Ismét vádat emeltek Zuschlag János ellen


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Ezúttal adathalász bűnszövetség a vád a volt képviselő ellen: a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség tájékoztatása szerint az adathalászat nyomán kamupártot indított volna a választáson bűntársaival a költségvetési támogatás reményében.

Bűnszövetségben elkövetett tiltott adatszerzés miatt vádat emeltek egy budapesti férfi és hét bűntársa ellen, mert 2017 ősze és 2018 januárja között jogellenesen megszerezték egy pénzügyi tanácsadó cég adatbázisából több száz ügyfél személyes adatait, hogy nem létező ajánlásokkal szerezzenek költségvetési támogatást a tavaly áprilisi parlamenti választásra – tájékoztatott a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség.

Zuschlag János egykori szocialista országgyűlési képviselő és egy másik férfi letartóztatását tavaly februárban rendelte el a Kecskeméti Járásbíróság – közölte akkor a Kecskeméti Törvényszék az MTI-vel. A volt politikust nem egészen négy hónap múlva engedték szabadon.

A megyei főügyészség hétfői közleményében nem közölte a vádlott nevét. Úgy fogalmazott: „a politikai életben jártas” 42 éves vádlott megállapodott egy 25 éves kiskunhalasi férfival abban, hogy valós tevékenységet nem végző „kamupártok” nevében képviselőjelölteket indítanak a 2018-as országgyűlési választásokon. A vádlottak pártonként 27 egyéni választókerületi jelölt állításával legalább 176 millió forint költségvetési támogatást akartak jogellenesen megszerezni.

A jelöltek indításához szükséges ötszáz érvényes ajánlást jogellenes módon, különféle adatbázisokban szereplő emberek adatainak felhasználásával akarták megszerezni. Elhatározták azt is, hogy az ajánlóíveken meghamisítják az aláírásokat. Ehhez 2017 szeptemberében felvették a kapcsolatot egy 30 éves kiskunhalasi és egy 34 éves kelebiai férfivel, egy pénzügyi tanácsadó cég munkatársaival. Arra kérték őket, hogy ügyfélkörük személyes adatait fizetség ellenében adják át. A két férfi a cég szegedi irodájában lévő számítógépekről csaknem tízezer ügyfél személyes adatait szerezte meg és adta át.

Mivel az adatbázis nem tartalmazta a választási jelöléshez szükséges összes személyes adatot, a vádlottak úgy döntöttek, hogy a hiányzókat telefonon, „call centeresek” alkalmazásával szerzik meg. A szervezők mobiltelefonokat adtak és pénzt ígértek négy nőnek, hogy álnéven, a pénzmosási törvényre hivatkozva hívják fel az ügyfeleket. Ilyen módon legalább 377 ügyféltől szerezték meg a személyi azonosítójukat és anyjuk leánykori nevét.

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozói 2018. január végén még azelőtt lecsaptak a bűnszövetség tagjaira, hogy a személyes adatokat a választási kampányban fel tudták volna használni, így a költségvetésnek nem tudtak kárt okozni.

A nyolc vádlott az adatlopással és a további adatok megszerzésével az érintett pénzügyi tanácsadó cégnek jelentős érdeksérelmet okozott, mivel az a hamis látszat alakult ki, hogy a cég jogszerűtlenül és hanyag módon kezeli ügyfelei adatait.

A szabadlábon védekező vádlottakat az ügyészség bűnszövetségben, jelentős érdeksérelmet okozva elkövetett tiltott adatszerzés bűntettével vádolja – áll a közleményben.

(MTI)


Kapcsolódó cikkek

2024. április 24.

Jöhet a személyre szabott reklámoktól mentes ingyenes Facebook és Instagram?

Nagy várakozás előzte meg az uniós adatvédelmi testület (EDPB) állásfoglalását az egyelőre leginkább a Meta által használt „consent or pay” (hozzájárulás vagy fizetés) üzleti modell adatvédelmi vonatkozásaival kapcsolatban. Várhatóan mi lesz a hatása a véleménynek a közösségi médiumok és platformok működésére, mit jelenthet mindez a piaci szereplők és a felhasználók számára? A fenti kérdéseket Bartal Ivánnal, az Oppenheim Ügyvédi Iroda adatvédelmi jogi praxisának vezetőjével jártuk körbe.

2024. április 24.

Platform alapú munkavégzés: előrelépés történt a szabályozásban

A platform alapú munkavégzés az elmúlt években egyre jelentősebbé vált, legyen szó akár az ételkiszállítást, vagy a taxis szolgáltatást nyújtó applikációkról. Ugyanakkor annak megítélésében, hogy az ilyen formában történő munkavégzés munkaviszonynak minősülhet-e, Európa-szerte nagy a bizonytalanság. A felmerülő kérdések tisztázása érdekében nemrégiben egy új irányelv tervezetéről született megállapodás – a szabályzás hátterét Fehér Helga, a DLA Piper Hungary munkajogi csoportjának vezetője és Reisz Réka, a DLA Piper Hungary ügyvédjelöltje tekintik át.