Interjú Dr. Bóka Jánossal, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárával

Február 14-én, az ELSA Hungary a Magyar Országos Közjegyzői Kamara támogatásával konferenciát szervezett a jogászképzés jövőjéről. Az eseményen volt szerencsénk beszélgetni az Igazságügyi Minisztérium államtitkárával, aki megosztotta velünk gondolatait többek között a jogi digitális nevelés helyéről, a jogászképzés céljáról és a tudományos életpályáról.

Mit tekint a jogászképzés céljának?

Az én olvasatomban a jogászképzés fő célja olyan szakemberek képzése, akik professzionálisan képesek fellépni azokon a területeken, amelyeket összefoglalóan ún. jogászi iparnak tekintünk. Olyan szakemberek képzése, akik a megbízóik vitarendezési vagy együttműködési törekvéseit képesek támogatni úgy, ahogyan egy modern, demokratikus jogállamban elvárt.

Vissza-visszatérő téma, hogy túlképzés van a szakmában. Miként látja ezt a tendenciát manapság?

A magyar jogásznemzet. Magyarországon véleményem szerint fogalmilag kizárt, hogy a jogászokból túlképzés alakuljon ki. Ha ma egy jogi problémával megkeresek három jogászt, ők három különböző értelmezést és megoldást fognak felkínálni. Ha legalább kettő ugyanazt gondolná a kérdésről, akkor elképzelhető lenne, hogy egyikük felesleges. De mindaddig, amíg a szakmára a jelenlegi sokszínűség és kreativitás jellemző, nem látom értelmét erről beszélni.

A jogászképzés Magyarországon is meghatározott tantárgyi láncolatra épül. Hol van ebben a jogi informatikai, digitális nevelés helye?

A jogi informatikai és digitális nevelésnek két kulcsterülete van. Egyrészt azoknak az informatikai eszközöknek, alkalmazásoknak a használata, melyek a jogászi professzió gyakorlásához elengedhetetlenek. Másrészt ez a terület akut szabályozási, biztonsági, adatvédelmi kérdéseket vet fel. Ezekre a jogászoknak fel kell készülniük. Mindkét iránynak jelen kell lennie az oktatásban.

Melyek azok a külföldi minták, melyeket a magyar jogászképzési rendszernek érdemes lenne követnie?

Egyetemi oktatóként volt alkalmam több külföldi intézményben tanítani, ezáltal bizonyos szintű rálátásom alakult ki arra vonatkozóan, hogy más államokban hogyan épül fel a képzés. Számomra a holland és francia megoldások nyújtották a legtöbb inspirációt. A francia rendszert abból a szempontból kifejezetten követendőnek tartom, hogy nem általános jogászokat nevel, hanem speciális professziókra készíti fel a hallgatókat. A holland jogászképzésben pedig meghatározó a praktikum, a majdani munkáltatókkal való sokoldalú együttműködés a képzés minden fázisában. Több olyan elem van ebben a két képzési rendszerben, amelyeket a hazai modell alapvető strukturális változások nélkül is át tudna venni.

A tudományos életpálya a közbeszédben a jogászi munka „frontján” végzett tevékenységhez képest gyakran szorul háttérbe. Mi lehet a szerepe a jogászképzés fejlesztésében a doktori iskoláknak?

A bírót sokan a törvény szócsövének tartják. Én jobban szeretem azt a képet használni, amit Marton Géza fogalmazott meg egyik művében: a törvény vak, látóvá pedig a bírák szeme teszi. A legjobb jogalkotási termék sem láthat többet, mint maga a jogalkalmazó. Azt pedig, hogy a jogalkalmazó szeme mit vesz észre, hogy mennyire széles a látótere, alapvetően meghatározza, hogy milyen jogtudományi támogatás áll rendelkezésére. A jogtudománynak e funkcióját meghatározó jelentőségűnek tekintem. Ha ezt a szerepét be tudja tölteni, fel sem merül, hogy van-e értelme, mennyire hasznos. A doktori képzésnek ebből a szempontból nagy hozzáadott értéke lehet. Aki tudományos pályára készül, annak egy megalapozó és feltétlenül szükséges lépcsőfok ahhoz, hogy szaktekintély válhasson belőle. Ugyanakkor, nemcsak azoknak kellene részt venniük a doktori képzésben, akik élethivatás-szerűen akarnak a tudományos pályával foglalkozni. Minden jogász számára kitűnő lehetőség lenne arra, hogy a látókörét szélesítse, a tudományos gondolkodásmódot elsajátítsa, s ezáltal jogalkalmazóként is hatékonyabban működhessen a későbbiekben.

Milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy jogásznak 2020-ban?

Nagyon nehéz olyan jellemvonásokat meghatározni, amelyek valamennyi jogászi professzió gyakorlása során egyforma súllyal esnek latba. Ha mégis ilyet kellene megnevezni, a probléma- és megoldásorientált látásmódot emelném ki. Ebbe beletartozik a megoldáshoz szükséges erőforrások azonosítása és a megoldáshoz vezető stratégia megalkotásának képessége is. Ez a képesség valójában mentalitás, alkat kérdése, de képzéssel és tapasztalatok révén fejleszthető.

Kapcsolódó cikkek:


A koronavírus és az Emberi Jogok Európai Egyezménye
2020. április 7.

Mit tekint a jogászképzés céljának? Az én olvasatomban a jogászképzés fő célja olyan szakemberek képzése, akik professzionálisan képesek fellépni azokon a területeken, amelyeket összefoglalóan ún. jogászi iparnak tekintünk. Olyan szakemberek képzése, akik a megbízóik vitarendezési vagy együttműködési törekvéseit képesek támogatni úgy, ahogyan egy modern, demokratikus jogállamban elvárt. Vissza-visszatérő téma, hogy túlképzés van a szakmában. Miként látja ezt a tendenciát manapság? A magyar jogásznemzet. Magyarországon véleményem szerint fogalmilag kizárt, hogy a jogászokból túlképzés alakuljon ki. Ha ma egy jogi problémával megkeresek…

Az online bíróság többé nem a távoli jövő, hanem a jelen
2020. április 6.

Az online bíróság többé nem a távoli jövő, hanem a jelen

Az egészségügyi veszélyhelyzet új helyzetet teremtett a bíróságok és az igazságszolgáltatás működésében is szerte a világon. Írásunkban kitérünk néhány hasznos gyakorlati emlékeztetőre a magyar szabályokkal kapcsolatban, és foglalkozunk a külföldi megoldásokkal is – a cikkből az is kiderül, vajon melyik országban szolgálják ki az eljárásokat food truck jelleggel, kisteherautókból.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!
2020. március 13.

Ülj be a legizgalmasabb perekre!

Légy részese a bírósági eljárásoknak és nézd élőben a tárgyalásokat. Ismerd meg, hogy a megtanult elmélet hogyan működik a gyakorlatban, és tanulj, miközben a legizgalmasabb ügyek részletei tárulnak fel előtted.