Jogeset: az aláírás helyének és idejének valótlansága


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Bizonyára mindenki előtt ismert azon régi latin eredetű közmondás: a szó elszáll, az írás megmarad.  E régi aranyigazság azon felismerésből fakad, hogy az írásbeliség és a benne rejlő bizonyító erő számos jogvita eldöntéséhez nyújtott már támpontot, és nyújt még mind a mai napig. Mi történik azonban akkor, amikor maga a támpont, azaz az írott szó szenved valamely hibában és válik viszonylagossá? E kérdés megválaszolásának egy vérbeli jogász csak egy módon kezdhet neki: „Ez attól függ, hogy…”. Cikkünkben egy olyan jogesetet mutatunk be, amelyben a bíróság egy munkaviszonyt megszüntető megállapodás keltezésének helyét és idejét érintő hibát vett górcső alá.


Az ismertetésre szánt jogesetben a munkavállaló határozatlan idejű munkaviszonyban állt nemzetközi tehergépkocsi-vezető munkakörben. Egy napon a munkavállaló SMS-ben kezdeményezte munkaviszonya közös megegyezéssel történő megszüntetését és kérte, hogy a munkáltatóval fennálló jogviszonya 2012. március 31. napjával szűnjön meg. A munkáltatónak nem volt ellenvetése a munkavállaló kérését illetően, így a felek 2012. március 30. napján a hollandiai Erp-ben közös megegyezéses munkaviszony megszüntetési megállapodást kötöttek. A megállapodáson azonban a megkötés valós helye és időpontja helyett Budapest és 2012. március 31. napja szerepelt.

A megállapodás tartalma szerint a felek „a mai nappal”, azaz az aláírás napjával szüntetik meg a munkaviszonyt, amely ilyen formán megegyezett a munkavállaló által kezdeményezett időponttal. A megállapodás 2. pontjában rögzítették a felek, hogy a felperes részére járó esedékes munkabért, valamint a munkaviszony megszüntetéséig fel nem használt és arányosan járó szabadságmegváltást a munkáltató a szerződés aláírásával egyidejűleg átadja a munkavállalónak.

A megállapodás 5. pontjában a felek a szerződés aláírásával együtt kijelentették, hogy a megállapodás feltételeinek teljesítésén túlmenően a másik féllel szemben további igényük és követelésük nem áll fenn. A munkavállaló a megállapodást annak aláírását megelőzően átolvasta, és kifejezetten megjegyezte, hogy az 5. pont utolsó mondata új rendelkezés, az nem szerepelt korábban a blankettában. Amikor a jelenlévő, munkáltatót képviselő személy megkérdezte tőle, hogy van-e ezzel vagy akár a megállapodás egyéb részletével kapcsolatosan bármilyen kérdése, vagy kifogása, a munkavállaló úgy nyilatkozott, hogy nincs, minden érthető a számára.

A felek között létrejött konszenzus ellenére a munkavállaló a megállapodást utóbb a 2012. április 27. napján kelt és 2012. május 2. napján – azaz 30 nap elteltével – közölt levelével írásban megtámadta azzal az indokkal, hogy az aláírás helye és ideje nem felel meg a valóságnak, a munkáltató megtévesztéssel vette őt rá a megállapodás aláírására. Minthogy a megtámadás a munkáltatónál nem vezetett eredményre, a munkavállaló keresettel fordult a bírósághoz arra hivatkozással, hogy a munkaviszonyát megszüntető megállapodás keltezésének sem a helye, sem pedig annak ideje nem felel meg a valóságnak.

A munkavállaló az elsőfokú eljárásban még egyértelműen a megtévesztés kérdésköréhez sorolta a megállapodás általa sérelmezett hibáját, mely érvelését a másodfokú eljárás során már akként módosította, hogy az általa felvázolt körülmények között a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés nem más, mint egy hamis tartalmú magánokirat, s mint ilyen semmis. Az eset kapcsán lényeges körülmény, hogy a munkavállaló magának az aláírásnak a valódiságát nem vitatta.

A bíróságnak a fentiek alapján abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy önmagában az a körülmény, hogy a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetéséről szóló okirat kelte és dátuma eltér a valóságtól, maga után vonja-e a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetési megállapodás érvénytelenségét.

A jogvita idején még hatályban lévő Munka Törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (a továbbiakban régi Mt.) a megállapodás érvénytelenségének két esetét szabályozza: a semmis megállapodást a régi Mt. 8. §-a, valamint a sikeresen megtámadott megállapodást a régi Mt. 7. §-a szabályozta. E körben megjegyzendő, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban új Mt.) ugyanezen szabályozási elvet követte és követi 2014. március 15. napjáig lényegében azonos tartalommal.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépését követően továbbra is megmarad a megtámadhatóság és a semmisség jogintézménye a szabályozás azonban valamelyest módosul. E helyütt a teljesség igénye nélkül, valóban csak néhány lényegesebb változásra hívjuk fel a figyelmet, így többek között a semmisség kibővül a jó erkölcsbe ütközés esetkörével, a megtámadhatóságot érintően a jogban való tévedés intézménye helyett a lényeges körülményben való közös téves feltevés esetköre került megfogalmazásra, a jogszabály szövegéből kikerült a kényszerítésre utalás, illetőleg  azt is kimondja a törvény, hogy a fél titkos fenntartása vagy rejtett indoka a megállapodás érvényességét nem érinti.

A jogeset kapcsán a munkavállaló mind a megtámadás, mind pedig a semmisség talaján állva támadta az általa sérelmesnek tartott megállapodás érvényességét. Az egyik lényeges eltérés a két esetkör között, hogy míg a semmisségre határidő nélkül lehet hivatkozni, addig a megtámadásra szubjektív 30 napos határidőt állapít meg a törvény. Ennek megfelelően komoly jelentőséggel bírt, hogy a bíróság az okirat elé vitt hibáját mely esetkörrel azonosítja.

Számviteli változások 2014
  • Először alkalmazzuk a mikrogazdálkodói beszámolót
  • A hibajavításokkal kapcsolatos gyakorlati tudnivalók
  • Milyen változásokat kell figyelembe vennünk a 2014-es üzleti évben?
  • Milyen hatása van  az új Ptk. hatályba lépésének  a számvitelre?

Értesüljön az újdonságokról, tegye fel kérdéseit szakértő előadóinknak dr. Andor Ágnesnek és Tomcsányi Erzsébetnek, jöjjön el 2014. február 25-én szakmai konferenciánkra!

A továbbképzésen való részvétel mérlegképes könyvelőknek, vállalkozási szakterületen, számviteli témakörben 8 kreditpontot ér.

Helyszín: Best Western Hotel Hungária, 1074 Budapest Rákóczi út 90.

Bővebb információk és jelentkezés itt

A jogvita bíróság előtti rendezése során a felek által nem vitatott, kétségtelen tényként volt megállapítható, hogy a munkaviszonyt megszüntető közös megegyezés aláírására valójában Hollandiában, Erp városában került sor, nem pedig Budapesten, és az aláírás időpontja ténylegesen 2012. március 30. napja volt, míg az okiraton ehhez képest 2012. március 31. napja került feltüntetésre. Tényként volt megállapítható továbbá az is, hogy e körülményről mindkét fél, azaz a munkavállaló maga is tudomással bírt. Mindebből pedig egyértelműen következik, hogy a munkavállaló semmi esetre sem volt tévedésben, megtévesztésben pedig végképp nem, hiszen éppen az ő kifejezett kérésének megfelelően, az ő szándékával megegyezően került megjelölésre a munkaviszony megszűnésének időpontja. Akarat-elhatározást befolyásoló momentum a munkavállaló vonatkozásában az eset kapcsán tehát egyértelműen nem volt tetten érhető, vagyis a megtámadás intézménye konkrét esetben az érvénytelenség hivatkozási alapjaként fel sem merülhet. Vélhetően ezt felismerve módosította a munkavállaló érvelését a semmisség irányába, amely arra épült, hogy a megállapodás lényegében nem más, mint egy hamis tartalmú magánokirat, s mint ilyen jogszabályba ütközik.

A régi Mt. 8. § (1) bekezdése szerint semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik. E rendelkezéssel szinte szó szerint mindenben megegyezik az új Mt. 27. § (1) bekezdése, amely kimondja, semmis az a megállapodás, amely munkaviszonyra vonatkozó szabályba ütközik, vagy amely munkaviszonyra vonatkozó szabály megkerülésével jött létre.

A hivatkozott jogszabályhelyet alkalmazva a bíróság nem értett egyet a munkavállaló okfejtésével és kimondta, hogy önmagában az általa felhozott körülmények a megállapodás semmisségét nem vonják maguk után. A közös megegyezéses munkaviszony megszüntetéssel szemben ugyanis két követelményt támaszt a törvény és a bírói gyakorlat: abból egyértelműen és kétséget kizáróan ki kell tűnnie a munkaviszony alanyainak munkaviszony megszüntetési szándékának, továbbá, hogy a felek megállapodjanak a munkaviszony megszüntetés időpontjában.

A bemutatott jogesetben a felek mindegyike akarta a munkaviszony megszüntetését, illetőleg nem volt vita közöttük abban sem, hogy a munkavállaló kezdeményezésére a munkaviszony megszüntetésének időpontja 2012. március 31. napja legyen, amelyet az okirat is ekként tartalmazott, figyelemmel arra, hogy a 2012. március 31. napján kelt megállapodás szerint a felek azonnali hatállyal, még az aláírás napján szüntették meg a munkaviszonyt. Kétséget kizáróan teljesültek tehát a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetéssel szemben jogszabályban támasztott feltételek. Önmagában a megállapodás helyének és dátumának nem valós rögzítése a megállapodás semmisségét, érvénytelenségét  a bíróság álláspontja szerint nem vonja maga után.

Mindezek tükrében visszatérve a bevezetőben feltett kérdésre, a bíróság válasza a bemutatott jogesetben attól függött, hogy az „írásban” rejlő hiba a közös megegyezéses munkaviszony megszüntetés jogszabályban rögzített lényegi elemeit nem érintette. Az „írás” tehát megmaradt, a megállapodás ennek megfelelően továbbra is alkalmas volt a felek akaratának megtestesítésére és igazolására, stabil támpontot nyújtva ezáltal a közöttük a munkaviszony megszüntetése tárgyában felmerülő jogvita rendezésében különös figyelemmel a munkavállaló abban foglalt joglemondó nyilatkozatára, amelynek értelmezési kérdéseit további számos bírósági döntés taglalja.


Kapcsolódó cikkek

2024. április 23.

A jegybank felméri a magyarországi kriptopiaci szereplőket

A kriptopiaci szereplők, így a kriptoeszköz-szolgáltatók szabályozott keretek között történő engedélyezéséről és felügyeléséről szóló uniós és magyarországi jogszabályok elfogadásával párhuzamosan a jegybank felméri, hogy hány itthoni szereplő kíván elindulni a piacon – közölte a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

2024. április 19.

Jogi tudatosság a profit érdekében

Megalakult a KKVHÁZ Jogi Bizottsága Dr. Gábriel Gyula ügyvéd vezetésével, aki a Bogsch és Társai Ügyvédi Iroda irodavezetője. A Bizottság célja, hogy felhívja a KKV-k figyelmet a jogi tudatosságra, hogy a jogi munka ne legyen tűzoltás.