Kapcsolódó termékek: Jogi kiadványok, Ügyvéd Jogtár demo
Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.
A holland legfelsőbb bíróság engedélyezte az eutanáziát a súlyos demenciában szenvedők számára is.
A hágai testület keddi közleménye szerint a döntés értelmében az orvosok törvényesen segíthetik halálba a magasabb kognitív funkciók károsodásával élő betegeiket, amennyiben pácienseik azt előzőleg, még szellemi képességeik birtokában, írásban kérvényezték.
Szakértők szerint az ítélet mérföldkőnek számít Hollandia eutanázia-szabályozásban, mivel a jogszabályok eddig megkövetelték a páciens megerősített beleegyezését közvetlenül a végrehajtás elött. A súlyosan demens betegek azonban már nem voltak az ehhez szükséges szellemi képességeik birtokában.
A legfelsőbb bírósági döntés annak nyomán született, hogy 2016-ban az ügyészség büntetőeljárás alá vont egy idősotthonban dolgozó orvost, aki eutanáziát hajtott végre 74-éves, Alzheimer-kórban szenvedő betegén, tartva magát a páciens előzőleges, kifejezett kérelméhez. Az orvost alacsonyabb szinten felmentették gyilkosság vádja alól, és kedden a legfelsőbb bíróság is kimondta ártatlanságát.
A világon elsőként Hollandiában legalizálták az eutanáziát 2002-ben, végrehajtását azonban szigorú szabályokhoz kötik. Az önkéntes halált azoknak engedélyezhetik, akik állandó, szinte elviselhetetlen, kevéssé csillapítható fájdalommal járó, gyógyíthatatlan betegségben szenvednek, és az eutanáziát még teljesen tiszta tudatállapotban, cselekvőképesen kérelmezik írásban, ismételten.
Az eutanáziát végrehajtó orvosnak ki kell kérnie más orvos véleményét is.
(MTI)
Az Európai Parlament zöld utat adott azoknak a frissített szabályoknak, amelyek célja az emberkereskedelem megelőzése, az ellene való küzdelem, illetve az áldozatok jobb védelme.
Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.
A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.
Köszönjük, hogy feliratkozott hírlevelünkre!
Kérem, pipálja be a captchát elküldés előtt
Ha egy másik hírlevélre is fel szeretne iratkozni, vagy nem sikerült a feliratkozás, akkor kérjük frissítse meg a böngészőjében ezt az oldalt (F5)!
Kérem, válasszon egyet hírleveleink közül!
