„Idegen test” a jogrendszerben – a bizalmi vagyonkezelés (1. rész)

Szerző: Kiss Anna
Dátum: 2013. december 5.
Rovat:

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Az új Ptk.-ban szabályozott jogintézménynek egységes európai modellje, de még csak fogalma sincs.


A Magyar Jogász Egylet immár hatodik alkalommal rendezte meg a Jogász Vándorgyűlést, melyre Pécsett, 2013. október 10–12. között került sor. A plenáris ülés és a szekcióülések előadásai elsősorban az új Ptk.-t járták körül. A hallgatóság tagjai között a különböző hivatásrendek képviselőivel találkoztunk.

Számomra az egyik legérdekesebb előadást Dr. Verebics János a BME GTK egyetemi docense tartotta, melynek témája a bizalmi vagyonkezelési szerződés ú j Ptk.-beli szabályozása volt. Az új jogintézmény alapja és lényege szerint a tulajdonosi é s döntési pozíciók szétválnak. Olyan szerződésen alapuló jogviszonyt képzeljünk el, ahol más kapja meg a tulajdonosi döntések meghozatalához szükséges jogokat, s ezekkel az eredeti jogosult (v. harmadik személy) vagyonának gyarapítása érdekében él. Az előadásból azt is megtudtuk, hogy ennek a jogintézménynek egységes európai modellje, de még csak fogalma sincs. Bár a közismert trust és Treuhand intézményekkel rokon, mégsem azonosítható velük.

A bizalmi vagyonkezelés hazai szabályozása a kodifikátori indokolás szerint jelentős és létező gazdasági igényt elégít ki, és tulajdoni alapú bizalmi vagyonkezelésre épít, és trust-jellegű megközelítésben gondolkodik. Az új Ptk. szerint a vagyonrendelő átruházza a vagyonkezelőre a kezelendő vagyont, a vagyonkezelő ezt a szerződésben meghatározott korlátok között a kedvezményezett javára köteles kezelni. Verebics szerint tipikus fiduciárius tulajdon-átruházás történik.

A magyar bizalmi vagyonkezelés jogintézménye olyan új nevesített szerződéstípus, amelyre alapvetően a diszpozitív szabályozás a jellemző. Alaptípusát tekintve visszterhes szerződés, de lehet ingyenes is.A megbízáshoz áll a legközelebb.

Az előadás kitért a jogintézmény Ptk.-beli szabályozásának részleteire. Írásbeli formakényszer jellemzi. A jogszabály megköveteli a vagyonkezelésbe kerülő vagyontárgyak pontos meghatározását, és kijelöli a vagyonkezelő tulajdonoskénti eljárásának kereteit.

Az előadás kitért az új jogintézménnyel kapcsolatos különböző véleményekre, álláspontokra is.
Illés István szerint „A trusthoz hasonló jogintézmények bevezetése a magyar jogrendszerbe segíthet hazánkba vonzani és itt tartani a külföldi befektetőket.”

Sándor István véleménye, miszerint az új jogintézményünk az angolszász típusú trust jogintézményével rokon, és pozitív helyet fog betölteni a hazai gazdaságban.

Mások ugyanakkor figyelmeztetnek arra, hogy a bizalmi vagyonkezelés intézménye a célzott gazdasági funkciók betöltésére csak abban az esetben lesz alkalmas, ha olyan speciális adó- és illetékszabályokkal párosul, amelyek alkalmasak a bizalmi vagyonkezelés céljainak szolgálatára. (Bán Chrysta, Bán, S. Szabó & Partners)
Felmerül, hogy az új jogintézmény segítségével vajon elkövethető-e a Btk.-ban szabályozott adócsalás vagy csődbűncselekmény.

Németh Sándor és a partner Szecskay Ügyvédi Iroda ügyvédei szerint a vagyonrendelés nem lehet eszköz bűncselekmények elkövetésére.

Más ügyvédek is azt az álláspontot vallják, miszerint az új intézmény rugalmas szabályozása olyan széles gyakorlati alkalmazásokat rejt magában, mely az öröklési jog, a gondnok által kezelt vagyon, a házassági vagyonjog, az üzleti vagyonkezelés, a nyugdíj-előtakarékosság és az üzleti élet egyéb területein is a jelenleg létező szabályokhoz képest rugalmasabb, az ügyfelek érdekeit maximálisan figyelembe vevő megoldások és struktúrák kialakítását teszi lehetővé. (Papp Erika é s Turzó Tamara, CMS Cameron McKenna LLP)
Vannak, akik nem értenek egyet a bizalmi vagyonkezelés bevezetésével. Petrik Ferenc szerint „a bizalmi vagyonkezelés sem elégít ki valamilyen valóságos igényt. (Ahol erre igény lenne az állami és önkormányzati tulajdon eseté n, arra ez a szerződé si forma nem alkalmazható.) A common law országokban a trust intézményének történelmi és jogrendszeri indokai vannak, de nem a mi tulajdoni berendezkedésünkre szabott. Hasonló forma – a trusttól eltérő tartalommal – más országban is felfedezhető, mindenütt sajátos közigazgatási, pénzügyi körülmények által indokoltan. (Ha valakinek megtetszik az angolszász jogban egy bevált jogintézmény, s azt a magyar jogba átülteti, gyakran ahhoz a keresztény hívőhöz hasonlít, aki a templomi harangszókor imaszőnyegen érinti homlokát a földhöz.) A bizalmi vagyonkezelés helyett indokolt lett volna a vagyonkezelés dologi jogi szabályait megállapítani” – idézte Verebics Petriket.

Verebics előadásának második részében áttekintette a bizalmi vagyonkezelési szerződés egyes részeit. A vagyonkezelő a vagyonrendelő által tulajdonába adott dolgok, ráruházott jogok és követelések (a kezelt vagyon) saját nevében a kedvezményezett javára történő kezelésére, a vagyonrendelő pedig díjfizetésre köteles. A jogviszony alapvető jellege a Ptk. szerint alapvetően a tulajdonjog átszállására épülő kötelem.

A jogviszony létrejötte tekintetében a magyar szabályozás lehetővé teszi a bizalmi vagyonkezelés élők közötti és a halál esetére történő létesítését. Utóbbi esetében végrendelettel történik az alapítása. A vagyonkezelési jogviszony azzal jön létre, hogy a vagyonkezelővé való kijelölést a vagyonkezelő a végrendeletben meghatározott tartalommal elfogadja.

A magyar szabályozás lehetővé teszi az „önvagyon-kezelést” is, mely közokiratba foglalt, visszavonhatatlan egyoldalú nyilatkozattal jön létre. Itt a vagyonkezelő és a vagyonrendelő személye megegyezik. A jogviszony alanyai kapcsán az előadásból kiderült, hogy a vagyonrendelő elvileg bárki lehet. Többes vagyonrendelés is lehetséges.

A vagyonrendelő rendelkezik a kedvezményezettről, meghatározza a vagyonkezelés keretfeltételeit, bár ellenőrzési joga van, de utasítási joga nincs, ugyanakkor tájékozódási joggal rendelkezik a vagyonkezelés helyzetéről. Visszahívási joga is van, és a vagyonrendelő vagyonkezelőnek önmagát is kijelölheti.
Vagyonkezelő is elvileg bárki lehet, de a hatályba léptető részletszabályok ezt korlátozhatják, illetve feltételhez köthetik.

Fontos szabálya az új Ptk.-nak, hogy a vagyonkezelő nem lehet a vagyon kizárólagos kedvezményezettje. A törvény szerint a többes vagyonkezelés is megengedett. Ebben az esetben együttesen járnak el és közösen döntenek. Speciális felelősségi szabályokat állapít meg a jogszabály ebben az esetben. 

A vagyonkezelőt főszabályként díj illeti meg, melyet a felek szabadon állapítanak meg, s melyben a szokásos költségek is benne vannak. A vagyonkezelő a díjigényét a vagyonból közvetlenül is kielégítheti. A kedvezményezettet a vagyonrendelő határozza meg, aki bárki lehet, tehát cselekvőképességében korlátozott személy is, és maga a vagyonrendelő is. Többes kedvezményezett jelölés is lehetséges. A kedvezményezetti állapot beállta feltételhez is köthető. A szerződés a vagyonkezelőt is feljogosíthatja a kedvezményezett személyének kijelölésére. 

A kezelt vagyon tekintetében az előadó a Ptk. megfelelő helyeit idézve elmondta, hogy a szerződés vagy az egyoldalú nyilatkozat alapján a dolog tulajdonjoga a vagyonkezelőre száll, a ráruházott jogok/követelések felett a vagyonkezelő saját nevében rendelkezik, azokat a vagyonkezelő a kedvezményezett javára kezeli. A jogviszony megszűntével, illetve a vagyonkezelői jog elvesztésével, vagy jogutódlással stb. a vagyon a kedvezményezett, illetve annak hitelezői részére kiadásra kerül, vagy azt más vagyonkezelő szerzi meg, meghatározott esetekben pedig visszaszáll a vagyonrendelőre.

A kezelt vagyon védettségéről megtudtuk, hogy a kezelt vagyon tárgyaira a vagyonkezelő házastársa, élettársa, személyes hitelezői és a vagyonkezelő által kezelt más vagyonok hitelezői nem támaszthatnak igényt. A kezelt vagyon elkülönítése érdekében mindezen személyekkel szemben a kedvezményezett és a vagyonrendelő is felléphetnek. A kezelt vagyon nem része a vagyonkezelő hagyatékának sem.

A vagyonkezelő kötelezettségei: a szerződésben foglalt feltételek szerint és korlátok között a kezelt vagyon gazdaságos működtetése, megőrzése, gyarapítása. Ennek során a kedvezményezett érdekeinek elsődleges figyelembevételével köteles eljárni. A vagyonkezelőt a vagyonkezelői megbízása összefüggésében titoktartási kötelezettség terheli. Ez alól a vagyonrendelő és jogutódja felmentést adhat.

A szerződésszegés kártérítési felelősséget jelent. A vagyonkezelő kötelezettségeinek megszegéséért a vagyonrendelővel, illetve a kedvezményezettel szemben a szerződésszegésért való kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel. Amennyiben feladatát ellenszolgáltatás nélkül látja el, az ingyenes szerződések megszegésére vonatkozó kártérítési felelősségi szabályok szerint a bizalmi vagyonkezelésből fakadó kötelezettségek megsértéséért több vagyonkezelő a vagyonrendelővel és a kedvezményezettel szemben egyetemlegesen felel.

A vagyonrendelő és a kedvezményezett követelheti annak a vagyoni előnynek a kezelt vagyon részeként való kezelését, amelyhez a vagyonkezelő a vagyonkezelésből fakadó kötelezettségeinek megsértésével jut.
Verebics felhívta arra is a hallgatóság figyelmét, hogy tisztázatlan a harmadik személyhez került vagyonra vonatkozó igény, s maga az igényérvényesítés alapja is kérdéses.

A vagyonkezelő elsődlegesen a kezelt vagyonnal felel a vállalt kötelezettségek teljesítéséért.
Saját vagyonával korlátlanul felel a kezelt vagyon terhére vállalt kötelezettségekből eredő követelések teljesítéséért, ha azok a kezelt vagyonból nem elégíthetők ki, és a másik fél nem tudta és nem is kellett, hogy tudja, miszerint a vagyonkezelő kötelezettségvállalása túlterjed a kezelt vagyon keretein.
Amennyiben a vagyonkezelőknek kötelezettségvállalásaikért saját vagyonukkal is helyt kell állniuk, közös döntéseikért harmadik személyekkel szemben egyetemlegesen felelnek.

Előadásának végén Verebics a jogintézmény veszélyeire is felhívta a hallgatóság figyelmét. Elmondta, hogy az alapvető problémák az új jogintézménnyel abból erednek, miszerint nem trust-jellegű és így leginkább a francia (fiduciárius hitelbiztosítékból kinőtt) fiducie-val rokonítható a trusttal szemben, ahol a trust „ura” (a komoly bírósági jogérvényesítési lehetőséggel támogatott kedvezményezett) a vagyonrendelő hatalma alatt áll. Hiányzik az angol trust-jogra jellemző méltányossági kontroll, mely ott a bírósági eljárások igénybevételével valósul meg. A vagyonkezelő a vagyonrendelő és a kedvezményezett felé főszabályként a szerződésszegésért való felelősség (új) szabályai szerint felel, a speciális felelősségi alakzatok pedig hiányoznak. „Idegen test” a jogrendszerben, a háttérszabályok is hiányoznak. Látható a jogalkotói koncepciótlanság, ezért számos visszaélési lehetőség előtt nyit kaput.

A szabályozás jellegéből, illetve állapotából adódó problémák kapcsán kifejtette az előadó, hogy mivel a Ptk. csak (zömében diszpozitív) keretszabályokat állapít meg, ezért a még hiányzó háttérszabályozásra vár a működőképességét biztosító komplex szabályozási környezet kialakítása, az öröklési jogi, telekkönyvi, adó- és illetékjogi, csőddel és felszámolási eljárással való összhang megteremtése. A létrehozás, működés jogi konkrét szerződési feltételeit, a vagyonkezelés belső, szervezeti jogviszonyait azonban az adott vagyonkezelési formára nézve egyedileg már a gyakorló jogászoknak kell kialakítaniuk.

Kapcsolódó cikkek:


Veszélyhelyzet – további enyhítések Budapesten és a szabadtéri rendezvények vonatkozásában, az utazási szerződés szabályai
2020. május 28.

Veszélyhelyzet – további enyhítések Budapesten és a szabadtéri rendezvények vonatkozásában, az utazási szerződés szabályai

Május 29-étől Budapesten is megnyílnak az éttermek belső részei, megtarthatóvá válnak a szabadtéri rendezvények (a zenei rendezvények továbbra sem). Ha 2020. augusztus 31-ig az utazási szerződés felmondására a koronavírus miatt került sor, lehetőség nyílik a befizetett előleg vagy teljes díj visszatérítése helyett utalvány kiállítására.

Kamerafelvételek másolatának kiadása
2020. május 27.

Kamerafelvételek másolatának kiadása

A NAIH állásfoglalásában úgy nyilatkozott, hogy az adatkezelők kötelesek a kamerafelvételek másolatát az érintett kérésére kiadni, azonban az nem sértheti más érintettek jogait és szabadságait.