Jogászdíj 2019 Red Carpet – Reflektorfényben a díj átadói III.


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A közelgő 2019-es Wolters Kluwer Jogászdíj Díjátadó felvezetéseként rövid interjúkat olvashatnak az elismeréseket átadó szakemberekkel. Sorozatunk harmadik részében a Vitarendezés kategória díjátadója, Dr. Burai-Kovács János, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) mellett működő Választottbíróság elnöke válaszolt kérdéseinkre.

Miben látja a Jogászdíj mint „intézmény” valódi jelentőségét?

A Jogászdíj valódi jelentősége, hogy a fiatal felnövekvő jogászgeneráció tagjai számára fórumot teremt arra, hogy kiválóságukat, egyedi, innovatív gondolkodásukat bizonyíthassák. A díj egy kiválasztás, verseny végeredménye. A verseny a gyakorló jogászok napi feladatainak kiemelt része, tanít és állandó, folyamatos fejlődést ígér az ügyfelek érdekében.

Mit képvisel az Ön számára, hogy átadhatja az egyik kategória díját?

A vitarendezés kategóriájában a XXI. századi gazdasági és életviszonyok között egyre nagyobb jelentősége van az alternatív vitarendezésnek, azaz az állami bíróság eljárása mellett a békéltetésnek és a választottbírósági eljárásoknak. A Magyar Kereskedelmi- és Iparkamara mellett működő Választottbíróság elnökeként ezt a gyakorlatban egyre növekvő mértékben tapasztalom, és így örömmel tettem eleget a felkérésnek.

Miként vélekedik az Ön által képviselt díjkategória napjainkban betöltött szerepéről, illetve milyen fontos jövőbeli tendenciákra számít ezen a színtéren?

A vitarendezés a gazdasági-és életviszonyok elkerülhetetlen velejárója. Az igazságszolgáltatáshoz való jog megköveteli, hogy a jogkeresők számára minél gyorsabb és hatékonyabb vitarendezési eljárások működjenek, ami azt igényli, hogy az állami bírósági eljárások még gyorsabban, hatékonyabban és ügyfélközpontúbb módon működjenek. Természetesen a hatékony és koncentrált állami bírósági eljárások mellett szükséges, hogy a magánjogi vitákban mindinkább megjelenjenek a polgári per alternatívái is. Ilyet biztosít a választottbírósági eljárás, amely alapvetően a diszpozitivitásra épül és a lényege abban áll, hogy a speciális tudást igénylő jogvita kereteit a felek és a speciális felkészültségű és tudású választottbírók megbeszélik. Ezen belül a jogvita kereteit, a bizonyítás, az iratváltás rendjét maguk határozzák meg, időrendet állítanak fel. Mindezek az eljárások gyors és hatékony lezárását biztosítják.

A polgári per szigorú szabályainak törvénymódosítás útján történő enyhítésére számítok, illetve arra, hogy a választottbírósági eljárások a most már törvényi úton biztosított XXI. századi feltételeket kihasználva reális és ténylegesen versenyképes alternatívát biztosítanak majd. A növekvő ügyszám és a gyakorlat egyelőre ezt igazolja.

A Jogászdíj kiemelt célkitűzése, hogy elismerje a joghallgatók, illetve a fiatal pályakezdők eredményeit. Hogyan látja a felnövekvő jogászgeneráció helyzetét? Mennyivel lesz könnyebb/nehezebb dolguk érvényesülniük, mint a mostani rangidősöknek?

A természet-és társadalomtudományok fejlődése, az azon alapuló életviszonyok és gazdasági relációk rendkívül gyorsan változnak és ennek leképeződéseként azt tapasztaljuk, hogy a politikai és gazdasági élet vezető szereplői – és ezzel párhuzamosan a jogásztársadalom képviselői – mindinkább a fiatalabb generációkból kerülnek ki, legyen szó nőkről és férfiakról egyaránt. Amellett, hogy a joghallgatók és fiatal pályakezdők ebben a világban és környezetben széleskörű lehetőségeket kapnak a belföldi és külföldi szakmai, nyelvi fejlődésükhöz, az állandó változás egyúttal komoly kihívásokat is teremt számukra. A gondolkodás és a tudatosság szabályait kell egy sokszor nehezen áttekinthető rendszerben alkalmazniuk. Így, bár úgy látom, hogy a lehetőségük már korábban megnyílik az érvényesülésre, az eligazodás és az értelmes, gondolkodó válaszok megtalálása részükre bonyolultabbá válik. Az ilyen díjak és megmérettetések viszont éppen az innovatív és tudatos jogászgenerációkat segítik.

Kíváncsi, hogy kik lesznek idén az Év Jogászai? Vegyen részt a Wolters Kluwer Jogászdíj 2019 Díjátadón a Hilton Budapest City-ben! Tájékozódjon a jelöltekről, és foglaljon asztalt ide kattintva!


Kapcsolódó cikkek

2024. április 18.

A technológia által támogatott joggyakorlat jövője: az AI precizitása egyensúlyba kerül az emberi szakértelemmel

A jog kritikus válaszút előtt áll, ahol egyensúlyba kell hoznia a nagy nyelvi modellek szabályalapú, algoritmikus és adatvezérelt logikáját az ember értelmező, stratégiai és empatikus gondolkodásmódjával, a mesterséges intelligencia által generált eredményeket az emberi szakértelemmel párhuzamosan alkalmazva az ügyfelek problémáinak átfogó kezelése érdekében.

2024. április 17.

Digtális megfelelés: Miért nem működnek a régi rutinok, és ez miért fájdalmas?

A digitális gazdaságban mind többen érezzük úgy, hogy általános közérzetünket minden téren meghatározza, hogy a régi és bevált rutinokat újra és újra felül kell vizsgálnunk. Ahogy Kahnemann mondaná, a gyorsról a lassú gondolkodásra kell váltanunk. A rutin lényege pedig éppen abban rejlik, hogy felgyorsítja és „fájdalommentesíti” az ismétlődő döntési szituációk megoldását. Különösen nagy kihívás, miközben a figyelmünket ezer csatornán felfoghatatlan számú inger bombázza. Ne felejtsük el, hogy az időnk és figyelmünk az egyik legnagyobb gazdasági értékké vált.

2024. április 17.

Miért (ne) antropomorfizáljuk a generatív mesterséges intelligenciát? – 1. rész

Úgy tűnhet, a mesterséges intelligencia napjainkban egyre inkább az emberhez hasonlóvá kezd válni. Ennek hátterében a tudomány fejlődésének természetes következményei és néha tudatos emberi döntések állnak. Milyen jelenségek állnak a folyamat mögött, és hogyan fogja ez a trend befolyásolni a mindennapjainkat a közeljövőben?