nem teljesülnek. A szolgáltatóknak ugyanakkor a hatálybalépést követő 90 napon belül a létező szabályzataikat át kell dolgozniuk a tervezet szerint.
A pénzmosási törvénnyel együtt készült el az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény tervezete is, amely ugyancsak elérhető a kormányzati portálon.
A pénzmosás tényállás kritikájával foglalkozó cikkünket itt érheti el.
Joganyag: 2017. évi ….. törvény a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról
Módosítja: –
Megjelent: www.kormany.hu
Hatályos: –
Megjegyzés: törvénytervezet |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Elhalasztották az új jövedéki szabályok hatálybalépését
|
Az új jövedékiadó-törvény rendelkezéseinek a döntő többsége 2017. április elseje helyett 2017. július elsején lép majd hatályba az alábbi hivatkozott törvénymódosítás következtében. A hatálybalépés elhalasztása mellett a módosítás érinti az egyébként még nem hatályos rendelkezések tartalmát is.
További információ >>
Joganyag: 2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról
Módosítja: 2017. évi XXI. törvény
Megjelent: MK 2017/43. (III. 23.)
Hatályos: 2016. 03. 24.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Kormányhivatalok illetékessége, kijelölése
|
Az alábbiakban hivatkozott jogszabály több, mint egy tucat kormányrendelet szabályait módosította a kormányhivatalok illetékességét, kijelölését illetően egyebek mellett egyes egészségbiztosítási és megváltozott munkaképességűeket megillető ellátások ügyében, köznevelési feladatok vonatkozásában, építésügyi eljárásokban, mező- és erdőgazdasági hasznosítású földekre vonatkozó mezőgazdasági igazgatási ügyek tekintetében, az állami foglalkoztatási szerv vonatkozásában, illetve földművelésügyi hatósági és igazgatási feladatok kapcsán.
Joganyag: 52/2017. (III. 20.) Korm. rendelet a fővárosi és megyei kormányhivatalok működésével összefüggő egyes kormányrendeletek módosításáról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2017/39. (III. 20.)
Hatályos: 2017. 03. 21., 2017. 04. 01.
Megjegyzés: 14 kormányrendeletet módosító jogszabálycsomag
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Változások a kormányablakokban intézhető ügyek körét illetően
|
Április elsejétől egyfelől bővülnek és módosulnak a kormányablakokban intézhető ügyek (pl. bizonyos gépjárművekkel kapcsolatos ügyekkel, munkabaleseti bejelentésekkel, gépjárművezetők pályaalkalmassági ügyeivel, házi szennyvíz elszikkasztását szolgáló berendezésekkel és kúttal kapcsolatos, illetve egyéb vízjogi ügyekkel), más hatáskörök ugyanakkor megszűnnek. A módosító jogszabály egy (a különleges rendszámtáblákkal kapcsolatos felvilágosítást érintő) rendelkezése 2018. január elsején lép hatályba.
Joganyag: 515/2013. (XII. 30.) Korm. rendelet a kormányablakokról
Módosítja:53/2017. (III. 20.) Korm. rendelet
Megjelent: MK 2017/39. (III. 20.)
Hatályos: 2017. 04. 01., 2018. 01. 01.
Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Közigazgatási perrendtartási törvény
|
Az Országgyűlés a 2017. február 21-ei ülésnapján fogadta el másodjára a közigazgatási perrendtartásról szóló törvényt, miután korábban az Alkotmánybíróság a köztársasági elnök által kezdeményezett előzetes normakontroll keretében a jogszabály egyes rendelkezéseinek az alaptörvény-ellenességét állapította meg. Erre tekintettel a törvényt az Országgyűlésnek újra tárgyalnia kellett.
A törvény 2018. január 1-jén lép hatályba azzal, hogy rendelkezéseit az ezt követően indult eljárásokban kell alkalmazni. Az egyéb átmeneti rendelkezéseket külön törvény állapítja majd meg.
A kódex a közigazgatási per és az egyéb közigazgatási bírósági eljárások szabályait állapítja meg. Közigazgatási jogvitának minősül a jogszabály értelmében a közszolgálati és a közigazgatási szerződéses jogviszonnyal kapcsolatos jogvita is.
A perekben általános elsőfokú hatáskörben a közigazgatási és munkaügyi bíróság jár el, bizonyos esetekben azonban a törvényszék vagy a Kúria lesz az elsőfokú bíróság. A közigazgatási és munkaügyi bírósághoz tartozó ügyek másodfokon a törvényszékhez, míg a törvényszékhez tartozó ügyek a Kúriához kerülnek. Felülvizsgálati ügyekben egységesen a Kúria jár el. A bíróság összetételére nézve a háromtagú hivatásos bírói tanács a főszabály, a törvényben felsorolt esetekben azonban egyesbíró jár el első fokon. A közigazgatási és munkaügyi bíróságok illetékessége több megyéből álló régiókra terjed ki a kódex illetékességi szabályai értelmében. A közigazgatási és munkaügyi bíróság határozatával szembeni fellebbezés elbírálására pedig a Fővárosi Törvényszék lesz kizárólagosan illetékes.
Érdekességnek tekinthető az ún. mintaper intézménye. Eszerint, ha a bíróság előtt legalább tíz olyan eljárás indul, amelyek jogi és ténybeli alapja azonos, a bíróság dönthet arról, hogy e perek egyikét mintaperben elbírálja, és a többi eljárást pedig ennek befejezéséig felfüggeszti.
Fontos kiemelni azt is, hogy néhány eljárási kérdésben a polgári perrendtartás szabályainak az alkalmazását rendeli el a törvény.
A keresetlevelet főszabályként továbbra is harminc napon belül kell benyújtani a vitatott cselekményt megvalósító közigazgatási szervnél. Ugyancsak újdonságnak minősül, hogy a jogi képviselő nélkül eljárók a keresetlevelet jogszabályban meghatározott nyomtatványon is előterjeszthetik. A formanyomtatványra vonatkozó szabályokat az igazságügyért felelős miniszter rendeletben állapítja majd meg.
Külön fejezet foglalkozik az azonnali jogvédelem intézményével, illetve a kódex ötödik részében a különös közigazgatási perek és egyéb közigazgatási bírósági eljárások szabályait helyezték el.
Joganyag: 2017. évi I. törvény a közigazgatási perrendtartásról
Módosítja:-
Megjelent:MK 2017/30. (III. 1.)
Hatályos: 2018. 01. 01.
Megjegyzés: új jogszabály
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tipp: próbálja ki a szöveghasonlítás funkciót! |
|
|
A Jogtár segítségével összehasonlíthatja az időgépes joganyagok két tetszőleges időállapotát. A program mindig az újabb időállapotot hasonlítja a régebbihez. Az új időállapotban beiktatott vagy változott bekezdéseket kék színnel, míg a már hatályon kívül helyezett szövegrészeket piros, áthúzott betűvel jelöljük.
A szöveghasonlítást elvégezheti a joganyag teljes szövegére, vagy csak kiemelt bekezdéseire is.
Ha előzőleg kiemelt bekezdéseket a joganyag szövegében, a program alapértelmezetten a kiemelt bekezdésekre ajánlja fel a szöveghasonlítást.
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ossza meg velünk észrevételeit, fejlesztési javaslatait!
|
|
|
Akár személyesen, akár telefonon is átbeszélhetjük, mivel tudnánk segíteni a munkáját. Írjon nekünk és felvesszük a kapcsolatot Önnel:
http://uj.jogtar.hu/visszajelzes
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Szalai Ákos: Okozatosság a kártérítési jogban - joggazdaságtani megfontolások
|
A kártérítési jog preventív ereje a joggazdaságtani modellek szerint két tényezőtől függ: a kártérítés nagyságától és az elvárt magatartás szintjétől. Az okozatosság e kettő közül alapvetően csak a kártérítés nagyságát befolyásolja: könnyen vagy nehezen talál-e a joggyakorlat jogilag releváns kapcsolatot az alperes magatartása és a károsult kára között, vagyis tágabb vagy szűkebb okfogalommal dolgozik-e. A cikk először ezt az alapvető összefüggést bizonyítja, ezen belül azt, hogy az okozatosság prevenciós hatását tekintve lényegesen kevésbé fontos (ha egyáltalán fontos) kérdés a felróhatóságon alapuló felelősség, mint a veszélyes üzemi felelősség esetén. A cikk második, hosszabb része pedig azt tekinti át, hogy az egyes oksági tesztek tágabb vagy szűkebb okfogalmat eredményeznek-e és hogy miként hatnak (ha egyáltalán hatnak) a különböző felelősségi formák esetén. Ezek között látni fogjuk, hogy léteznek olyan speciális, az alapmodelltől eltérő esetek is, amikor az okság nem csak azon keresztül hathat, hogy alacsonyabb vagy magasabb kártérítési összeghez vezet-e - és ezek már felróhatóságon alapuló felelősség esetén is hatnak.
1. Bevezetés
[1] Az okozatosság fogalma a kártérítési jog közgazdaságtani elemzésében érdekes utat járt be. A kutatási irányzat kiindulópontja Ronald Coase híres cikke, amely kifejezetten azt állította, hogy az okozás fogalmának nem hatékonyságalapú értelmezése sok hiba forrása. Mára ezzel szemben már a legtöbb tankönyv inkább úgy tekint az okozatosságra, mint amely - nagyon speciális helyzeteket leszámítva - érdektelen a rendszer (hatékony) működése szempontjából. Eszerint a Richard A. Posner, William M. Landes és Steven Shavell nevéhez köthető modell szerint, ha a kártérítés többi kérdésére - mindenekelőtt a felelősség kérdésére - megfelelő, hatékony választ ad a jog, akkor az, hogy az okozatosságot jól állapítja-e meg, a legtöbbször lényegtelen. [Tegyük persze hozzá, hogy ők alapvetően a vétkességi felelősség (negligence) rendszerét írták le, mint azt mindjárt látjuk.]
[2] „Minden károkozás jogellenes” - kis túlzással mondhatjuk, hogy Coase cikkének középpontjában ennek az 1960-ban még majd minden (és azóta is sok) közgazdász által vallott állításnak a kritikája állt. Persze, a közgazdászok nem pont így fogalmazzák ezt meg, de amikor azt mondják, hogy az „externáliákat internalizálni kell”, akkor a legtöbben arra gondoltak és gondolnak, hogy ha valaki másnak kárt okoz, akkor azt meg kell vele téríttetni. Coase legfontosabb állítása éppen az, hogy ennek a gondolatnak nincs értelme. Ugyanis egész addig, amíg meg nem mondjuk, hogy ki fizessen kinek, addig azt sem tudjuk, hogy ki a károkozó. A károkozás nem a jog előtti fogalom, amire egyszerűen hivatkozni lehet. Pontosabban az, akit egy perben károkozónak és az, akit károsultnak tartunk mindig mindketten okozók a conditio sine qua non elve alapján és a jognak kell eldönteni, hogy kinek a jogát védi meg a másikkal szemben. Ez a károkozó fogalmának lényege. És ezt a jog alkotja meg, nem tudja „kölcsönözni” valahonnan. Csak miután azt mondta valakire, hogy fizetnie kell, mert károkozó, csak azután tudjuk, hogy ő a károkozó.
[3] Fogalmazhatunk úgy, hogy Coase problémája abból fakad, amit Blutman László így fogalmaz meg:
„Valamely eredmény, mint okozat bekövetkezéséhez számos körülmény, tényező, történés, feltétel együttállása szükséges, melyek mögött ugyancsak megszámlálhatatlan tényező áll. [...] Mindez arra mutat, hogy különbséget kell tenni egy eredmény bekövetkeztével összefüggésben lévő, abban szerepet játszó körülmény és az eredményt okozó körülmény, mint ok között.
Mi kell ahhoz, hogy egy körülmény, tényező egy okozat okává váljon? [...] Külön gond, miszerint léttani értelemben sem tisztázott megfelelően, hogy két esemény, tényező között milyen összefüggés minősül okozati összefüggésnek.”
A Polgári Jog folyóirat 2017/1. számában megjelent cikk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el:
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A1700102.POJ/ts/10000101/
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Fogarasi Magdolna Céges rendezvények és ajándékok adózása 2016-ban és 2017-ben
|
Céges rendezvények megtartására vagy üzleti ajándék juttatására gyakran kerül sor mind a társas vállalkozásoknál, mind pedig a különböző jótékonysági tevékenységet folytató alapítványoknál vagy más közhasznú szervezeteknél. Cikkünk célja, hogy a teljesség igénye nélkül bemutassa az ezekkel kapcsolatos adózási tudnivalókat.
A 2017. év tekintetében annyi a változás, hogy a közteher alapjának megállapításakor a szorzószám 1,19-ről 1,18-ra csökken, vagyis az adóteher 2016-ban az egyes meghatározott juttatások tekintetében 49,98 százalék, míg 2017-ben 49,56 százalék.
1. Általános tudnivalók
A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 70. §-a az egyes meghatározott juttatások között rendelkezik a céges rendezvényekkel és az üzleti ajándékokkal kapcsolatos adókötelezettségről. E juttatások után a kifizetőt terheli az adó, függetlenül attól, hogy azok a magánszemély jövedelmének minősülnek. Jövedelemnek a juttatás értéke minősül, az adó alapja pedig az ingyenesen vagy kedvezményesen juttatott termék, szolgáltatás esetén annak szokásos piaci értéke, illetőleg abból az a rész, amelyet a magánszemély nem köteles megfizetni. Ha a magánszemély a kifizetőt terhelő adó mellett a nem pénzben juttatott vagyoni értéket elidegeníti, annak szerzési értéke az a jövedelem, amely után a kifizető az adót megfizette.
A céges rendezvények költségei - beleértve a velük kapcsolatban felmerülő, törvényen alapuló, az államháztartás valamely alrendszere számára történő kötelező befizetéseket - a számviteli előírások szerint személyi jellegű egyéb ráfordításként számolhatók el. Ezek közül a társasági adóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény (továbbiakban: Tao tv.) 3. számú melléklet B) fejezete értelmében a taoalanyoknál a vállalkozási tevékenység érdekében felmerülő költségnek, ráfordításnak minősül (tehát nem növeli az alapot).
Az Adó szaklap 2017/1-2. számában megjelent cikkünk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el:
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/196/id/A1700103.ADD/ts/20161209/
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Törvényjavaslatok válogatás (2017. január 22.–április 21.)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ezt a levelet új Jogtár regisztrációja alapján küldte Önnek a Wolters Kluwer Kft. Amennyiben nem kíván több hasonló tartalmú levelet kapni, kérjük, jelezze ide kattintva. Marketing célú adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-111341/2016.
Ezt a levelet a következő címre küldtük ki: %%emailaddress%%
|
|
|
|
|
|
|
|
|
