Hogyan tovább? EU döntés az adatvédelmi biztosról

Szerző: ugyvedvilag.hu
Dátum: 2014. április 11.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Magyarország – mivel idő előtt megszüntette az adatvédelmi biztos megbízatását – nem teljesítette a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24 i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvből eredő kötelezettségeit. A Bíróság 2014. április 8-ai döntése.


Az ügy előzménye

Jóri Andrást az Országgyűlés 2008. szeptember 29 én választotta meg adatvédelmi biztossá a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi törvény alapján, és ugyanezen a napon iktatták be tisztségébe. Megbízatása hat évre szólt, így annak 2014 szeptemberében kellett volna lejárnia. Az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseinek 16. cikke alapján azonban megbízatása 2011. december 31 én megszűnt (A hivatalban lévő adatvédelmi biztos megbízatása az Alaptörvény hatálybalépésével megszűnik). Az Alaptörvény rendelkezései alapján 2012. január 1-jén lépett hatályba az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, amely a biztos helyett létrehozta a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, amely 2012. január 1 jén kezdte meg tevékenységét, és a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök Péterfalvi Attilát nevezte ki a Hatóság elnökévé, kilenc évre.

A Bírósági eljárást megelőző eljárás

A Bizottság 2012. január 17 én felszólító levelet küldött Magyarországnak, mivel álláspontja szerint hazánk megsértette a személyes adatok kezelése vonatkozásában az egyének védelméről és az ilyen adatok szabad áramlásáról szóló, 1995. október 24 i 95/46/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 28. cikkének (1) és (2) bekezdését, mivel idő előtt megszüntette a biztos megbízatását. Magyarország vitatta a terhére rótt jogsértést. Hangsúlyozta, hogy az idő előtti megszüntetés a felügyelő hatóság magyar modellje átalakításának következménye volt, a biztos nem kívánta, hogy a Hatóság elnökévé kinevezzék, a jelenlegi elnök megbízatásának idő előtti megszüntetése pedig ellentétes lenne a függetlenségét biztosító jogszabályokkal.

A kereset

Magyarország álláspontja szerint mivel az állítólagos kötelezettségszegést esetleg megállapító ítéletet nem lehetne végrehajtani, a Bizottság ezért nem kérheti, hogy a Bíróság ítéletében állapítsa meg a kötelezettségszegést, mert az érintett tagállam ezt az ítéletet csak az uniós jog megsértésével tudja végrehajtani. Ugyanis a kötelezettségszegés megállapítása esetén a jogellenességet csak úgy lehetne orvosolni, hogy a Hatóság elnökét visszahívják, és a korábbi biztossal töltik be helyette ezt a tisztséget, ami az állítólagos kötelezettségszegés megismétlését jelentené. A Hatóság elnöke megbízatásának idő előtti megszüntetése ráadásul sértené a Hatóság függetlenségének Alaptörvényben foglalt elvét is.

A Bizottság és az őt támogató európai adatvédelmi biztos szerint, a 95/46 irányelv 28. cikkének (1) bekezdésében szereplő „teljes függetlenségben” kifejezés a bármely, közvetlen vagy közvetett befolyással szembeni teljes függetlenséget jelenti, amely biztosítja az érintett felügyelő hatóság számára, hogy teljesen szabadon, utasításoktól és nyomásgyakorlástól mentesen működhessen, külső befolyás, illetve az ilyen befolyásgyakorlás lehetőségének kockázata nélkül. Mivel az irányelv a végrehajtása körében széles mozgásteret biztosít a tagállamoknak, azok főszabály szerint szabadon választhatják meg a biztos megbízatásának pontos időtartamát. Azt követően azonban, hogy a tagállam megállapította ezt az időtartamot, azt tiszteletben kell tartania, és nem szüntetheti meg a megbízatást annak lejárta előtt, kivéve, ha azt súlyos és objektív módon ellenőrizhető okok indokolják.

Ennek az objektív oknak a fennállását Magyarország nem bizonyította. A felügyelő hatóság átalakítása nem lehet elfogadható igazolás, még akkor sem, ha Magyarországnak jogában áll megváltoztatni felügyelő hatóságának intézményi modelljét. Arra sem volt továbbá bizonyíték, hogy a biztos lemondott megbízatásának folytatásáról, és visszautasította a Hatóság vezetését.

Magyarország álláspontja szerint a 95/46 irányelv 28. cikk (1) bekezdésében foglalt függetlenségi követelmény a felügyelő hatóságot a feladatkörének ellátása során megillető függetlenséghez kapcsolódik, vagyis a szóban forgó hatóság funkcionális függetlenségére vonatkozik. Ennek a magyar szabályozás mindvégig teljes mértékben megfelelt. Nem vezethető le ebből a rendelkezésből olyan követelmény, amely a hatóságot vezető személy számára alanyi jogot kell biztosítani e feladatkör ellátására. Az 95/46 irányelv 28. cikke csak azt a korlátozást támasztja a tagállamokkal szemben, hogy biztosítaniuk kell, hogy a felügyelő hatóságok feladatkörüket megbízatásuk időtartama alatt megszakítás nélkül, teljes függetlenségben láthassák el, amely időtartamot a tagállamok határozzák meg.

A magyar álláspont szerint az adatvédelem intézményi rendszerének megváltoztatása olyan objektív ok, amely igazolja a biztos megbízatásának idő előtti megszüntetését. Mivel az új rendszert, valamint a biztos megbízatásának megszüntetését az Alaptörvény, illetve az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezései írják elő, sem a korábbi, sem az új törvényi szintű szabályozás nem tartalmazhat e tárgykörre vonatkozóan eltérő rendelkezéseket. Az új szabályozás által létrehozott intézményi változás miatt nem lett volna igazolt, hogy a Hatóság elnökének tisztségét automatikusan a biztos töltse be. Hozzátették még, hogy a biztos nem értett egyet az új intézményi modellel, és hogy egy ilyen kinevezést nem is fogadott volna el.

A Bíróság megállapításai

A Bíróság először azt vizsgálta meg, hogy a 95/46 irányelv 28. cikke (1) bekezdésében foglalt azon követelmény, amely szerint biztosítani kell, hogy a rájuk ruházott feladatok gyakorlása során minden egyes hatóság teljes függetlenségben járjon el, magában foglalja e azt a kötelezettséget, hogy az érintett tagállamnak e hatóság megbízatását az eredetileg megállapított időtartam leteltéig tiszteletben kell tartania.

A Bíróság már korábban is megállapította, hogy ezt a függetlenséget úgy kell értelmezni, mint amely lehetővé teszi számukra, hogy feladataik ellátása során külső befolyástól mentesen járjanak el. Ez a függetlenség kizár bármilyen összefonódást vagy bármely más formában jelentkező, akár közvetlen, akár közvetett külső befolyást, amely hatással lehetne határozataikra.

Azonban a funkcionális függetlenség önmagában nem elegendő ahhoz, hogy a felügyelő hatóságok védve legyenek bármilyen külső befolyástól. A Bíróság már korábban is megállapította, hogy önmagában az a kockázat, hogy az adatkezelést ellenőrző hatóságok döntéseire az őket felügyelő állami hatóságok politikai befolyást gyakorolhatnak, elegendő akadályát jelenti annak, hogy az előbbiek független módon láthassák el feladatkörüket.

Ha valamennyi tagállam számára megengedett lenne, hogy a felügyelő hatóság megbízatását az eredetileg megállapított megbízatási idő lejárta előtt megszüntessék, anélkül hogy tiszteletben tartanák az alkalmazandó jogszabályok által e célból előzetesen meghatározott szabályokat és garanciákat, akkor e hatóság fölött megbízatásának gyakorlása közben végig ott lebegne a megbízatás idő előtti megszüntetésének fenyegetése. Ez pedig a hatóság politikai hatalomnak való megfeleléséhez vezetne, ellentétben a függetlenségi követelménnyel. Mindez akkor is igaz, ha a megbízatás idő előtti megszüntetésére újraszervezés vagy modellváltás eredményeként kerül sor, mivel ezeket úgy kell megszervezni, hogy az alkalmazandó jogszabályok által támasztott függetlenségi követelmények tiszteletben tartása biztosított legyen.

Új zálogjogi szabályok és a hitelbiztosítéki nyilvántartás

Bármilyen ingóságon fennálló követelés csak a hitelbiztosítéki nyilvántartásba való bejegyzéssel zálogosítható el. Az új Ptk. kiemeli, hogy ebbe a nyilvántartásba kell bejegyezni a tulajdonjog fenntartásával történő eladást, a lízing- továbbá a faktoring szerződéseket is.

Értesüljön az új szabályokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak, Dr. Parti Tamásnak, a Budapesti Közjegyzői Kamara elnökének és Dr. Gárdos Péter ügyvédnek. Jöjjön el 2014. április 15-én szakmai konferenciánkra!

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

Mindezek alapján az irányelv 28. cikke (1) bekezdésében foglalt függetlenségi követelményt úgy kell értelmezni, hogy az magában foglalja azt a kötelezettséget is, hogy a felügyelő hatóságok megbízatásának időtartamát annak leteltéig tiszteletben kell tartani, és a megbízatást csak az alkalmazandó jogszabályokban foglalt szabályok és garanciák tiszteletben tartása mellett lehet idő előtt megszüntetni.

A korábbi magyar szabályozás szerint a biztos megbízatása csupán a megbízatási időtartam leteltével, halállal, lemondással, az összeférhetetlenség kimondásával, felmentéssel és a tisztségtől való megfosztással szűnhet meg. Az utóbbi három esetben a megszűnéshez az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával meghozott határozat volt szükséges. Egyébként mind a felmentésre, mind a tisztségtől való megfosztásra szintén csak részletesen meghatározott, korlátozott körülmények között kerülhetett sor.

Az ügyben az nem is volt vitatott, hogy a biztos megbízatásának megszüntetésére nem e rendelkezések valamelyikének alkalmazásával került sor, és nem volt vitatott különösen az, hogy a biztos hivatalosan nem mondott le.

Mindebből az következik, hogy Magyarország úgy szüntette meg a biztos megbízatását, hogy nem tartotta tiszteletben a megbízatás védelme érdekében törvényben létrehozott garanciákat, megsértve ezzel a biztos az irányelv szerinti függetlenségét. Az, hogy erre az idő előtti megszüntetésre intézményi modellváltás eredményeként került sor, nem teheti azt összeegyeztethetővé a felügyelő hatóságok vonatkozásában e rendelkezés által megkövetelt függetlenséggel.

Ezekre a megfontolásokra alapozva megállapította a Bíróság, hogy Magyarország nem teljesítette a 95/46 irányelvből eredő kötelezettségeit. Elutasította továbbá Magyarországnak az ítélet időbeli hatályának korlátozására irányuló kérelmét is. Azt kérték ugyanis, hogy a megállapított kötelezettségszegés ne érintse a Hatóság elnökének megbízatását. A Bíróság azonban nem találta bizonyítottnak az ennek alapjául szolgáló feltételek teljesülését.

Kapcsolódó cikkek:


Elhunyt Szüdi János
2020. április 9.

Elhunyt Szüdi János

Életének 71. évében elhunyt dr. Szüdi János jogász, oktatási szakértő, korábbi közoktatási szakállamtitkár.

Kérhet videofelvételt a tanár?
2020. április 7.

Kérhet videofelvételt a tanár?

A NAIH-ot arról kérdezték, hogy a tanár kérhet-e videófelvétel a feladat teljesítéséről és ha igen, akkor milyen feltételek mellett.