Jogászdíj 2019 Red Carpet – Reflektorfényben a díj átadói II.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közelgő 2019-es Wolters Kluwer Jogászdíj Díjátadó felvezetéseként rövid interjúkat olvashatnak az elismeréseket átadó szakemberekkel. Ezúttal az Adójog kategória díjátadója, Dr. Magyar Csaba, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke, a Szent István Egyetem Gazdasági Karának oktatója, a Crystal Worldwide Zrt. vezérigazgatója válaszolt kérdéseinkre.

Miben látja a Jogászdíj mint „intézmény” valódi jelentőségét?

Sebastian Coe, kétszeres olimpiai bajnok középtávfutó egyszer azt nyilatkozta, hogy a sportolói karrierje során mindig az volt a célja, hogy jobb sportolóvá váljon, mint amilyen az adott pillanatban – akár a jövő héten, a jövő hónapban vagy a jövő évben. A fejlődés volt a cél. Az érem csupán ennek a célnak az eléréséért kapott végső jutalom volt. A Jogászdíj kapcsán is ezt a megközelítést érdemes figyelembe venni, hiszen a résztvevőket nem csak a győzelem motiválja, hanem a szakmai tökéletességre való törekvés is.

Mit képvisel az Ön számára, hogy átadhatja az egyik kategória díját?

Büszkeséggel tölt el, ha személyesen gratulálhatok a győztesnek, ugyanakkor nem szabad megfeledkezni arról, hogy most csak a pályamunkákat értékeljük. Ezek viszont nem jöhettek volna létre, ha a versenyzők nem töltöttek volna sok-sok évet tanulással és késő estig tartó munkával.

Miként vélekedik az Ön által képviselt díjkategória napjainkban betöltött szerepéről, illetve milyen fontos jövőbeli tendenciákra számít ezen a színtéren?

Ez egy egyedülálló kategória, hiszen itt mindig a magyar adózókért izgulunk az állami költségvetéssel szemben. Ha a trendet nézzük, akkor az adójogon belül a nemzetközi adózás vált az egyik legfontosabb szereplővé, hiszen ez a terület soha nem változott még annyit, mint az elmúlt 5 évben. Ráadásul ezzel párhuzamosan a globális adóverseny egyre kiélezettebbé vált, egyáltalán nem mindegy, hogy mekkora szelethez jut hazánk az „adótortából”. Magyarország az International Tax Competitiveness Index szerint a 14. helyen áll a ranglistán. Bízom benne, hogy jövőre már olyan pályaművekkel is találkozhatunk, amely Magyarországot egy külföldi befektető szemszögéből mutatja be mint adótervezési helyszínt nemzetközi összehasonlításban. Ez egyben azt is jelentené, hogy kivételesen a hazai költségvetésnek drukkolhatunk (egy másik állammal szemben).

A Jogászdíj kiemelt célkitűzése, hogy elismerje a joghallgatók, illetve a fiatal pályakezdők eredményeit. Hogyan látja a felnövekvő jogászgeneráció helyzetét? Mennyivel lesz könnyebb/nehezebb dolguk érvényesülniük, mint a mostani rangidősöknek?

Richard Susskind Az ügyvédség vége? című könyvében a klasszikus ügyvédséget temette a technológiai fejlődés ravatalozójában, azonban a GDPR és a blockchain is megmutatta, hogy akadnak bőven feladatok azoknak a jogászoknak, akik a lehetőséget, nem pedig a végzetet látják a schumpeteri „teremtő rombolásban”. Ezen felül – ahogy az előző kérdésnél kiemeltem – a nemzetközi adózás is tartogat még bőven új kihívásokat a szakma részére.

Kíváncsi, hogy kik lesznek idén az Év Jogászai? Vegyen részt a Wolters Kluwer Jogászdíj 2019 Díjátadón a Hilton Budapest City-ben! Tájékozódjon a jelöltekről, és foglaljon asztalt ide kattintva!


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

Fűszerezett érvelési bajnokság – Rekordok a 9. Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyen

Kozma Gábor, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem ötödéves joghallgatója nyerte a kilencedik alkalommal megrendezett, idén több rekorddal is szolgáló Dr. Nagy László Magánjogi Érvelési Versenyt, ami e nehéz jogászi műfaj kiváló művelőjének, a 2013-ban fiatalon elhunyt ügyvédnek állít emléket. A rangos megmérettetésre története során először nem csak az összes hazai jogi karról – ráadásul rekordszámban – jöttek nevezések, hanem a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemről is érkezett pályázat.

2024. március 27.

A mesterséges intelligencia által generált tartalmak vízjelezése: megoldás vagy látszatmegoldás?

A generatív mesterséges intelligencia (generative artificial intelligence – GAI) felemelkedése elkerülhetetlenül maga után vonja a használatával létrehozott félrevezető tartalmak terjedését is. Nagyrészt az erre való reagálásként egyre inkább a közbeszéd tárgyává válik a mesterségesen generált tartalmak (szövegek, videók, hanganyagok) explicit jelölésének problémája. A készülőben lévő szabályozások kapcsán komoly kérdés azok betartatása, nem beszélve a technológia rosszindulatú felhasználása során keletkező tartalmak azonosíthatóságáról.