Jogtár Hírlevél
Amennyiben nem megfelelően jelenik meg az e-mail levelezőjében, kérjük, kattintson ide
|
|
A Wolters Kluwer Jogtár hírlevele
|
|
|
|
|
Jogtár Hírlevél
|
|
|
Wolters Kluwer Jogtár hírlevél
|
|
|
Kedves Olvasó!
|
Örömmel ajánlom figyelmébe megújult Jogtár Hírlevelünket, amely havi rendszerességgel jelenik meg.
Hírlevelünk célja, hogy bemutassa az új Jogtár funkcionális és tartalmi újdonságait – különös hangsúlyt helyezve az úgynevezett szerzői tartalmak (kommentárok, magyarázatok, szakcikkek) frissítésére, illetve a meglévő tartalmak bővítésére – emellett hasznos tippekkel és trükkökkel kívánjuk segíteni a Jogtár használatát.
Jogszabályfigyelő rovatunk egy adott időszakban nyilvánosságra kerülő, nagyobb érdeklődésre számot tartó jogszabályokat és jogszabálytervezeteket szemlézi, a Szakcikkek rovatban pedig az új Jogtáron is elérhető Adó-lapok és Polgári Jog online folyóirat cikkeiből olvashat.
Bízom benne, hogy hírlevelünk elnyeri tetszését és hasznos segítséget nyújt az új Jogtár használatához.
Ötvös Ildikó
Jogtár portfólió menedzser |
|
|
|
|
|
Hamarosan a Jogtáron!
|
Kommentár a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényhez
A kommentár részletesen bemutatja a törvény belső összefüggéseit, kitekintve a kapcsolódó magyar és európai uniós jogszabályok rendelkezéseire is. A Szolvencia II rendszerből következően a törvény alapjául szolgáló EU irányelvhez számos közvetlenül hatályosuló végrehajtási jogszabály kapcsolódik, a kommentár ezekkel is részletekbe menően foglalkozik.
Várható megjelenés: 2017. augusztus |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Válogatás a 2017. június 13.–július 12. között nyilvánosságra került fontosabb jogszabályok, illetve jogszabálytervezetek közül:
|
|
A reklámok és a plakátok közzétételi szabályainak a végrehajtása
A településkép védelméről szóló törvény legutóbbi módosításával összefüggésben módosultak a törvény végrehajtási rendeletének a szabályai is. Ennek értelmében 2017. július 15-étől nem lehet reklámot, plakátot közzétenni, ha a médiahirdetésifelület-értékesítő a listaárat nem jelentette be, a közbeszerzés alól mentesülő reklámozó érdekében a listaártól eltérő áron történt az elhelyezés vagy a listaártól való eltérésre a közbeszerzésre kötelezett reklámozó esetében beszerzési eljárás alkalmazása nélkül került sor, valamint abban az esetben sem, ha a reklámozó a szerződés megküldésére vonatkozó törvényi kötelezettségének nem tett eleget.
A rendeletmódosítás rögzíti továbbá, hogy a településkép védelméről szóló törvénynek a reklám, plakát elhelyezésével kapcsolatos szabályainak a betartását a kormányhivatalok ellenőrzik, részletesen szabályozza továbbá a kormányhivatalok eljárását.
A listaárakat, amelyek nem függhetnek sem a megrendelő személyétől, sem a megrendelés mértékétől, Budapest Főváros Kormányhivatalának meg kell küldeni, amely gondoskodik a megküldött listaár www.kormanyhivatal.hu oldalon történő közzétételéről. Meg kell küldeni a plakát közzétételéről szóló szerződéseket is, amelyeket a fenti honlapon ugyancsak nyilvánosságra hoznak.
A módosítás rögzíti továbbá az ismételt vagy többrendbeli jogsértés megállapításának és az ezzel összefüggő jogkövetkezmény alkalmazásának szabályait is.
Joganyag: 104/2017. (IV. 28.) Korm. rendelet a településkép védelméről szóló törvény reklámok közzétételével kapcsolatos rendelkezéseinek végrehajtásáról
Módosítja: 191/2017. (VII. 7.) Korm. rendelet
Megjelent:MK 2017/111. (VII. 07.)
Hatályos: 2017. 07. 15., 2017. 08. 01.
Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás
|
|
|
|
A titkos információgyűjtés új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő szabályai
Az új büntetőeljárási törvény hatálybelépésével egyidejűleg, 2018. július elsején lép hatályba a titkos információgyűjtés szabályainak a módosítását tartalmazó törvénycsomag, amely a rendőrségi törvény, a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló törvény, a bűnüldöző szervek nemzetközi együttműködéséről szóló törvény, a NAV-törvény és az ügyészségi törvény előírásait érinti.
A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés büntetőeljárási törvénybe történő integrálása miatt vált szükség az alábbiakban hivatkozott módosítás elfogadására, amelynek célja „a jelenleg meglévő, közel húsz éve fennálló, ellentmondásokkal terhelt, jogalkalmazási bizonytalanságokkal is jellemezhető jogi szabályozás felülvizsgálata és precízebb, pontosabb, hatékonyabb eljárást eredményező szabályozás kialakítása” – mutat rá a javaslathoz fűzött indokolás.
Joganyag: 2017. évi XCIII. törvény a titkos információgyűjtés szabályainak az új büntetőeljárási törvénnyel összefüggő, továbbá a bírósági végrehajtás során a sértettnek megítélt polgári jogi követelések kielégítési sorrendjére vonatkozó rendelkezések módosításáról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2017/100. (VI. 27.)
Hatályos: 2018. 07. 01.
Megjegyzés: több törvény rendelkezéseinek a módosítását tartalmazó törvénycsomag
|
|
|
|
Új büntetőeljárási törvény
Hosszas törvényalkotási folyamat végére tett pontot az Országgyűlés 2017. június 13-án, amikor a képviselők elfogadták az új büntetőeljárási törvényt, amely átfogó módosítást jelent a jelenleg hatályos szabályozáshoz képest.
Az új kódex egy év türelmi, illetve felkészülési idő elteltével 2018. július elsején lép majd hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény. Az új törvény rendelkezéseit – meghatározott eltérésekkel ugyan, de – a hatálybalépésekor folyamatban lévő büntetőeljárásokban is alkalmazni kell.
A kódex számos újítást tartalmaz, egyebek között a bíróságok hatáskörét, illetékességét és összetételét illetően, így kivételesen, szűk körben (fiatalkorúak elleni és katonai büntetőeljárásban) marad meg a népi ülnökök részvétele. Bizonyos, gazdálkodással összefüggő bűncselekmények törvényszéki hatáskörbe kerülnek, amelyet háromtagú tanács bírál el a jövőben.
A bűnüldözési célú titkos információgyűjtés és a titkos adatszerzés új rendszerét alakítja ki a törvény az előterjesztői indokolás szerint, jelentősen változik továbbá a személyi szabadságot érintő kényszerintézkedések és a vagyont érintő kényszerintézkedések szabályozása is.
Az óvadék a jövőben nemcsak a terhelt eljárási cselekményeken való jelenlétét biztosítja, hanem a bíróság által elrendelt távoltartás, illetve bűnügyi felügyelet magatartási szabályainak a megtartását is elősegít. Újdonságnak tekinthető a bűnösség beismerése érdekében kötött egyezség és a feltételes ügyészi felfüggesztés szabályozása, valamint az ún. osztott szerkezetű kártalanítás, illetve változnak a külön eljárásokra és a különleges eljárásokra vonatkozó előírások is.
Joganyag: 2017. évi XC. törvény a büntetőeljárásról
Módosítja: –
Megjelent:MK 2017/99. (VI. 26.)
Hatályos: 2018. 07. 01.
Megjegyzés: új jogszabály
|
|
|
|
|
|
Kihirdették az ügyvédi tevékenységről szóló törvényt
Az Országgyűlés június 13-i ülésnapján fogadták el a képviselők az ügyvédi tevékenység folytatásáról szóló törvényt, amely jelentősen átalakítja az ügyvédség és a jogtanácsosok helyzetét, tevékenységgyakorlási feltételeit. A törvény címe is alapvető koncepcionális változásra utal – derül ki a javaslathoz fűzött általános indokolás szerint –, mivel nem az ügyvédségre, hanem az ügyvédi tevékenység folytatására vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza.
Már a törvény első szakaszában szereplő alapelvek között is találhatunk újdonságot, egyrészt az ügyvéd és az ügyfél közötti bizalom hangsúlyozását, valamint az önképzés és a kötelező továbbképzés előírását.
A törvény részletesen meghatározza az ügyvédi tevékenység fogalmát pozitív és negatív oldalról is, rögzíti továbbá az ügyvédi tevékenységet folytatók körét (ügyvéd, európai közösségi jogász, külföldi jogi tanácsadó, kamarai jogtanácsos, alkalmazott ügyvéd, alkalmazott európai közösségi jogász, ügyvédjelölt és ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó). Ennek kapcsán kell megemlíteni az egyik legfontosabb változást, miszerint az „ügyvédi tevékenységet ellátni kívánó” jogtanácsosokat (jogi előadókat) integrálták az ügyvédi kamarákba. A kamarai jogtanácsos az ügyvédi tevékenységet munkaviszony keretei között, az ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejelentett munkáltatója, a munkáltatójának a kapcsolt vállalkozása vagy a munkáltatójával irányítási vagy fenntartói viszonyban álló szerv, mint ügyfél számára gyakorolja. Az ügyvédi tevékenységek meghatározott körét jogosult a jogtanácsos folytatni, ezeket azonban kizárólag kamarai jogtanácsosként végezheti. A kamarai jogtanácsosi felvételi kérelmek 2017. október 1-jétől terjeszthetők elő, de a jogtanácsosokat legkorábban 2018. január 1-jei hatállyal veszik kamarai nyilvántartásba.
A további újdonságokat röviden az alábbiakban foglaljuk össze:
– 15 millió forintra emelkedik az ügyvédi felelősségbiztosítás legalacsonyabb összege, amely fokozatosan emelkedik 2023-ig.
– Az ügyvédnek lehetősége nyílik arra, hogy a területi kamara működési területén kívül ún. fiókirodát létesítsen.
– Az egyéni ügyvéd akadályoztatása esetére helyettes ügyvédet köteles megbízni. A helyettes ügyvéd személyét, megbízását a kamarai nyilvántartásba való bejegyzés véget be kell jelenteni.
– Pontosították az ügyvédi tevékenységgel összeférhetetlen tevékenységek szabályozását, külön felsorolás rögzíti, hogy mely tevékenységek nem esnek korlátozás alá.
– Az okiratszerkesztésre és az ahhoz kapcsolódó jogi képviselet ellátására irányuló megbízási szerződés tartalmi elemeit maga az ellenjegyzett szerződés is tartalmazhatja.
– Sikerdíj kikötése nem tilos, nem kényszeríthető ki azonban bíróság előtt „az ügyvédi tevékenység eredményességéhez kötött ügyvédi munkadíj”, amennyiben annak teljes összege az ügyvédi munkadíj kétharmadát meghaladja.
– Az ügyfél-azonosítás a jogi tanácsadás kivételével általánosságban kötelező. Az ügyvéd a törvény erejénél fogva jogosulttá válik a személyiadat- és lakcímnyilvántartásból, a járművezetőiengedély-nyilvántartásból, az útiokmány-nyilvántartásból és a központi idegenrendészeti nyilvántartásból elektronikus úton bizonyos adatok igénylésére.
– Azokban az ügyekben, amelyekben a jogi képviselet kötelező, nyilvántartást kell vezetni az azonosított személyekről és szervetekről.
– Részletesen szabályozza a törvény egyebek mellett a külföldi jogi tanácsadó és az ún. ügyvédasszisztens személyére, tevékenységére vonatkozó szabályokat. Az ügyvédasszisztens az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász vagy az ügyvédi iroda vezetőjének irányítása mellett képviseli az ügyvédet vagy az ügyvédi irodát kvázi adminisztratív ügyekben (meghatározott keretek között és kivételekkel).
– A törvény szabályozza az ügyvédi társulást és az ügyvédi irodaközösséget.
Az új törvény előírásai főszabályként 2018. január elsején lépnek hatályba, egyes rendelkezések ellenben már a kihirdetéstől, illetve 2017 októberétől, mások viszont csak 2018. július 1-jétől alkalmazhatók.
2018. január elsejével hatályát veszti az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény, a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet, valamint a jogtanácsosi tevékenységről szóló 1983. évi 3. törvényerejű rendelet végrehajtásáról szóló 7/1983. (VIII. 25.) IM rendelet is.
Bővebben olvashat a témáról alábbi cikkeinkben.
Joganyag: 2017. évi LXXVIII. törvény az ügyvédi tevékenységről
Módosítja: –
Megjelent:MK 2017/95. (VI. 21.)
Hatályos: 2017. 06. 29., 2017. 10. 01., 2018. 01. 01., 2018. 07. 01.
Megjegyzés: új jogszabály
|
|
|
|
|
|
Költségmentesség és a költségfeljegyzési jog a bírósági eljárásokban
Az új polgári perrendtartással együtt léphet hatályba a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog bírósági eljárásban történő alkalmazásáról szóló, jelenleg még közigazgatási egyeztetés alatt álló törvény, amely a jelenleg hatályos, a költségmentesség alkalmazásáról a bírósági eljárásban című 6/1986. (VI. 26.) IM rendeletet válthatja fel.
Hatálya a polgári és közigazgatási peres eljárásokra, a bírósági nemperes eljárásokra, illetve az egyéb közigazgatási bírósági eljárásokra, az azokban érvényesülő költségkedvezményekre terjedne ki.
A tervezet szerint a tárgyi költségmentesség és költségfeljegyzési jog szabályai, illetve a személyes költségmentesség feltételei sem változnak. Újdonság ugyanakkor a teljes vagy részleges költségfeljegyzési jog, amely esetében az eljárás végén válik kötelezetté valamelyik fél a meg nem fizetett illetéket, állam által előlegezett költséget megfizetni – derül ki az előterjesztés költségvetési hatásokat vizsgáló részéből. A teljes költségfeljegyzési jog engedélyezésére főszabályként akkor kerülhet sor, ha a fél havi nettó jövedelme nem haladja meg a tárgyévet megelőző második év KSH által közzétett nemzetgazdasági bruttó havi átlagkeresetének a 30 százalékát és ezen felül vagyona sincs.
Megszűnik a személyes illetékfeljegyzési jog. A nem természetes személyek a jövőben az illetékre kiterjedő részleges költségfeljegyzési jogban részesülhetnek majd.
Joganyag: 2017. évi … törvény a költségmentesség és a költségfeljegyzési jog bírósági eljárásban történő alkalmazásáról
Módosítja: –
Megjelent: www.kormany.hu
Hatályos: 2017. 06. 29., 2017. 10. 01., 2018. 01. 01., 2018. 07. 01.
Megjegyzés: közigazgatási egyeztetés alatt álló törvénytervezet
|
|
|
|
|
|
A polgári nemperes eljárások szabályai
Ugyancsak közigazgatási egyeztetés alatt áll a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról szóló törvényjavaslat, amely a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvénnyel együtt lép majd hatályba és amely a nemperes eljárások közös szabályai mellett tartalmazza a holtnak nyilvánítási és a halál tényének megállapítása iránti eljárás új szabályait, valamint bevezeti az eltűntnek nyilvánítási eljárást. Az előterjesztésben az apaság vélelmének a megdöntése iránti eljárás és a házastársi vagyonközösség életközösség alatti megszüntetésével és helyreállításával kapcsolatos eljárás szabályai ugyancsak szerepelnek.
Joganyag: 2017. évi …. törvény a bírósági polgári nemperes eljárásokban alkalmazandó szabályokról, valamint egyes bírósági nemperes eljárásokról
Módosítja: –
Megjelent: www.kormany.hu
Hatályos: –
Megjegyzés: közigazgatási egyeztetés alatt álló törvénytervezet
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Tipp: Nyáron se maradjon le a változásokról!
|
A nyári szabadságok előtt ne felejtse el beállítani a Jogtár Változásfigyelő menüpontjában az Önt érdeklő jogszabályok, jogterületek figyeltetését. A változásokról a szolgáltatás felületén vagy e-mailben küldünk értesítést.
|
|
|
|
|
|
|
Ingyenes Jogtár oktatás
|
Szeretné gyorsabban használni?
Szeretne hatékonyabban dolgozni vele?
Jöjjön el hozzánk és mi 4 óra alatt megmutatjuk a „mesterfogásokat”!
Következő oktatásunk időpontja: 2017. augusztus 2. |
|
|
|
|
|
|
|
|
Gárdos István - Tomori Erika: A Kúria elvi határozata a jövőbeni követeléseken alapított zálogjog felszámolási eljárásban való érvényesüléséről
|
A Kúria 4/2016. számú határozatában úgy foglalt állást, hogy jövőben megszerzendő ingókra vagy követelésre alapított zálogjog, illetve a vagyont terhelő zálogjog esetében a zálogjog akkor jön létre (keletkezik), amikor a zálogjog tárgya létrejön (illetve azon az elzálogosító megszerzi a rendelkezési jogot). A Cstv. 49/D. § (1) bekezdésében meghatározott feltételnek csak az olyan zálogjog felel meg, amely ennek megfelelően a felszámolási eljárás kezdő időpontját megelőzően létrejött. A jelen elemzésben arra mutatunk rá, hogy a Kúria az 1959-es Ptk. és a Ptk. hibás értelmezésével jutott e következtetésre. Ha a zálogkötelezett a zálogjog megalapításának időpontjában rendelkezik a zálogszerződésben, illetve a bejegyzésben zálogtárgyként meghatározott vagyontárggyal, akkor a zálogjog a megalapításával egyúttal létre is jön, és a zálogjog tárgyainak későbbi változása nem eredményezi új zálogjog keletkezését.
1. A tényállás ismertetése
[1] Az adós és a hitelezők irodaház építésének finanszírozására hitelkeret-szerződést, valamint ennek biztosítására egyéb szerződéseket kötöttek. A hitel biztosítékaként a felek többek között a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1959-es Ptk.) 267. §-a (zálogjog jogokon és követeléseken) alapján zálogjogot alapítottak az adós „jelenlegi és jövőbeni bármely szerződés alapján vagy egyéb jogcímen keletkező” követelésein.
[2] Az adós az ingatlanára 2010. december 14-én és 2011. augusztus 1-jén bérleti szerződést kötött. Az adóssal szemben felszámolási eljárás indult, a felszámolás kezdő időpontja 2012. október 2.
[3] A felszámoló a 2013. január 3-án kelt levelében tájékoztatta a hitelezőket arról, hogy álláspontja szerint zálogjoguk nem terjed ki a felszámolás alatt keletkező követelésekre.
[4] A hitelezők kifogásukban arra kérték kötelezni a felszámolót, hogy az adós felszámolási eljárás alatt keletkező követelései kötelezettjeinek teljesítése esetén a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 49/D. § (1) bekezdésében foglaltak alapján fizessen a zálogjogosult hitelezők részére. Álláspontjuk szerint a bérleti szerződésekből a felszámolás tartama alatt befolyó bérleti díjra - mint a szerződésben megállapított jövőbeni követelésre - zálogjogosultként igényt tarthatnak.
[5] A felszámoló fenntartotta álláspontját, mely szerint csak abban az esetben illeti meg a követelésen fennálló zálogjog jogosultját a privilegizált kielégítés, ha a zálogjog a felszámolás előtt keletkezett. A felszámolás kezdete után nyújtott bérbeadói szolgáltatás ellenértékére (bérleti díjra) nem terjed ki a zálogjog.
1. A tényállás ismertetése
[6] Az elsőfokú bíróság kötelezte a felszámolót, hogy a felszámolás időszaka alatt megfizetett és a jövőben megfizetésre kerülő bérletidíj-bevételekkel a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerint számoljon el. Álláspontja szerint a zálogjog a felszámolás kezdő időpontja előtt létrejött, ezért a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése alkalmazásának nincs akadálya.
[7] A felszámoló fellebbezése alapján eljárt másodfokú bíróság az elsőfokú bíróság végzését helybenhagyta. Arra az álláspontra helyezkedett, hogy az igényérvényesítés stádiumába került zálogjog kiterjed mindazon követelésre, amely a felszámolási eljárást megelőzően létrejött jogviszonyból keletkezett, így nem csupán azokra a követelésekre terjed ki, amelyek a felszámolás kezdő időpontjáig behajtásra kerültek, hanem azokra a követelésekre is, amelyek a felszámolás megindulását megelőző jogviszonyból a felszámolás megindítását követően váltak esedékessé. Ez egyrészt következik az 1959-es Ptk. 267. § rendelkezéseiből, másrészt pedig a Cstv. 49/D. § (1) bekezdésében foglaltakból. Nem lehet különbséget tenni ezen rendelkezések alapján a tekintetben, hogy a bevételek mikor keletkeztek.
[8] A jogerős végzéssel szemben a felszámoló terjesztett elő felülvizsgálati kérelmet, amelyben - a Cstv. 49/D. § (1)-(2) bekezdésére és az 1959-es Ptk. 266-267. §-ára hivatkozással -kérte a jogerős végzés hatályon kívül helyezését, és az elsőfokú bíróság végzésének megváltoztatásával a kifogás elutasítását. A felülvizsgálati kérelem hangsúlyozta, hogy az adós tevékenysége az adott ingatlan hasznosításában merült ki, s ha elvonásra kerülne a bérleti díj, akkor a költségek fedezete nem lenne biztosított, ez a bérleti jogviszonyok megszűnéséhez, az irodaház kiürüléséhez vezetne. A felszámoló szerint a jövőben esedékessé váló követelésre is lehet zálogjogot alapítani, de a Cstv. 49/D. § (1) bekezdése szerinti előnyös kielégítés csak azokra a követelésekre vonatkozik, amelyek a felszámolás elrendelését megelőzően nyújtott szolgáltatásból erednek. A felszámolás elrendelését követően nyújtott szolgáltatás esetén a zálogtárgy (a követelés) csupán a felszámolás kezdő időpontját követően jött létre, így ezen követelés vonatkozásában a zálogjog sem jött létre a felszámolás kezdő időpontja előtt.
[9] A Kúria arra a jogi következtetésre jutott, hogy a jogerős határozat jogszabálysértő, mert a Cstv. 49/D. § (1) bekezdésében és az 1959-es Ptk. 267. § (1) bekezdésében foglalt rendelkezéseket tévesen értelmezte. Ezért a jogerős végzést hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatva a hitelezői kifogást elutasította.
[10] A felülvizsgálati határozat az alábbiakat hangsúlyozta:
(a) Felszámolási eljárásban csak az a zálogjoggal biztosított követelés élvez kielégítési elsőbbséget, amelyet biztosító zálogjog a felszámolási eljárás kezdetét megelőzően jött létre.
(b) A zálogjog akkor jön létre, amikor a zálogtárgy létrejön és a zálogkötelezettet felette rendelkezési jog illeti meg; ennek megfelelően követelésen alapított zálogjog akkor jön létre, amikor a követelés a zálogkötelezett javára létrejön.
(c) A tartós jogviszony (pl. bérlet) alapján nyújtott időszakos szolgáltatás ellenértékére vonatkozó követelés a szolgáltatás nyújtásával jön létre.
[11] Mindezek alapján a Kúria úgy foglalt állást, hogy a felszámolás alatt lévő cég bérleti díjra vonatkozó „jelenlegi és jövőbeni” követelésén alapított zálogjoggal biztosított hitelezői követelést csak annyiban illeti meg kielégítési elsőbbség, amennyiben a bérletidíj-követelés a felszámolási eljárás kezdő időpontját megelőzően nyújtott bérleti szolgáltatásból fakad. A felszámolási eljárás kezdetét követően az f.a. cég által nyújtott bérleti szolgáltatás ellenértékét képező bérleti díjra vonatkozó követelést már nem terheli zálogjog.
[12] A Kúria határozatát elvi határozatként tette közzé, így attól eltérni csak jogegységi határozat alapján lehet.
A Polgári Jog folyóirat 2017/4. számában megjelent cikk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el. |
|
|
|
|
|
Kotánczi Zsófia: Árufuvarozási szolgáltatás az áfában
|
| Cikkünk célja az árufuvarozás szolgáltatás nyújtásával kapcsolatban felmerülő egyes áfakérdések áttekintése. Sorra vesszük a teljesítési helyre vonatkozó szabályokat és a fuvarozást érintő adómentesség eseteit, áttekintjük az adófizetésre kötelezett személyének meghatározása során alkalmazandó szabályokat, valamint, hogy mindezek alapján a számlázás kapcsán mire kell tekintettel lennünk. Példákon keresztül mutatjuk be, hogy az esetek minősítése során felmerülő kérdések kapcsán mely szempontok figyelembevétele szükséges, illetve mely rendelkezések alkalmazandóak.
1. A teljesítési hely meghatározása
Az árufuvarozási szolgáltatásnyújtás teljesítési helyének meghatározása során kiindulási pontként először azt szükséges vizsgálnunk, hogy a megrendelő adóalany-e vagy sem. Ha a szolgáltatás igénybevevője adóalany, akkor az árufuvarozási szolgáltatásnyújtás esetén a teljesítési hely megállapítása az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa tv.) 37. § (1) bekezdése alapján történik, vagyis a teljesítési helyet a szolgáltatást igénybe vevő adóalany gazdasági célú letelepedésének helye határozza meg. Nem adóalany igénybevevő esetén a teljesítési hely meghatározása során arra is figyelemmel kell lenni, hogy Közösségen belüli fuvarozás valósul-e meg vagy Közösségen belüli fuvarozástól eltérő termékfuvarozás.
Az Áfa tv. 41. § (3) bekezdése úgy határozza meg a termék Közösségen belüli fuvarozását, hogy az a fuvarozás minden olyan formáját és módját felöleli, amelynek indulási helye és érkezési helye a Közösség egymástól eltérő tagállamában van. E kérdés megítélése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a fuvar ténylegesen milyen útvonalon halad, vagyis, ha a termék az út során elhagyja a Közösség területét, viszont teljesül az a feltétel, hogy az indulási és az érkezési hely a Közösség egymástól eltérő tagállamában van, akkor a termék Közösségen belüli fuvarozása történik. Például a Budapestről induló és Dijonba érkező fuvar abban az esetben is Közösségen belüli fuvarozásnak minősül, ha a szállítóeszköz Svájcon halad keresztül. Ugyanakkor, amennyiben harmadik országbeli akár az indulási hely, akár az érkezési hely, akkor függetlenül attól, hogy mekkora a Közösség területén megtett útszakasz, az ügylet nem minősül Közösségen belüli fuvarozásnak, még a Közösség területén megtett út tekintetében sem. Az Áfa tv. 41. § (4) bekezdése alapján indulás helyén azt a helyet kell érteni, ahol a termék fuvarozása ténylegesen megkezdődik (ide nem értve a fuvarozandó termék berakodásának helyéig tartó útszakaszt), érkezés helyén pedig a termék fuvarozásának tényleges befejezése értendő.
Amennyiben a szolgáltatás igénybevevője nem adóalany, és a termék Közösségen belüli fuvarozása valósul meg, akkor az Áfa tv. 41. § (2) bekezdése alapján a teljesítés helye az a hely, ahol a termék fuvarozásának indulási helye van. Ugyanakkor, amennyiben a nem adóalany szolgáltatást igénybevevő részére Közösségen belüli fuvarozástól eltérő termékfuvarozás valósul meg, akkor a teljesítés helye az Áfa tv. 41. § (1) bekezdése alapján a szolgáltatás nyújtása során ténylegesen megtett útvonal.
Mindezek gyakorlati szempontból egyrészt azt jelentik, hogy amennyiben a szolgáltatást adóalany veszi igénybe, akkor a teljesítési hely kérdésének megítélése szempontjából nincs jelentősége annak, hogy a fuvarozás Magyarország területén, a Közösség területén belül valósul-e meg, vagy a Közösség területén kívül. Továbbá azt is jelenti, hogy nem adóalany részére teljesített Közösségen belüli fuvarozás tekintetében a fuvardíjat nem kell megbontani belföldi és külföldi útszakaszra. Ugyanakkor a fuvardíjat meg kell osztani, amennyiben a megrendelő nem adóalany és részére Közösségen belüli fuvarozásnak nem minősülő fuvarozás kerül teljesítésre.
A teljesítési hely szabályok alkalmazása során azonban nem egyszerű feladat annak megítélése, hogy a szolgáltatást igénybe vevő mikor minősül adóalanynak, valamint a gazdasági célú letelepedés fogalmának értelmezése kapcsán is számos kérdés felmerül. A következőkben ezt a két témát elemezzük részletesebben.
Az Adó szaklap 2017/6. számában megjelent cikkünk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el.
|
|
|
|
|
Törvényjavaslatok válogatás
|
|
|
Törvényjavaslatok válogatás (2017. június 13.–július 12.)
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Ezt a levelet hírlevél feliratkozása alapján küldjük Önnek. Amennyiben nem kíván több hasonló tartalmú levelet kapni, kérjük, jelezze ide kattintva. Marketing célú adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-111341/2016.
Ezt a levelet a következő címre küldtük ki: %%emailaddress%%
|
|
|
|
|
