Jogi szolgáltatás a digitális korszakban


Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

A gyakorlati tapasztalatra épített bizalom és a jó hírnév már nem elegendők ahhoz, hogy egy ügyvédi iroda többletszolgáltatások nélkül versenyképes tudjon maradni. Az ügyfelek egyre inkább felismerik és igénylik a szakértelmet, a szolgáltatást, az értéket, az eredményeket, amelyek megkülönböztetik a jól teljesítő ügyvédi irodákat.

A jog és a jogászok feladata, hogy lépést tartsanak az üzleti élettel és kiszolgálják az ügyfeleik igényeit. A mai világban a jogászok felé tolódott el a mérleg a többi szakember hátrányára, illetve manapság a jog is ügyfélközpontúságra és az ügyfelek elvárásainak való megfelelésre törekszik.

Ezzel ellentétben az ipar elsődlegesen az innovációra törekszik nem pedig a vásárlók igényeit akarja maximálisan kiszolgálni. A jogi szektorban az innováció akkor tud előtérbe kerülni, amikor az ügyfelek már elégedettek a szolgáltatással és az nem csak a nagyvállalatok, hanem a magánszemélyek és a kis- és középvállalkozások számára is elérhető.

A közelmúltig a jogi szolgáltatásokat szinte kizárólag ügyvédi irodák nyújtották. Ez leginkább az elmúlt évtizedben változott drasztikusan, amikor a jogi munka egyre nagyobb része került át az ügyvédi irodáktól a vállalatok jogi osztályaira, jogi cégekhez, illetve egyéb üzleti szolgáltatásokat nyújtó vállalkozásokhoz. Ezenkívül sok jelentős munkaterhet igénylő, ismétlődő jellegű jogi feladatot automatizáltak, amelyet addig az ügyvédek végeztek. A bekövetkezett változásokkal számos kutatás foglalkozott, azonban az ügyfelek ügyvédekkel való elégedettségét általában nem vizsgálták. Egy a brit piacot elemző, a LexisNexis és a Cambridgei Egyetem Jogi és Üzleti Iskolája által végzett felmérés megállapította, hogy „félreérthetetlen bizonyíték van arra, hogy az ügyfelek nagyrészt nem elégedettek az ügyvédeikkel, mivel a vállaltoknak csak 25%-a mondta, hogy ajánlaná ismerőseinek a jelenlegi ügyvédjét.”

A többségi álláspont, hogy jelenleg a „fogyasztók korszakát” éljük. Az internet megteremtette a lehetőséget a fogyasztók számára, hogy könnyen és gyorsan hozzáférjenek az információkhoz, árukhoz és szolgáltatásokhoz. A közösségi média pedig lehetőséget biztosít, hogy a felhasználók könnyen és akár globálisan tudjanak véleményt nyilvánítani és információt szerezni az egyes termékekről és szolgáltatásokról. Ezzel olyan hatalom került a fogyasztók kezébe, amellyel fellendíthetnek vagy elértékteleníthetnek egy brandet. A technológia az erőviszonyokat az eladók kárára és a vevők javára változtatta meg.

A vezető techcégek előre látták ezt a változást és „a vásárlói elégedettségre” építették üzleti modelljeiket és erre építették profitjukat. A techcégek, amelyek a legnagyobb mértékben vették igénybe a jogi szolgáltatásokat, sokat fektettek olyan adatbányász digitális platformok kiépítésébe, amellyel megismerhetik a vásárlói szokásokat. Az egyik vezető üzleti elemző szerint a techcégek minden erejükkel a fogyasztókra koncentrálnak, felmérik az elérési lehetőségeket és új, közvetlen felhasználói élmény kiépítésére törekednek. Az üzleti elemző szerint a digitális világban a verseny a legjobb barátod, de egyben a legnagyobb ellenfeled is.

Hogyan tud ebből a jogi szektor profitálni? A legnagyobb ügyvédi irodák honlapjain megfigyelhető az ügyfélközpontúság és az ügyfelek partnerként való kezelése. A brit piacra vonatkozó LexisNexis kutatás azonban egészen mást mutat. Ugyan a kutatásban résztvevő ügyvédi irodák 97%-a fontosnak tartja az ügyfélközpontúságot, de csak 69%-uk tett valamilyen lépést ennek érdekében. A magyarázat az Altman Weil 2018-as kutatásában rejlik, amely szerint az ügyvédi irodák iránti kereslet visszaesett. De mégis hogyan lehetséges ez, amikor az üzleti szektor szinte szárnyal?

Arra nincs egyszerű magyarázat, hogy miért nem ad az üzleti szektor több munkát az ügyvédi irodáknak és miért nem vizsgálják felül, hogy mikor és milyen ügyekben van szükségük ügyvédi segítségre. Több olyan ok is van azonban, amely miatt a vállalati jogászok nem képesek vagy nem akarják megváltoztatni a jelenlegi tendenciákat.

Az első, hogy a vállalati jogászok elsősorban a kockázatok mérséklését tartják szem előtt, az innováció csak másodlagos.

Másrészt sokan nagy ügyvédi irodák képzési rendszerében tanultak és megtartották ügyvédi gondolkodásmódjukat.

Sokan ügyvédi irodák módjára vezetik saját osztályukat nem pedig üzleti partnerek és vállalati szempontok vezérlik őket.

A vállalti jogászoknak a jogi osztály vállalaton belüli szerepére is ügyelniük kell, hogy az ne szoruljon háttérbe a többi részleghez képest, sőt vezető szerepet töltsön be.

A vállalati jogászok nagyobb hangsúlyt helyeznek a költségekre, mint a vállalati célokra.

A legtöbb vállalti jogi vezető igyekszik átstrukturálni az ügyvédi irodákkal való kapcsolatát, amely rossz hír az irodavezetők számára, mert a vállalati jogászok többet várnak el tőlük kevesebbért. Jelenleg még csak gyerekcipőben járnak az olyan ügyfélközpontú megoldások, mint a munkadíjból adott egyedi kedvezmények, visszatérítések, az ügyfelekre szabott ajánlatok, fix összegű munkadíjak. Ezeket is többségében az ügyfelek kérésére vezették be és nem az ügyvédek ajánlották fel maguktól. Az ügyfélközpontú szolgáltató felméri, hogy milyen erőforrásokkal tudja a leghatékonyabban kielégíteni az ügyfelek igényeit. Az ügyfél számára azonban nincs jelentősége annak, hogy a megoldás ügyvédi irodától, szolgáltatócégtől vagy jogi osztálytól érkezik-e. Ahogy annak sincs jelentősége az ügyfél számára, hogy a problémáját ügyvéd, jogi szakértő vagy olyan szakértő oldja-e meg, akinek más a szakterülete, de rendelkezik a megfelelő szakértelemmel.

A differenciálás a közelmúltig nem sokat számított a jogászok és a vállalatok számára. Azonban a pénzügyi válságot követő évtizedben a zárt jogi szolgáltatószektor folyamatosan piaci alapúvá alakult át, amely folyamat a következő években várhatóan tovább gyorsul. Az ügyfeleknek egyre több választási lehetőségük van, a technológia lehetővé tette sok olyan információ megszerzését, amely korábban nem volt elérhető, a jogi szolgáltatásoknál pedig újabb és újabb képességekre van szükség, új eszközök jelentek meg, amelyek segítik a munkát, új üzleti modellek alakultak ki és a vállalatok új globális kihívásokkal szembesültek, amelyek gyors, több szakterületet átívelő válaszokat igényelnek.

De tulajdonképpen mit is értünk differenciálás alatt a jogi szektorban? Három olyan kulcsfontosságú elem van, amelyre az ügyfélkapcsolat építhető: az egyik a tapasztalat -különböző speciális területekben való jártasság, képesség. A másik a megoldási képesség, amely a rendelkezésre álló jogi szakértelmet, a technológiát és az eljárásokat úgy optimalizálja, hogy az ügyfél problémája megoldható legyen. Végül a legfontosabb az ügyfélelégedettség. Ennek legfontosabb eleme az eredmények elérése és a kiemelkedő ügyfélélmény nyújtása, amely erősíti az ügyvédbe vetett bizalmat. Ezeket leginkább az adatok elemzésével, felmérésekkel, az eredmények értelmezésével, folyamatos fejlesztésekkel, átláthatósággal és az ügyfél minél alaposabb feltérképezésével lehet elérni.

A gyakorlati differenciálás egyre szűkül, az ügyvédi irodák vagy a jogi osztályok elsősorban a speciális képzettséget igénylő jogi munkát látják el. A cégek versenyképességének megtartásához elengedhetetlen a jogi munka, amelyet vagy cégen belül vagy együttműködés keretében oldanak meg. Elsősorban olyan jogászok segítségét veszik igénybe, akik csapatban, átláthatóan, hatékonyan, valós-időben elérhetően, költséghatékonyan és a költségeket előre látva dolgoznak. A legtöbb cég számára a külsős megbízás a leghatékonyabb eszköz a jogi feladatok ellátására.

Az ügyfelek szolgálata és az elvárt eredmény bekövetkezése kritikus fontosságú. Ezek azok a területek, ahol a legtöbb ügyvédi iroda megcsúszhat. Ehhez jönnek még azok az adat alapú szolgáltatói eszközök, amelyek lehetővé teszik a szolgáltatások egyediesítését, ügyfélre szabását. A gyakorlati tapasztalatra épített bizalom és a jóhírnév már nem elegendők ahhoz, hogy egy ügyvédi iroda többletszolgáltatások nélkül versenyképes tudjon maradni. Az ügyfelek egyre inkább felismerik és igénylik a szakértelmet, a szolgáltatást, az értéket, az eredményeket, amelyek megkülönböztetik a jól teljesítő ügyvédi irodákat.

Egyelőre sajnos túl kevés ügyvédi iroda szánta rá magát az önvizsgálatra és önmeghatározásra, így pontosan nem tudják, hogy jelenleg milyen szolgáltatást nyújtanak, milyen szolgáltatásokat nyújthatnának, kivel kellene együttműködniük és mikor, és nem látják a saját szerepüket a gyorsan változó jogi piacon. A tehetségek képzése, a folyamatos fejlesztések és az együttműködések kialakítása szintén elengedhetetlen a versenyképességhez. Az egyik legnehezebb feladat az iroda hatékonnyá alakítása, amely magával vonhatja a kapcsolat megszakítását bizonyos szakértőkkel, személyekkel, ügyfelekkel, vagy akár partnerekkel.

Azonban a keserű valóság az, hogy az ügyvédi irodáknak, a jogi osztályoknak és a jogi szolgáltatást nyújtó cégeknek is differenciálniuk kell ahhoz, hogy túléljenek a jelenlegi üzleti légkörben.

(forbes.com)


Kapcsolódó cikkek

2024. március 28.

A törvényességi felügyeleti eljárás és a kényszertörlés viszonya

A cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény (Ctv.) szabályozza a törvényességi eljárást, illetve az ahhoz bizonyos értelemben szorosan kapcsolódó kényszertörlési eljárást. A törvényességi felügyeleti eljárás célja, hogy a cégnyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a cégbíróság intézkedéseivel a cég törvényes működését kikényszerítse.

2024. március 25.

Az EU vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen

Az Európai Bizottság vizsgálatot indított az Apple, a Google és a Meta ellen, hogy megfeleltek-e a digitális piacokról szóló szabályozásnak (DMA) – jelentette be Margrethe Vestager digitális korra felkészült Európáért felelős uniós biztos hétfőn.

2024. március 25.

Duna House: a tavalyinál 7 százalékkal költöttek többet ingatlanvásárlásra az év elején

Országos átlagban a tavalyinál 7 százalékkal többet, csaknem 43 millió forintot fordítottak otthonteremtésre a vásárlók 2024 elején. Az átlagos négyzetméterárak alapján azonban 30 millió forint is elegendő lehet a vizsgált vármegyeszékhelyeken, akár ház, akár lakás legyen is az ingatlancél – közölte a Duna House ingatlanforgalmazó értékesítési adatai alapján hétfőn.