Jogtár Hírlevél
Amennyiben nem megfelelően jelenik meg az e-mail levelezőjében, kérjük, kattintson ide |
 |
| |
| A Wolters Kluwer Jogtár hírlevele |
|
| |
| |
| JOGTÁR HÍRLEVÉL |
 |
| |
| Wolters Kluwer Jogtár hírlevél |
| |
|
|
|
| |
| |
| Kedves Olvasó! |
| |
Örömmel ajánlom figyelmébe megújult Jogtár Hírlevelünket, amely havi rendszerességgel jelenik meg.
Hírlevelünk célja, hogy bemutassa az új Jogtár funkcionális és tartalmi újdonságait – különös hangsúlyt helyezve az úgynevezett szerzői tartalmak (kommentárok, magyarázatok, szakcikkek) frissítésére, illetve a meglévő tartalmak bővítésére – emellett hasznos tippekkel és trükkökkel kívánjuk segíteni a Jogtár használatát.
Jogszabályfigyelő rovatunk egy adott időszakban nyilvánosságra kerülő, nagyobb érdeklődésre számot tartó jogszabályokat és jogszabálytervezeteket szemlézi, a Szakcikkek rovatban pedig az új Jogtáron is elérhető Adó lapok és Polgári Jog online folyóirat cikkeiből olvashat.
Bízom benne, hogy hírlevelünk elnyeri tetszését és hasznos segítséget nyújt az új Jogtár használatához.
Ötvös Ildikó
Jogtár portfólió menedzser |
| |
|
|
|
|
| |
| |
| |
| |
| Már elérhető az új Jogtáron a Polgári Perrendtartás (1952-2016) jogszabálytükör |
A kiadvány párhuzamos szerkesztésben mutatja az új és a régi törvény tartalmilag szinkronizált rendelkezéseit. A párhuzamos megjelenítés a régi törvényből indul ki, így a dokumentum bal oldalán ennek szövege található, míg a jobb oldalon – ennek tükörképeként – az új törvény kapcsolódó szakaszai, illetve bekezdései olvashatóak.
Ezzel a szerkesztéssel egyértelművé, jól láthatóvá válik a két törvény közötti különbség és azonosság, amely segítséget nyújt az új törvény megértéséhez és alkalmazásához elsősorban azok számára, akik a régi törvényt és annak gyakorlatát már ismerik. |
|
|
|
|
| |
| |
| |
| |
| Adó-kódex Számvitel 2017 |
| A kiadvány ismerteti az egységes szerkezetű számviteli törvényt a 2016-os évközi és a 2017-es módosítások kiemelésével, továbbá a változások gyakorlatias, példákkal illusztrált magyarázatával. |
|
|
|
|
| |
| |
| |
| |
| Az általános közigazgatási rendtartás – jogszabálytükör (Ket. 2004. – Ákr. 2016.) |
| Várhatóan 2017. márciusában jelenik meg a 2004. óta hatályban lévő, a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény és az azt felváltó, az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény rendelkezéseit párhuzamos szerkesztésben bemutató jogszabálytükör. |
|
|
|
|
| |
| |
| |
| |
| Változtak a cégnyomtatványok |
Az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben az egyes miniszteri rendeletek módosításáról szóló 29/2016. (XII. 27.) IM rendelet 5. pontja módosította a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendeletet. A rendelet 2017. január 1-jén lépett hatályba, a korábbi verzió alapján készült cégnyomtatványokat 2017. január 31-éig fogadta el a cégbíróság.
A cégnyomtatványokat érintő főbb változások:
- új 59-es rovat lett, melynek kitöltése egyelőre tilos (Amíg az ide bejegyezhető adatok köre tisztázódik, a Cégszolgálat már az informatikai ellenőrzés során el fogja utasítani azokat a nyomtatványokat, amelyeknél ezt a rovatot kitöltik.)
- az Áfa-nyilatkozat új ponttal bővült, melyben a kisvállalatok tételes adójával kapcsolatos nyilatkozat tehető
- a változásbejegyzési kérelem első oldala két új ponttal bővült
- pénznemnek csak a hivatalos hárombetűs kódok adhatóak meg
- 56-os rovatban a cégiratok fordítása listája bővült a horvát nyelvvel
A változásoknak megfelelő friss cégnyomtatványok már minden Jogtár előfizetőnk számára elérhetőek. |
|
|
|
|
| |
| |
| |
| |
| Bővült a Jogtár könyvtár |
| A sorozat legújabb kiadványa a Kézikönyv a bírósági végrehajtás foganatosításához (szerzők: dr. Gyovai Márk, dr. Kiss-Kondás Eszter, dr. Kormos Erzsébet, dr. Lukács Tamás, dr. Nagy Adrienn, dr. Schadl György), amely nevesíti a bírósági végrehajtás foganatosítása során felmerülő gyakorlati problémákat és bemutatja a lehetséges megoldásokat. |
|
|
|
|
|
| |
|
|
| |
| |
| |
| |
| |
| 2016. dec. 19.-2017. január 31. között az alábbi fontosabb jogszabályok, illetve jogszabálytervezetek kerültek nyilvánosságra: |
|
|
|
|
| |
| |
| |
| Büntetőeljárás - készkiadás, védői díj, költségek megtérítése |
Az alábbiakban hivatkozott rendelet a terhelt és a meghatalmazott védő készkiadása, illetve a meghatalmazott védő díja megtérítésének szabályait, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személyek és képviselőik költségéről és díjáról szóló rendelkezéseket tartalmazza.
A terhelt készkiadásának magánvádló általi, illetve a meghatalmazott védő készkiadásának és díjának pótmagánvádló vagy magánvádló általi megtérítésére vonatkozó rendelkezéseket a hatálybalépését (2017. január 1.) követően indult büntetőeljárások esetén kell alkalmazni. Ezzel egyidejűleg hatályát veszti a terhelt és a védő készkiadása, illetőleg a védő díja állam általi megtérítésének szabályairól, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személyek és képviselőik költségéről és díjáról szóló 26/2003. (VII. 1.) IM–BM–PM együttes rendelet.
Joganyag: 25/2016. (XII. 23.) IM rendelet a terhelt és a meghatalmazott védő készkiadása, illetve a meghatalmazott védő díja megtérítésének szabályairól, valamint a büntetőeljárásban részt vevő személyek és képviselőik költségéről és díjáról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/216. (XII. 23.)
Hatályos: 2017. 01. 01.
Megjegyzés: új jogszabály |
| |
|
|
|
|
| |
|
|
|
| |
| |
| |
| |
| Módosuló IM rendeletek (költségmentesség, cégjog, gondnokoltak) |
Az elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben számos igazságügyi miniszteri rendelet is módosult, így például a költségmentességgel kapcsolatos jogszabályok is. A módosított rendelkezés értelmében a költségmentességi nyomtatványok a bíróságok központi internetes honlapjáról is letölthetők. Változott egyebek között a BÜSZ néhány részletszabálya, a cégbejegyzési eljárás és a cégnyilvántartás egyes kérdéseiről szóló 21/2006. (V. 18.) IM rendelet (a továbbiakban: Cvhr.) mellékletei (cégbejegyzési, változásbejegyzési kérelmek, szerződésminták, alapszabályminták egyes részei), valamint az elektronikus cégbejegyzésről, az illeték és a közzétételi költségtérítés elektronikus megfizetéséről, a Céginformációs Szolgálatról, a beszámolók elektronikus letétbe helyezéséről szóló rendeletek is (kormányzati portál szövegrész helyébe több helyütt az ún. „személyre szabott ügyintézési felület” szövegrész lépett), illetve változtak a gondnokoltak és az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartásának részletes szabályai is.
Joganyag: 477/2016. (XII. 27.) Korm. rendelet az egységes elektronikus ügyintézési rendszer kialakításával összefüggésben egyes kormányrendeletek módosításáról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2016/217. (XII. 27.)
Hatályos: 2017. 01. 01., 2017. 10. 01.
Megjegyzés: 12 rendelet módosítását tartalmazó jogszabály |
|
|
| |
|
|
|
| |
|
| |
| |
| |
| |
| Az építőipart érintő szabványügyi előírások felülvizsgálata |
A Kormány az alábbiakban hivatkozott határozatában egyebek mellett az építésügyet érintő műszaki szabályozási dokumentumok egységes nyilvántartását lehetővé tevő közhiteles nyilvántartás létrehozását rendelte el, amelyet a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Kft. üzemeltet és fejleszt majd a jövőben. A nyilvántartás létrehozására vonatkozó jogszabály megalkotása a Miniszterelnökséget vezető miniszter feladata 2017. október 31-ei határidővel. Emellett sor kerül az építőipart érintő szabványügyi előírások felülvizsgálatára is.
Joganyag: 1005/2017. (I. 3.) Korm. határozat a magyar építőipart érintő szabványügyi előírások felülvizsgálatáról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2017/1. (I. 3.)
Hatályos: 2017. 01. 03.
Megjegyzés: szabályozási koncepció |
|
|
| |
|
|
|
| |
|
| |
| |
| |
| |
| A munkába járás költségtérítése |
2017. január 13-ától változik a gépjárművel történő munkába járás költségtérítésének a szabályozása. Az új előírások értelmében ezentúl a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerinti 15 Ft/km összegű térítés 60 százaléka, azaz 9 Ft/km fizethető ki gépjárművel történő munkába járás címén, ha nincs az adott viszonylatban közösségi közlekedés, illetve hosszú várakozással vehető igénybe, valamint ha a dolgozó súlyosan fogyatékos, továbbá, ha 10 éven aluli bölcsődés, iskolás gyermeke van.
A 9 Ft/km és a 15 Ft/km költségtérítés különbözetéig a munkáltató mérlegelési jogkörben nyújthat támogatást a fenti feltételeknek megfelelő munkavállaló számára.
Joganyag: 39/2010. (II. 26.) Korm. rendelet a munkába járással kapcsolatos utazási költségtérítésről
Módosítja: 4/2017. (I. 12.) Korm. rendelet
Megjelent: MK 2017/4. (I. 12.)
Hatályos: 2017. 01. 13.
Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás |
|
|
| |
|
|
|
| |
|
| |
| |
| |
| |
| Kártyás mobiltelefon előfizetésekkel kapcsolatos korlátozások |
A közelmúltban nyilvánosságra került visszaélések miatt módosították a kártyás mobiltelefon előfizetés szabályait. Ennek értelmében egyéni előfizetővel legfeljebb tíz, üzleti előfizetővel pedig legfeljebb ötven ún. előre fizetett díjú előfizetői mobil rádiótelefon szolgáltatás igénybevételére irányuló előfizetői szerződést köthet és tarthat fenn egyidejűleg a szolgáltató. Pontosították a szolgáltató éves adategyeztetésének és az előfizető személyazonossága ellenőrzésének a szabályait is. A személyazonosságot igazoló, magyar hatóság által kibocsátott okmány hiányában kizárólag személyesen bemutatott, Magyarországra történő beutazásra vagy magyarországi tartózkodásra jogosító okmány vagy engedély alapján lehet szerződést kötni.
Joganyag: 2/2015. (III. 30.) NMHH rendelet az elektronikus hírközlési előfizetői szerződések részletes szabályairól
Módosítja: 1/2017. (I. 11.) NMHH rendelet
Megjelent: MK 2017/3. (I. 11.)
Hatályos: 2017. 01. 12.
Megjegyzés: kis terjedelmű módosítás |
|
|
| |
|
|
|
| |
|
| |
| |
| |
| |
| A közigazgatási perrendtartás alaptörvény-ellenessége |
Az Alkotmánybíróság döntése értelmében a 2016. december 6-án elfogadott közigazgatási perrendtartásról szóló törvény 7. § (4) bekezdése, valamint a 12. § (2) bekezdés a) és c) pontjai alaptörvény-ellenesek.
Az eljárás a köztársasági elnök kérelme alapján indult, melyben arra hivatkozott, hogy a közigazgatási perrendtartási törvény létrehozott egy új bíróságot, az ún. közigazgatási felsőbíróságot, amelynek feladatait a Fővárosi Törvényszék látja el. Erre azonban a köztársasági elnök álláspontja szerint az Alaptörvény értelmében kizárólag sarkalatos törvény elfogadásával lett volna lehetőség. Az a tény tehát, hogy egyszerű többséggel megalkotott törvényben szabályozták e kérdéskört, „közjogi érvénytelenséget” eredményez.
Az Alkotmánybíróság az indítványt megalapozottnak tekintette, így az érintett rendelkezések alaptörvény-ellenességét állapította meg. A fentiekre tekintettel a törvényt az Országgyűlésnek újra tárgyalnia kell. Bővebben itt olvashat erről.
Joganyag: 1/2017. (I. 17.) AB határozat az Országgyűlés 2016. december 6-i ülésnapján elfogadott, a közigazgatási perrendtartásról szóló törvény 7. § (4) bekezdése, valamint a 12. § (2) bekezdés a) és c) pontjai alaptörvény- ellenességének megállapításáról
Módosítja: –
Megjelent: MK 2017/6. (I. 17.)
Hatályos: 2017. 01. 13.
Megjegyzés: előzetes normakontroll |
|
|
| |
|
|
|
| |
|
| |
| |
| |
| |
| Tavaszi törvényalkotási program |
A Kormány még 2016. december közepén előterjesztette a 2017 tavaszára vonatkozó törvényalkotási programját, amely a Parlament honlapján érhető el. A programból néhány érdekességre hívjuk fel a figyelmet az alábbiakban:
– 2017 márciusában várható az új büntetőeljárási kódex elfogadása a büntetőjogi reform utolsó elemeként;
– áprilisban kerülhet sor az új nemzetközi magánjogi kódex elfogadására, amelynek a koncepciójáról korábban már részletesen írtunk itt;
– májusban szavazhatnak a pénzmosási törvény és nemzetközi adóügyi együttműködés szabályainak az uniós jogharmonizációs célú módosításáról;
– ugyancsak májusra tervezték a régóta beharangozott új adóeljárási kódex (új Art.) elfogadását;
– júniusban szavazhatnak a képviselők az új ügyvédi törvényről (amelynek téziseit korábban ugyancsak ismertettük);
– új törvény várható az általános meghatalmazásokról szóló nyilvántartásról;
– közepes terjedelmű módosítás érintheti a cégeljárási törvényt és a civil szervezetekről szóló törvényt is;
– júniusban kerülhet sor az immáron megszokott nyári adómódosító csomag elfogadására, valamint az Ákr. hatálybalépésével összefüggő módosítások elfogadására.
A törvényalkotási program az új jogtáron is elérhető.
Joganyag: –
Módosítja: –
Megjelent:www.parlament.hu
Hatályos: –
Megjegyzés: jogalkotási terv |
|
|
| |
|
|
|
| |
| |
| |
| |
| |
| Tipp |
Az új Jogtárban összefüggő szövegrészek esetében nemcsak teljes bekezdések, hanem mondatok, mondatrészek is kijelölhetők kurzorral. A kijelölt szöveget Ctrl+C, Ctrl+V gyorsbillentyűvel tudja másolni. Helyi menüről csak a teljes bekezdés exportálható!
A kurzorral kijelölt szövegrész mögött a teljes bekezdés halvány háttérszínt kap. Ezzel jelezzük azt, hogy csak a teljes bekezdés nyomtatására és exportálására van lehetőség. Az exportálás és nyomtatás funkció helyi menüből, valamint a dokumentum eszköztárról is elérhető.
Lehetősége van nem összefüggő szövegrészek (bekezdések) kiemelésére is: ehhez kattintson a kiválasztott bekezdésekre vagy egérrel jelölje ki az exportálni/nyomtatni kívánt szövegrészeket. Az ilyen módon kiemelt bekezdések halvány háttérszínt kapnak. A kiemelt bekezdések a helyi menüből, valamint a dokumentum eszköztár funkciói segítségével nyomtathatók és exportálhatók.
Az egyes bekezdések kiemelése a bekezdésre kattintva, az összes bekezdés kiemelése Ctrl+DEL billentyűt nyomva vagy helyi menüből törölhetők.
Exportálás során az Ön gépén alapértelmezett szövegszerkesztő programmal nyitjuk meg az exportált dokumentumot, mellyel Ön további műveleteket (mentés, szerkesztés stb.) végezhet.
A nyomtatás PDF formátumban történik. |
|
|
| |
|
|
|
| |
|
|
| |
| |
| |
| |
| Még magasabb adatbiztonság az új jogtáron |
Cégünk kiemelten fontosnak tartja, hogy ügyfelei számára a maximális adatbiztonságot nyújtsa, ezért január közepén az új Jogtárat az eddigi http-ről https kapcsolatra irányítottuk át. Amennyiben az Önök rendszeréből a szolgáltatás nem érhető el a https://uj.jogtar.hu/ linken, kérjük, vegye fel a kapcsolatot Help Desk munkatársainkkal:
hd-hu@wolterskluwer.com, +36 1 464-5656. |
|
|
|
|
| |
|
| |
|
|
|
| |
| |
| |
| |
| Jogtár oktatás |
| |
Vegyen rész Ön is ingyenes, gyakorlatorientált oktatásunkon és tapasztalja meg, hogyan teszi könnyebbé a Jogtár a mindennapi munkát. Képzésünkön részletesen bemutatjuk az új Jogtár programfelületét és megmutatjuk, hogyan használhatja legeredményesebben a Jogtár keresőit, miként figyeltetheti a munkájához fontos jogszabályok változásait, hol érheti el az Önnek szóló szakmaspecifikus tartalmakat. Tanulja el a „mesterfogásokat” és használja minél hatékonyabban szolgáltatásainkat.
Következő időpontunk: 2017. március 1. szerda 10.00 óra
Helyszín: Wolters Kluwer székház (1117 Budapest Prielle Kornélia u. 21-35.)
További részletek és regisztráció a shop.wk.hu oldalunkon! |
|
|
| |
|
|
|
| |
|
| |
| |
| |
| |
| Leszkoven László: A szolgáltatás és annak teljesítése: a tartalom és szerződésszegés kapcsolata |
A tanulmány a szerződésszegés intézményének egyik elvi-elméleti kiindulópontjával foglalkozik, mely komoly gyakorlati következményekkel bír. A szerződés megszegése szoros kapcsolatot mutat fel a tartalommal, valamint a szolgáltatás (mint közvetlen és közvetett tárgy) jogi megítélésével. A szerződésszegés a kötelem tartalmának visszatükröződése: csak a tartalom feltárásával és megfelelő értékelésével ítélhető meg helyesen a kötelemszegő állapot. A szolgáltatás, mint a kötelem (ezen belül is a szerződéses kötelem) jogi lényege ezáltal a szerződésszegés intézményének is fordulópontja, mintegy jogi alapköve. A szerződés megszegése ugyanakkor nemcsak mérce és szankciós jogkövetkezmények kiváltója, hanem vissza is hat magára a kötelemre, méghozzá magát a kiindulópontot megragadva: a teljesítés folyamatára vetítve megsértett kötelemben maga a szolgáltatás is megváltozik, átalakul.
1. Általános megjegyzések. Szolgáltatás, teljesítés és szerződésszegés
[1] Ha a szerződésszegés témaköre kerül a látókörünkbe, az első kérdés nyilvánvalóan az lesz, hogy mit is tekintünk szerződésszegésnek. Másképpen fogalmazva: miben áll, milyen kötelezettség(ek) megszegésében ragadható meg a szerződésszegés? A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 6:137. § rendelkezése - mely a szerződésszegés legközelebbi fogalmaként fogható fel - a dogmatikust és a gyakorlati szakembert első ránézésre is nyomban a 6:34. § felé tereli, mely a kötelem teljesítéséről (a szerződéses kötelem teljesítéséről is) rendelkezik. A szerződésszegés témakörének tehát különösebb magyarázat nélkül is láthatóan szoros kapcsolata van a teljesítéssel, a teljesítés intézményével. „A kötelem sohasem öncél, s ekkép nem azért létesítünk kötelmeket, hogy azok csupán létrejöjjenek, hanem azért, hogy a javak, értékek, általában a szolgáltatások kicserélésével egymás érdekét kölcsönösen előmozdítsuk. [...] A kötelem létesítése tehát önmagában még semmi eredményt nem jelent, csupán megindít egy folyamatot, megnyitja a lehetőséget ahhoz, hogy az ügyletből egyik vagy másik, vagy mindkét fél idővel előnyt szerezzen. Ennek az előnynek a megvalósulása a kötelem célja, s egyben annak eredménye; s ha föltesszük a kérdést, hogy melyik az a momentum, amikor ez a célba vett eredmény bekövetkezik, az nem más, mint a kötelem tárgyát képező szolgáltatás véghezvitele, más szóval a teljesítés.” Dezső Gyulának a kötelmi jogi szolgáltatásra vonatkozóan kifejtett gondolatai a szerződéses kötelem kapcsán is megállják a helyüket. A szerződéskötés valóban csak elindítja - életre hívja - azt a polgári jogi jogviszonyt, melynek célja a szerződés által kielégíteni kívánt jogi, gazdasági igények megvalósítása.
A Polgári Jog folyóirat 2016/10. számában megjelent cikk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el:
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/193/id/A1601001.POJ/ts/10000101/ |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
| |
| |
| |
| Dr. Szabó Ildikó: Nyilatkozattétel az adóeljárásokban |
A nyilatkozattétel voltaképpen egy eszköz mind az adózó, mind pedig az adóhatóság számára. Az adózó szempontjából akaratkijelentés, amelyben kifejti adózási szándékát, míg az adóhatóság részéről a nyilatkozattételre való felhívás célja, hogy információkat szerezzen az adózótól. A nyilatkozattétel egy olyan jogalkalmazói eszköz, amely leginkább képes az adózó és az adóhatóság közötti együttműködést elősegíteni, hiszen ebben az eljárásban főszabályként fel sem merül szankció alkalmazása.
1. A nyilatkozattevő
A nyilatkozattétel az adózó oldalán jog és egyben kötelezettség is. Az adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának, költségvetési támogatásának megállapításához, valamint ellenőrzéséhez az előírt adatszolgáltatásokon túl számos más információ is szükséges lehet. Ennek biztosítása érdekében mondja ki az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (a továbbiakban: Art.), hogy az adóhatóság felhívása esetén az adózót, illetve az adózónak nem minősülő magánszemélyt nyilatkozattételi kötelezettség terheli. A nyilatkozattételi kötelezettség széles körű adatgyűjtést tesz lehetővé.
Az adóhatóság az adózót, illetve az adózónak nem minősülő magánszemélyt - a vele szerződéses kapcsolatban állt vagy álló adózók adókötelezettségének, adóalapjának, adókedvezményének, adójának vagy költségvetési támogatásának megállapítása, ellenőrzése, illetve az adóhatóság törvényben meghatározott eljárásának lefolytatása érdekében - felhívásban nyilatkozattételre kötelezheti az általa ismert, illetve nyilvántartásában szereplő adatról, tényről, körülményről [Art. 48. § (1) bekezdés].
2011. január 1-jétől az adóhatóság az adózónak nem minősülő személy, illetőleg szervezet vonatkozásában is alkalmazhatja a nyilatkozattételre való felhívást, ha a nyilatkozattevő az adózóval szerződéses kapcsolatban állt vagy áll. Ebben az esetben azonban valójában nem feltétel, hogy a nyilatkozattevő a felhívást megelőzően is adózó legyen.
A nyilatkozattétel szabályait bemutató, az Adó szaklap 2016/10. számában megjelent cikkünk teljes szövegét a következő linkre kattintva érheti el:
https://uj.jogtar.hu/#doc/db/196/id/A1601003.ADD/ts/20160811/ |
|
|
| |
|
|
|
|
|
|
| |
| |
| |
| |
Törvényjavaslatok válogatás |
|
| |
|
| |
| |
| |
| |
| Törvényjavaslatok válogatás (2016. dec. 19.-2017. jan. 31.) |
|
|
|
|
|
|
|
|
| |
|
| |
| |
Ezt a levelet új Jogtár regisztrációja alapján küldte Önnek a Wolters Kluwer Kft. Amennyiben nem kíván több hasonló tartalmú levelet kapni, kérjük, jelezze idekattintva. Marketing célú adatkezelés nyilvántartási száma: NAIH-111341/2016.
Ezt a levelet a következő címre küldtük ki: %%emailaddress%% |
| |
|
|
|
|
|
|
