Az Equal Employment Opportunity Commission (EEOC) 2012-ben bevezetett ajánlása (A letartóztatások és bűnügyi adatok felhasználása a munkaügyi döntések során) arra ösztönözte a munkáltatókat, hogy az állásra pályázókat ellenőrizzék a bűnügyi nyilvántartásban.
Az EOOC-t Texas állam perelte be, mert az ajánlás sértette Texas állam jogát, ugyanis az tiltotta az álláspályázók bűnügyi múltjának ellenőrzését, kivéve a közfeladatok ellátóknál vagy az iskolai alkalmazottaknál.
A Szövetségi Fellebbviteli Bíróság megállapította, hogy az EOOC ajánlása olyan végleges hatósági döntés, amelybe Texas államnak is van beleszólása, ezért azt részben meg kell változtatni.
A Szövetségi Fellebbviteli Bíróság szerint az ajánlás elfogadása előtt a tagállamok véleményét is ki kellett volna kérni, ezért az EEOC túllépte a hatáskörét, amikor azt kibocsátotta. A Bíróság szerint az ajánlás egy végleges hatósági döntés, amelyet az EOOC az állam által delegált hatáskörében hozott. Az elsőfokon eljáró bíróság azonban nem vizsgálta meg az EOOC hatáskörét és azt, hogy ez alapján van-e jogköre ilyen döntést kiadni. A hatáskör vizsgálatával azonban egyértelműen megállapítható, hogy ilyen ajánlást az EOOC csak akkor adhat ki, ha lefolytatta az előzetes véleményezési eljárást.
A fentiekre tekintettel a Bíróság megváltoztatta az EOOC ajánlását és kötelezte, hogy folytassa le a szükséges észrevételezési eljárásokat a hatályba léptetés előtt.
A GDPR hatályba lépése óta itthon is csak kivételes esetben lehet az állásra jelentkezőktől bűnügyi adatokat kérni, mivel az az érintettek különleges személyes adatának minősül.
(jurist.org)