Jogszabályfigyelő 2019 – 11. hét

Ez a cikk több mint egy éve került publikálásra. A cikkben szereplő információk a megjelenéskor pontosak voltak, de mára elavultak lehetnek.

Alábbi cikkünkben a 2019/38–44. számú Magyar Közlönyök újdonságai közül válogattunk.

E heti összeállításunkban a vagyonkezelő alapítványokról és a jogalkotási törvény módosításáról, valamint a Magyar Közlöny új mellékletéről olvashatnak.

 

Tartalom:

Elfogadták a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt

A jogalkotási törvény módosítása

 

Elfogadták a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt

Az Országgyűlés a 2019. március 5-ei ülésnapján fogadta el a vagyonkezelő alapítványokról szóló törvényt, amely a kihirdetését követő 15 napon belül, 2019. március 29-én lép hatályba.

Az új törvény fogalommeghatározása szerint az az alapítvány minősül vagyonkezelő alapítványnak, amelyet az alapító által rendelt vagyon kezelésére és az ebből származó jövedelemnek az alapító okiratban megjelölt feladatok megvalósítása, valamint a kedvezményezettként megjelölt személy, illetve személyek javára történő vagyoni juttatás céljából alapítanak. A jogalkotó lehetőséget biztosít ugyanakkor arra is, hogy a már működő alapítványok az alapító okiratuk megfelelő módosítása és vagyonkezelői alapítványként történő nyilvántartásba vételt követően ilyen alapítványként, azaz ún. professzionális vagyonkezelőként folytassák a tevékenységüket. A vagyonkezelő alapítvány fő célja tehát, hogy a vagyonkezelés eredményeképp a kedvezményezetteknek vagyoni juttatást teljesítsen.

A vagyonkezelő alapítvány a javára rendelt vagyon mellett bizalmi vagyonkezelésbe vett vagyon kezelését is végezheti speciális feltételek mellett. A vagyonkezelő alapítvány létesítéséhez ugyanakkor szigorú tőkeminimumot, legalább 600 millió forintos vagyonrendelést ír elő a törvény. Fontos továbbá, hogy közérdekű célra (nevelési-oktatási, felsőoktatási, kutatási, egészségügyi, karitatív, szociális, család-, gyermek- és ifjúságvédelmi, kulturális vagy sporttevékenységekre, ilyen tevékenységet folytató intézmények fenntartására és működtetésére) is lehet vagyonkezelő alapítványt létrehozni.

A vagyonkezelő alapítvány szervezete a kuratóriumból, a kötelezően létrehozandó felügyelőbizottságból és a kötelezően megbízandó könyvvizsgálóból, illetőleg bizonyos esetekben a külsős alapítványi vagyonellenőrből áll.

A vagyonkezelő alapítvány alapító okiratát közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni, a nyilvántartásba vételi eljárásában a jogi képviselet kötelező.

Joganyag: 2019. évi XIII. törvény a vagyonkezelő alapítványokról

Módosította: –

Megjelent: MK 2019/43. (III. 14.)

Hatályos: 2019. 03. 29.

Megjegyzés: új jogszabály

  

A jogalkotási törvény módosítása

2019 március 15-én lépett hatályba az Alaptörvény hetedik módosításával összefüggő a jogalkotásitörvény-módosítás. Ennek keretében változtak egyebek mellett a jogalkotás alapvető követelményei, illetőleg változott a jogalkotási felhatalmazásnak, a jogszabálymódosításnak és a jogszabályok hatályon kívül helyezésének a szabályozása, valamint módosultak a jogszabály-előkészítésre irányadó előírások is.

Az újdonságok közül kiemelendő, hogy a jövőben a Magyar Közlöny mellékletét képező Indokolások Tára tartalmazza majd a jogszabálytervezetek indokolásait „az igazságügyért felelős miniszter rendeletében meghatározott körben és módon”. A jogalkotási törvény felhatalmazása folytán, 2019. március 15-ei hatállyal többek között az előzőekben említett változásokkal összefüggésben került sor a Nemzeti Jogszabálytárról szóló 338/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet módosítására is, amely szerint a Nemzeti Jogszabálytár honlapján önálló felületet biztosítanak az Indokolások Tárában közzétett indokolások számára.

Joganyag: 2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról

Módosította: 2019. évi II. törvény

Megjelent: MK 2019/41. (III. 13.)

Hatályos: 2019. 03. 15.

Megjegyzés: közepes terjedelmű módosítás

 

 

---